Nagydobronyi kistérség: összefogással bizonyítják a közösség erejét

Nagy Ferenc: célunk, hogy a településeket az itt lakók számára élhetőbbé, a befektetők részére vonzóbbá tegyük

Ukrajnában még 2015-ben született törvény a közigazgatási reform elindításáról, amelynek célja az ország decentralizációja, a helyi önkormányzatok jogkörének bővítése, valamint a területi-közigazgatási beosztás átalakítása volt. Ennek során a korábbi 337 helyi önkormányzat (városi, nagyközségi és községi tanácsok) helyett Kárpátalján 64 kistérség jött létre, és a 13 járás 6-ra redukálódott. A többségében magyarok lakta területeken a Beregszászi járásban Beregszász, Bátyú, Nagybereg, Nagybégány, Mezőkaszony, Tiszaújlak és Tiszapéterfalva központtal, az Ungvári járásban Nagydobrony, Szürte, Kincseshomok és Csap központtal alakult kistérség. A Felső-Tisza szórványvidékén Visk lett a magyar bástya. Sorozatunkban ezeket a kistérségeket igyekszünk közelebbről megismertetni.

Szabó Sándor (Nagydobrony)

Első alkalommal az Ungvári járásban a Szürtei és a Csapi egyesülést vettük górcső alá, majd Bereg-vidéken a Nagyberegi „hromadát” térképeztük fel, ezúttal visszatérve Ung-vidékre – a Nagydobronyi kistérségbe látogattunk el. Az új közigazgatási egység 2019 novemberében jött létre, Kárpátalja legnagyobb magyar községéhez és önkormányzat 4 települése (Kisdobrony, Csongor, Tiszaágtelek és Dimicső) csatlakozott. A tavaly október végi önkormányzati választásokon a kistérségben a 8355 választópolgár közül 3647-en éltek szavazati jogukkal. Ez 43,65 százalékos részvételi arányt jelentett. A polgármesteri székért három jelölt „száll harcba”, közülük a függetlenként induló Nagy Ferenc került ki győztesként, akit a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) támogatott. A kistérségi tanács 22 tagú a képviselőtestületébe: Nagydobrony 12 Kisdobrony 3 Csongor 3 Tiszaágtelek 2, Dimicső pedig 2 képviselőt delegált. 11-en független jelöltként szerzett mandátumot, a KMKSZ kilenc, az UMDSZ egy képviselőt tudhat magáénak a tanácsban.

A kistérségi önkormányzat Kárpátalján egyedülálló módon saját Facebook-os hírcsatornát üzemeltet Nagydobrony online néven, amelyből a polgárok első kézből értesülhettek a legfontosabb hírekről és eseményekről. A videós-anyagokon keresztül betekintést nyerhetünk a kistérség hétköznapjaiba, kultúrájába és rendezvényeibe. A község polgármestere elmondta, a hírcsatorna nagyon népszerű. Az oldalt azzal a nem titkolt szándékkal hozták létre, hogy Nagydobronyról, illetve a térségről megjelenő közszolgálati és hiteles információkat, fotó/videó-tartalmakat gyűjtsön össze.

– Azt látjuk, hogy a közösségi média mindennapjaink meghatározó részévé vált, ezért úgy gondoltuk, hogy ezen az alternatív csatornán keresztül is megpróbáljuk informálni a kistérség lakosait – kezdi a beszélgetést Nagy Ferenc, aki a hivatalában fogadott minket. – Mindig tudunk pozitív hírekről és eseményekről beszámolni. Szerencsésnek mondhatom magam, mert egy remek csapattal dolgozhatom együtt. Korábban évekig képviselő voltam a községi tanácsban, így tisztában voltam azzal, kik azok a személyek, akikre számíthatok a munkámban.

A választási eredmények hivatalos kihirdetését követő néhány héten belül megkezdte működését a kistérségi önkormányzat. Nagy Ferenc nem titkolta, mindannyiuk számára komoly kihívást jelentettek a feladatok, hiszen a közigazgatási reformmal teljesen megváltozott az önkormányzati apparátus szerepe.

– Minden munkatársunk igyekszik a legtöbbet kihozni magából. Nem ritka, hogy túlóráznunk kell, előfordul, hogy hétvégén is dolgozunk – ecsetelte a kihívásokat a kistérség első embere. – Nyuggodt szívvel kijelenthetem, sikeresen irányítjuk a kistérséget. Egyik legfontosabb tennivalónk az önkormányzati fenntartású intézményeink működtetése. Úgy hozta a sors, hogy létrehoztunk egy új intézményt, mégpedig a Nagydobronyi Művészeti Iskolát. Megszerveztük a gyermekétkeztetést az oktatási-nevelési intézményekben.

