Fékezzünk életünk mozgatórugója érdekében!
A szív- és érrendszeri betegségek több áldozatot szednek Ukrajnában, mint valamennyi egyéb betegség, baleset és más halálok együttesen. Holott a szív- és érrendszeri betegségek jelentős része megelőzhető, elsősorban egészségesebb életmóddal, valamint rendszeres szűrővizsgálatokkal. A szív világnapján, amelyet szeptember 29-én méltatnak, a szakemberek az életmódváltást szeretnék népszerűsíteni – több mozgást, a dohányzás elhagyását, egészségesebb táplálkozást – hitelesen, megalapozottan, közérthetően.
Magyar Tímea
– Ukrajnában gyakorlatilag nincs olyan család, amelyben ne fordult volna elő például magas vérnyomás, érszűkület, szívritmuszavar vagy szívinfarktus. A nők és a férfiak esetében is komoly probléma, illetve vezető halálok a szívinfarktus – tájékoztat Valentina Hljudzo ungvári kardiológus. – A szívbetegségek és az agyi érkatasztrófák a világon évente mintegy tizenhétmillió ember halálát követelik. Ez az iparilag fejlett országokban a halálozási lista első helyét jelenti a végzetes kimenetel 45–50 százalékával, a közép- és kelet-európai régióban ez az arány 55–60 százalék fölött van. Különösen magas a fiatal férfiak infarktus-halálozásának aránya –Kárpátalján a megbetegedések hatvanöt százalékát teszik ki a szív problémái, s az elhalálozások ötvenöt százaléka is azok rovására írható.
A szakember elmondása szerint a szív- és érrendszeri halálozások nagy része infarktus miatt következik be.
S elsősorban azért, mert a páciensek nem kapják meg idejében – az első 3–6 órában a megfelelő ellátást, nincs megszervezve a kórházba szállításuk.
A kardiológiai eljárások fejlődésének köszönhetően javul ugyan az ellátás színvonala, ugyanakkor egyre több nőt ér infarktus. A „gyengébbik” nemnél a férfiaknál 6-8 évvel később jelentkezik az első szívizom-infarktus, de körükben magasabb a halálozás, több a szövődmény.
– Mi áll az egyre gyarapodó szív- és érrendszeri betegségek mögött?
– Kiváltó oka elsődlegesen az életmódban keresendő. A civilizált társadalmakban megváltoztak a táplálkozási szokások, ráadásul az ülőmunka miatt minimálisra csökkent az emberek életében a testmozgás, a sportolás, s a fogyasztói társadalomban egyre gyakoribb a stressz. A káros szenvedélyek mellett a táplálkozás, a testedzés hiánya, a gyakori konfliktushelyzet az, ami leginkább befolyásolja a keringési betegségek, a szívinfarktus kialakulását. E kockázati tényezők kiiktatásával akár 60 százalékkal lehetne csökkenteni a betegek számát.
– Mit tehetünk a hatékony megelőzés érdekében?
– A túlfeszített életmód, a gazdasági válság és a munkahelyi problémák egyaránt közrejátszanak abban, hogy az emberek többsége folyamatos stressznek van kitéve. Ne dohányozzunk! Miután elhagyjuk a cigarettát, 50 százalékkal csökken a szívisémia kialakulásának esélye.
A passzív dohányzás is legalább olyan veszélyes, gyorsítja ugyanis a szívverést, s ezáltal terheli az érrendszert.
A helytelen táplálkozás akár hatvan százalékban közrejátszhat a betegség kialakulásában. A szív- és érrendszeri problémák kezelésére, gyógyítására, a szövődmények megelőzésére szolgál a kardioprotektív étrend, melynek lényege a rizikófaktorok korrigálása, megszüntetése. Amennyiben más társbetegség is fennáll (magas vérnyomás, elhízás, cukorbetegség), azt figyelembe kell venni a diéta összeállításában – javasolja a kardiológus.
Fokozatosan próbáljuk csökkenteni a sófogyasztásunkat. Ételeinket mindig utólag sózzuk, leszámítva a húsokat, hogy csak a feltétlenül nélkülözhetetlen sómennyiséget vigyük be szervezetünkbe, és a főzésnél a szokásosnak csupán a felét használjuk!
Rendszeresen, naponta többször együnk nyers gyümölcsöt, zöldséget, melyek rosttartalma csökkenti a koleszterinszintet, a bennük lévő vitaminok pedig az érfalak épen tartásában játszanak jelentős szerepet.
Fehér helyett részesítsük előnyben a rostdúsabb félbarna vagy barna kenyeret. Húsok közül válasszuk az alacsonyabb zsírtartalmúakat. Együnk kevésbé zsíros ételeket. Ne hanyagoljuk el a testedzést! Fontos a reggeli torna, a napi, minimum 30 perces séta, nagyon egészséges az úszás, a biciklizés.
Ajánlom, évente egyszer-kétszer keressék fel a kardiológust, aki ellenőrzi vérnyomásukat, EKG-t készít, s amennyiben szükségesnek tartja, vizelet- és vérvizsgálatot is javasol. Higgyék el, ha betartják a fentebbi egyszerű életmódtanácsokat, jóval tovább egészséges marad szervezetük fő mozgatórugója! – szögezi le a szakember.
