A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola igyekszik mindig egy lépéssel előrébb járni. Az oktatási törvény árnyékában, a képzési kínálatok versenyében, a magyar kisebbségi felsőoktatás egyik bázisaként oktatással, karriertanácsadással, érdekérvényesítéssel próbálják elérni azt, hogy jól képzett, motivált fiatalokkal töltsék meg szülőföldünket.
Simon Rita (Beregszász)
– Nemrég nyitották meg hivatalosan is az új tanévet.
– Míg 2020-ban 178, idén, 2021 nyarán már 222 hallgató végzett a főiskolán – kezdte beszélgetésünket Csernicskó István rektor. – Az idén 1390 felvételi kérelem érkezett, közülük összesen 415 hallgatót vettünk fel alap- és mesterképzésre. Ezzel a hallgatói összlétszám 987 főre emelkedett.
– Egyre több szakon elérhető a mesterképzés.
– Összesen 19 szakunk – 12 az alap- és 7 a mesterképzésen – működik. Három évvel ezelőtt bővítettünk utoljára a magiszteri képzési programok kínálatán, de terveink között szerepel újak beindítása és akkreditálása is.
– Mit lehet erről tudni?
– Menedzsment mesterképzés elindításáról tárgyalunk. Az ehhez szükséges dokumentumok elkészítésén dolgozunk. Valamilyen pedagógiai alapképzés lenne szükséges a jelentkezéshez. Az új oktatási törvény megköveteli, hogy az intézményvezetők egyfajta menedzserként is helytálljanak, ne csak a hagyományos iskolaigazgatói teendőket lássák el.
Igyekszünk előrelátók lenni, valamelyest elébe menni a folyamatoknak.
A felsőoktatási intézmények feladata, hogy naprakészek legyenek és figyeljék a társadalmi folyamatokat, a munkaerőpiac változását, mozgását. Ezekre tudni kell reagálni is. Az új képzések és szakok indításánál előbb mindig feltérképezzük, mire lenne igény.
– Ez két kérdést is felvet: Önök szerint mire van még igény, illetve mire vevők a diákok?
– Szerintünk sok olyan képzésre lenne igény magyar vagy részben magyar nyelven Kárpátalján, amelyek elindítására nekünk fizikailag egyszerűen nincs esélyünk. Például a magyar orvosképzés, mérnöki szakok beindítása meghaladja a képességeinket, ugyanakkor kétségkívül szükség lenne rájuk. Úgy gondoljuk, ez az oktatási menedzserképzés is olyan lehet, amely pár éven belül nagyon hasznos lesz.
Az újonnan alakult kistérségek mindegyike most már komplett oktatási hálózattal rendelkezik. A képzésen részt vevők akár a kistérség oktatási hivatalát is vezethetik.
Véleményünk szerint tervek kidolgozására és fejlesztések irányítására, összehangolására képes szakemberekre szüksége lesz a magyar és az egész kárpátaljai közösségnek. De az ilyen szakemberek nemcsak az oktatásban, hanem más területeken is megállhatják a helyüket és kamatoztathatják a tudásukat.
Ami a már működő képzési programokat illeti: változó, mikor melyik vonzza a legtöbb hallgatót. Hagyományosan nálunk az angol szak a legnépszerűbb, de a számvitel és adóügy, illetve turizmus képzésre is sok a jelentkező. Ez azért van, mert úgy gondolják, ezek elvégzése után könnyebben találhatnak jól fizető munkát. Viszont felkapott a magyar nyelv és irodalom, illetve az óvodapedagógia szak is. A magyar nyelvnek kétségkívül presztízse van Kárpátalján. Egyre több nem magyar anyanyelvű is tanul ezen a szakon. Arról nem is beszélve, hogy a magyar, mint idegennyelv kurzusok is igen közkedveltek.
– A frissdiplomások jellemzően a szülőföldjükön helyezkednek el?