A fix kiadások mellett a lehetőségekhez mérten folyamatosan próbálnak fejleszteni. Az utóbbi hónapokban az intézmények akadálymentesítésén túl szennyvíztározó épült Nagydobronyban.

– Belekezdtünk a nagydobronyi szeméttelep rendezésébe – tért át a hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatokra a polgármester. – Több autónyi, az útépítés során kitermelt földet sikerült a szeméttelepre szállíttatnunk, amellyel befedtük a hulladékot, a területet töltéssel vettük körül, hogy a szél ne hordja szét a szemetet. Rövidesen hasonló munkálatok kezdődnek a kisdobronyi szeméttelepen is. Teleken van még egy gyűjtőhely, ide kerül a dimicsőiek hulladéka is, ahol szintén sikerült megszerveznünk a szemételszállítást. Csongorról az AVE szállítja el a hulladékot. A végleges és megnyugtató megoldást egy szemétfeldolgozó jelentené. Ha beindítják a makkosjánosi feldolgozót, komoly teher esne le a vállunkról.

A Nagydobrony Térség Fejlesztéséért Civil Szervezet támogatásának és a helyiek összefogásának köszönhetően a korábbi évekhez hasonlóan folytatódott Nagydobrony úthálózatának fejlesztése, a munkálatot a kistérség megalakulásával kiterjedt a szomszédos községekre is. Az idén sikerült olyan útszakaszokat is leaszfaltozniuk, amelyek nem is voltak tervben, ilyen a temetőbe vezető út. Továbbá szeméttárolókat és közkutakat fúrtak a sírkertben.

– Szanyi Istvánnal, a szervezet vezetőjével napi kapcsolatban vagyunk, folyamatosan egyeztetünk a tervekről. Azt tervezzük, hogy ravatalozókat építünk az egyházakkal és az emberekkel közösen, de természetesen lesznek útjavítások is. Tavaly újjáépítettük a megrongálódott Hatrác-patak zsilipjét. A KMKSZ járási frakciója jelentősebb összeggel támogatta a kivitelezést. Fontos volt a zsilip megépítése, ugyanis ezzel szabályozni tudjuk a patak vízhozamát. Azóta nem száradt ki a patak, nem áraszt bűzt a víz, visszatért bele az élet, megjelentek a halak, vadkacsák. De még sok munka van vele, ugyanis évtizedekig nem volt kikotorva a medre. Folyamatos az ároktisztítás a településeken. Csongoron szennyvíztárolót alakítottunk ki, most a kultúrház felújítását tervezzük. Teleken felújítottuk az iskolai mosdót, kisdobronyi iskolában lépcsőt építettünk. Minden településen bővítettük és korszerűsítettük a közvilágítást. Dimicsőben például évek óta nem volt közvilágítás.

A kistérségben élők részben vagy teljes egészében mezőgazdasági termelésből próbálnak megélni. Ám a polgármester szerint vannak még kiaknázatlan lehetőségek a településeken. Helyi vállalkozók például komoly perspektívát látnak az idegenforgalomban, konkrétabban a gyógy- és wellness-turizmusban. Nagydobronyban már letették az alapját egy Életmód- és Fitnesz-központnak, valamint létrejött egy cégcsoport, amely a régi Ligetke fürdőt szeretné felújítani és üzemeltetni, aminek a látványterveit már be is mutatták. Folyamatosan tárgyalnak egy magyarországi tésztagyárral, mely itt szeretne terjeszkedni.

– Ezek a beruházások biztos munkalehetőséget és megélhetést jelentenének mindazoknak, akik most is külföldön keresik a kenyerüket, s nem utolsó sorban jelentős adóbevételeket is jelentenek a kistérség költségvetésének – húzta alá a polgármester. – Nekünk nincsenek gyáraink és üzemeink, mint a szomszédos kistérségeknek. Így a fejlesztésekre szánt pénzt nagyon nehéz összekaparni. De már eddig is sikerült úgy gazdálkodnunk, hogy az elkövetkező időszakban egymillió hrivnyát fordíthatunk fejlesztésekre. A dimicsői kultúrházat szeretnénk rendbe tenni, amire 200-250 ezer hrivnyát tudunk fordítani. Nagydobrony központjában az útjavítás miatt megemelkedett az útszint, ehhez kell igazítanunk a járdákat és a csapadék elvezetését, amire 700-750 ezer hrivnyát különítettünk el. A fejlesztések elengedhetetlenek, hogy a lakók számára élhetőbbé, a befeketők részére pedig vonzóbbá tegyük a kistérségünket.

Nagy Ferenc kitért arra is, hogy hatalmas munka volt a kultúra és a sportélet újjáélesztése a kistérségben. Fontos feladatuknak tekintik azt, hogy itthon tartsák a fiatalokat.

