Az idős emberek 55 százaléka továbbra is dolgozik.
Szerte a világban minden év október 1-jén ünneplik meg az idősek napját. A hagyomány közel két évtizedes. Az ENSZ Közgyűlés határozata alapján először 1991-ben rendezték meg először a világnapot. Ez jó lehetőséget ad arra, hogy megköszönjük az idős embereknek mindazt, amit a közösségért tettek és tesznek, ráirányítsuk a figyelmet a méltóságteljes öregkorra. Vajon hogy állunk ezen a téren Kárpátalján, kérdeztük meg Natalija Mihalinát, a megyei Nyugdíjalap sajtóreferensét.
Magyar Tímea
–Ki számít idős embernek?
– Nemcsak Ukrajnában, hanem világszerte a 65 év feletti személyeket tartják időseknek. Nálunk 6,9 millióan vannak, világszerte 700 millióra tehető a számuk, azaz majd minden tizedik emberről van szó. Mivel a korszerű medicinának köszönhetően folyamatosan nő az életkoruk, az ENSZ előrejelzése szerint 2050-re az éltes emberek aránya elérheti a 2 milliárdot. Ugyanakkor az idősödéssel együtt járó nyugdíjazás számos országban egyet jelent a jövedelem jelentős visszaesésével, és ebből kifolyólag a szociális védettség gyengülésével.
– Kárpátalján hány éltes embert tartanak nyilván?
– Nos, megyénkben 2172 kilencven és száz év közötti ember van. A száz éven felüli kort 17-en érték el.
Régiónk két legidősebb, 104 éves embere az Ilosvai és a Munkácsi járásban, míg egy 103 éves személy Ungváron él.
Érdekesség, hogy mindhárman férfiak. Az aggastyánok sorát hamarosan 26 665 személy bővítheti, ugyanis ennyi 80 és 90 év közötti személyt tartunk nyilván.
– A lakosság elöregedése köztudottan súlyos társadalmi-gazdasági problémákkal fenyeget világszerte.
– Ez így van. Az 1950-55-ben mért 48 évről 2010-2015 között 70 évre nőtt az emberek élettartama, ami a várakozások szerint 2050-re meghaladja a 77-et. Ezzel párhuzamosan rekord sebességgel nő az idősek száma a globális népességen belül, a század közepére már több ország is olyan idős lesz, mint most Japán. Kijózanító adat, hogy az emberiség történelmében most először lesz olyan, hogy a 65 év felettiek száma várhatóan meghaladja az 5 év alatti gyermekek számát. A gond az, hogy egyre kevesebb dolgozó ember jut egy-egy nyugdíjasra, megyénkben például 258 300 idős ember él, ám mindössze kétszázezerhez közeli az adófizető.
Nyugdíjasaink 55,5 százaléka továbbra is dolgozik. A hajlott korúak eltartása tehát óriási probléma.
A demográfiai helyzet romlása és az árnyékgazdaság erősödése miatt hatalmasra nőtt a Nyugdíjalap hiánya. Ennek kapcsán a kormány forszírozza a magánnyugdíjpénztárak beindítását. Addig is egyetlen megoldás kínálkozik, hogy elősegítsük a nyugdíjasok foglalkoztatását, s ezáltal az aktív dolgozók arányának javulását. Támogatni kell az öregekkel foglalkozó szervezetek működését, fokozni a különféle szociális szolgálatok munkáját, propagálni az időskori aktivitást, vélik a szakemberek.
Kit veszélyeztet, hogy nem fog nyugdíjat kapni? ● Kárpáti Igaz Szó