– Létrehoztuk a Tanulmányi és Karrier-követési Osztályt, ahol a kollégáink rendszeresen nyomon követik, az itt végzett fiatalok hol helyezkednek el. Úgy döntöttünk, ezeket az információkat nyíltan közzétesszük a honlapunkon. Számos hasznos információt megtalálnak ott, részletesen lebontva.
Úgy gondoljuk, az információközléssel mi is nyerünk.
A mai fiatalok már sokkal tudatosabbak, körülnéznek a piacon, mérlegelnek, mielőtt döntenek, és kíváncsiak arra, mit lehet kezdeni az általuk megszerezni kívánt diplomával.
A honlapunk látogatottságának növekedése is azt jelzi, valóban van igény arra, hogy minél több információt tegyünk közzé, ami között böngészhetnek a fiatalok. Továbbá a tavalyi évhez képest az idén jóval több jelentkezési kérelem érkezett a főiskolára.
– Egyes iskolák tanárhiánnyal küzdenek. Fel tudják tölteni ezeket a helyeket a végzőseikkel?
– Többször keresnek meg minket kistérségi oktatási osztályvezetők, óvoda- vagy iskolaigazgatók azzal, hogy szükségük lenne ilyen vagy olyan szakos pedagógusra. Ilyenkor mi továbbítjuk a kérelmet az illetékes tanszék és a karrier-követési osztály felé, akik felhívják erre az álláskereső végzősök figyelmét. Viszont az sem ritka, hogy az utolsó évfolyamon tanuló diák olyan kérvénnyel jön hozzánk, amelyben az iskolaigazgató a fiatal szabad óralátogatását kéri, mivel munkát ajánlottak neki.
A vezetőkkel konszenzus van abban, hogy ezeket a kérvényeket támogatjuk és elengedjük a hallgatót. Ha valaki már az utolsó évben elkezd dolgozni valahol, akkor nagy valószínűséggel ott is marad. Ezzel mindenki jól jár, ez közös érdekünk.
Az lenne a cél minden magyar felsőoktatási intézmény számára, hogy a végzőseink minél nagyobb számban maradjanak itthon és itt kamatoztassák a megszerzett tudást.
Természetesen senkit sem korlátozhatunk a szabad akaratában, aki a boldogulását máshol képzeli el, azt nehéz itt tartani. De pozitívum, hogy sokan visszajönnek, komoly tapasztalattal.
– Mi a Rákóczi-főiskola versenyképességének a titka?
– Próbálunk megfelelni a velünk szemben támasztott követelményeknek, ugyanakkor elébe is menni a kihívásoknak. Nem bújunk el a feladatok elől, a nehézségek ellenére is azon dolgozunk, hogy előrelépjünk. Folyamatosan azon dolgozunk, hogy az oktatói gárdánk egyre magasabb képzettségi szinttel rendelkezzen. Nagy eredmény, hogy csak az elmúlt tanévben 6 új docensi és egy professzori címmel rendelkező oktatónk lett. A főállású oktatóink kétharmada rendelkezik tudományos fokozattal, és a többiek is azon vannak, hogy azt mielőbb megszerezzék. Az sem elhanyagolható, hogy a múlt tanévhez képest közel 2000 négyzetméterrel bővült az oktatási területünk. A kollégiumi férőhelyeink száma is nőtt, egy év alatt 90-nel. Most készült el a harmadik menzánk. Ez is fontos ahhoz, hogy a diákok komfortosan érezzék itt magukat és minden eszköz adott legyen ahhoz, hogy kibontakozzanak, fejlődjenek. A magyar kormány támogatása révén a nappali tagozatos hallgatóink szociális és/vagy tanulmányi ösztöndíjat is kaphatnak.
– Szóba került az oktatási törvény. Milyen forgatókönyvvel számolnak?