– Igyekszünk a fiatalságnak kéthetente különféle programokat szervezni. Legtöbbször az volt a baj, hogy nem tudták, mit csináljanak itthon. Vannak programok, pályázatok, amelyek lekötik a gyerekeinket, és vannak pozitív visszajelzések, vannak, akik külföldön tervezték a jövőjüket, de meggondolták magukat és itthon folytatják a tanulmányaikat. Mi sikerre vagyunk ítélve, az emberek itt akarnak élni, mi pedig megteremtjük az ehhez szükséges körülményeket. 2021-ben számos fejlesztést és újítást hajtottunk végre, amire évtizedekig nem volt példa. De ebben benne van az emberek munkája is. Számos kistérségi és megyei vezető kérdezte már tőlem, hogyan lehet ilyen összetartó közösséget kovácsolni a kistérségben. Mindenkinek elmondtam a receptet, de eddig senki nem tudta megvalósítani.

Csongor jól járt a decentralizációval

Csongor évtizedekig a Munkácsi járáshoz tartozott, ám az elmúlt évben lezajlott decentralizációs folyamatok során átkerült az Ungvári járás kötelékébe. A népes község a Nagydobronyi kistérséghez csatlakozott.

Bujdosó Ivett (Csongor)

Baksa András, a Csongori elöljárói körzet vezetője lapunk megkeresésére elmondta, a csatlakozás pozitívan hatott a település mindennapjaira.

– Büszkén léptünk be Kárpátalja legnagyobb arányban magyarlakta kistérségébe, tudatosan döntöttünk Nagydobrony mellett. A céljainkat együttes erővel könnyebb teljesíteni, ebben a kistérségben pedig megtaláltuk a közös irányt – avat be az elöljáró.

A társulás azonban sok munkával jár, ugyanis a lakosság okmányaiban szereplő adatok is módosításra szorulnak.

– A személyi igazolványokban feltüntetett információk változtak, így ránk hárult a helyes lakcímet igazoló dokumentum kiállítása. Jól haladunk, eddig már közel 1700 lakosunk okmányaiban szerepel helyesen az adat. Továbbra is a Munkácsi járás településeit kiszolgáló áramszolgáltatóhoz és az ottani adóhivatalhoz tartozunk, közigazgatási ügyeinket azonban az Ungvári járás hivatalaiban rendezzük. Igyekszünk mindent megtenni annak érdekében, hogy a lakosság minél kevesebbet érzékeljen a változásból – fejtette ki Baksa András. – Tervben van emellett az adminisztratív szolgáltatások nyújtásával foglalkozó központ (CNAP) létrehozása, amely további könnyebbséget nyújtana az ügyintézésben.

Mint megtudtuk, Csongoron család-, gyermek- és fogorvos látja el a lakosokat, emellett családorvosi rendelő is a rendelkezésükre áll.

– Örömünkre szolgál, hogy községünkben megoldott az inzulin e-receptre történő kiírása. Sajnos a helyi gyógyszertár egyelőre nem része a programnak, ám azon dolgozunk, hogy az itt élők mielőbb helyben hozzájuthassanak a szükséges gyógyszerekhez – tájékoztatott az elöljáró.

Baksa András elmondta, testvértelepülési támogatással próbálják használhatóvá tenni a helyi oktatási intézmény étkezdéjét.

– Sopron hosszú évek óta támogatja településünket. Sokat köszönhetünk neki, a jövőben folytatni szeretnénk az együttműködést – fejtette ki.

Csongoron térfigyelő kamerák ügyelnek a közbiztonságra. A lakosok gyűjtéséből felvevőeszközöket vásároltak, emellett bejegyzett polgárőrségük is van, melynek felvirágoztatásán folyamatosan ügyködnek.

Ragályos a nagydobronyi útépítési példa, Csongoron szintén javítottak már önerőből szakaszokat. Baksa András szerint súlyos probléma az elvándorlás, a fiatalok, hátrahagyva szülőföldjüket, családostul költöznek külföldre.

– A helyi közép- és nagyvállalatok próbálnak tenni az elvándorlás ellen, ám nem minden esetben tudják felvenni a versenyt a külföldi konkurenciával. A helyiek nagy része emellett mezőgazdasággal foglalkozik, sokan fóliás zöldségtermesztéssel keresik a kenyerüket. A megtermelt árut a közeli piacokon értékesítik. Ragaszkodunk a földhöz – fejtette ki az elöljáró.

A jövőbeni tervekről érdeklődve megtudtuk, Csongoron ravatalozó építését tervezik, melyet a Nagydobrony Térség Fejlesztéséért Civil Szervezet és Sopron önkormányzatának segítségével létesítenének.