Különböző változatok látnak napvilágot az adóamnesztia célját illetően.
Szeptember 1-jétől érvénybe lépett az a törvény, mely lehetőséget ad azon vállalkozóknak, akik valamilyen módon kibújtak adófizetési kötelezettségeik alól. Rajtuk kívül bevallhatják eddigi fizetésüket azok is, akik feketén dolgoztak az országon belül vagy külföldön.
Csuha Ivett
Aki immár törvénytisztelő polgárként bevallja eddig eltitkolt jövedelmét, és befizeti az összegre kirótt 5 százalékos adót (a külföldön szerzett vagyon után 7 százalék), a továbbiakban mentesül mindenféle retorziótól.
A törvény nem kedvez az állami alkalmazottaknak, nekik ugyanis nincs kegyelem, mivel úgy tekintik, mintha eltitkolt jövedelmüket hivatali pozíciójukat kihasználva keresték.
A kormány azt reméli, hogy sokan élnek a lehetőséggel, és hazahozzák külföldön elrejtett pénzüket, ezzel is hozzájárulva a gazdaság „kifehérítéséhez”, nem mellesleg feltöltik az államkasszát.
A polgároknak tehát pontosan egy évük van arra, hogy önként bejelentsék vagyonukat, ami után adót kell fizetniük. A szakértők szerint ennek hiányában a későbbiekben kérdések merülhetnek fel drága holmik vásárlásakor.
A reformot mindenki a maga módján értelmezi.
Viktorija Kinzburszka parlamenti képviselő javaslata szerint az átlagpolgárok és a külföldön dolgozók is töltsék ki az „önkéntes” nyilatkozatot. A politikus meggyőződése, hogy ez a szolgáltatás a „lehetőség ablaka”. Kinzburszka szerint a matrac alatt őrzött pénz nem tesz jót sem Ukrajna gazdaságának, sem pedig az embereknek.
A képviselő állítása szerint sokan nem tudják megmagyarázni, honnan származnak a megtakarításaik.
„Az adóamnesztia mindenkire vonatkozik: akik készpénzt halmoztak fel, illetve a külföldi munkavállalókra is. Nagyon gyakoriak az olyan esetek, amikor az alkalmazottak borítékban kapják a fizetésüket, így nem követhető nyomon a polgárok kezében összpontosuló készpénzmennyiség. A törvény mindazokra vonatkozik, akik nem tudják megmagyarázni, honnan van pénzük” – fejtette ki Viktorija Kinzburszka.
A képviselőasszony nem tért ki azonban arra a kitételre, hogy a bevallás a külföldön illegálisan munkát vállalók számára lesz aktuális, akik a munkavégzés helyén sem fizettek adót. A külföldön bejelentett munkahellyel rendelkezőknek nem szükséges nyilatkozatot tenni, az államközi megállapodások szerint ugyanis jövedelmük törvényes forrásból származik.
Oleg Usztenko, az ukrán elnök gazdasági kérdésekben illetékes tanácsadója viszont megjegyezte, az adóamnesztia elsősorban a nem átlagos ukránokra vonatkozik.
„Nem kell aggódnia annak, aki az elmúlt 30 évben a matrac alatt gyűjtögette a pénzét. Az amnesztia a vagyonosoknak szól. Nem azokat keressük, akik átlagos lakást, nyaralót, autót vásároltak. A félmillió dolláros jacht, a drága repülőgép vagy autó már gyanúsabb” – fejtette ki a gazdasági tanácsadó.
A külföldi munkavállalóknak nem kell félniük az adóamnesztiától – erősítette meg Danilo Hetmancev, a parlament pénzügyi, adó- és vámpolitikai bizottságának elnöke. A képviselő szerint a bejelentés kizárólag önkéntes, és amennyiben az illető legálisan dolgozott Ukrajnán kívül, amit alá is tud támasztani, akkor nem szükséges a nyilatkozatot benyújtani.
Ruszlan Rjabosapka egykori főügyész azonban ellenkező véleményen van. Állítása szerint az adóamnesztia árt a külföldi munkavállalóknak, akiket további adókkal terhelnek, ezzel kiváltva a borítékos bérek elterjedését.