– Ukrajnában sok olyan lépés történt az elmúlt néhány évben, amelyek a kárpátaljai magyar közösséget általánosságban hátrányosan érintik. Habár felsőoktatási intézmény vagyunk, a 2017-es oktatási törvény 7., az oktatás nyelvét szabályozó cikke bennünket is közvetlenül érint. Hiszen gondoljunk bele:
ha a magyar tannyelvű iskolahálózat megroppan, akkor jelentősen csökken a magyar nyelvű felsőoktatás utánpótlásbázisa is.
Az is probléma, hogy nem lesz hol elhelyezkedniük az általunk képzett diákoknak, ha nem lesz magyar tannyelvű iskola, vagy csak részben, néhány tantárgyat fognak az anyanyelvünkön oktatni. Ez érinti az Ungvári Nemzeti Egyetem magyar intézetét is. Általános problémával állunk szemben. Nekünk a kezdetekkor is az volt a célunk, hogy jól képzett, anyanyelvén kiválóan kommunikáló pedagógusokat adjunk Kárpátalja elsősorban magyar iskoláinak. Ezt szeretnénk a jövőben is.
– A 2017-es törvény értelmében a felsőoktatásban kizárólag államnyelven lehet tanítani. Erre van valamilyen megoldás?
– Már nemcsak a 2017-es oktatási kerettörvény szól erről, hanem ezt erősítette meg a 2019-ben elfogadott, az ukránnak mint államnyelvnek a működéséről szóló törvény is. Így jelenleg valóban az a helyzet, hogy a felsőoktatásban az ukrán az egyedüli lehetséges oktatási nyelv. Ez viszont sem a képzés színvonalát, sem pedig az intézményekben folyó munka minőségét nem fogja javítani. Ellenkezőleg.
Azt előírni, hogy csak és kizárólag ukrán nyelven lehet oktatni az intézményekben, esetleg néhány tantárgyat angolul – biztosan nem szolgálja Ukrajna mint 21. századi állam érdekeit.
Mit tudunk kezdeni ezzel? Egyrészt küzdünk azért, hogy megmaradjon a magyar nyelvű köz- és felsőoktatás. Munkatársaink egy része nemcsak oktat, kutat és tudományos tevékenységet folytat, hanem az érdekérvényesítésben is részt vesz.
A kárpátaljai magyar érdekvédelmi összefogásnak és Magyarország diplomáciai támogatásának köszönhetően kiharcoltuk azt, hogy a magánintézményekben nem kötelező áttérni az államnyelven való oktatásra. Így a 2020-ban az elnök által is aláírt, A teljes középfokú oktatásról szóló törvényben a magánintézmények már mentesülnek ez alól a kötelezettség alól. Jelen pillanatban a felsőoktatásban azonban nincs ilyen kivétel.
Folyamatosan ébernek kell lennünk, és figyelnünk, milyen törvénymódosítási javaslatokat nyújtanak be, hogy azokra időben reagálni tudjunk. Nem lehet hátradőlni. De abban bízunk, hogy módosul a helyzet, ugyanis ebben az országban igencsak változó és kiszámíthatatlan a politikai helyzet.
Fontos, hogy az emberek beszéljenek ukránul, de elsősorban a szakmájukhoz kell jól érteniük ahhoz, hogy a mai felgyorsult, globalizálódó és fejlődő világban helytálljanak. Mi arra törekszünk, hogy felkészítsük hallgatóinkat az életre, és mankót adjunk nekik abban, hogy még jobban elsajátítsák az ukrán és az angol nyelvet. Ingyenes ukrán, magyar és angol nyelvtanfolyamokat hirdetünk minden hallgatónk és oktatónk számára. A Felnőttképzési Központunkban alap- és középfokon, kis létszámú csoportokban lehet tanulni. Intézményünk meggyőződése, hogy a kárpátaljai magyarság hosszú távú megmaradásának záloga a többnyelvűség, az, ha magyar domináns többnyelvűként élünk a régióban. Továbbra is azon dolgozunk, hogy amit lehet, elérjük, és ne önként mondjunk le azokról a jogainkról, amelyekkel elődeink rendelkeztek.
