A XIV. Együtt Írótábor – a Kárpátaljai Magyar Irodalmi Napok rendezvénysorozat keretében, Beregszászban, a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet (KMMI) udvarán avatták fel Petróci Iván ruszin költő, műfordító, újságíró (1945–2016) emléktábláját.
Hegedűs Csilla
Dr. Zubánics László köszöntőjében kifejtette, Petróci Iván jelentős újságírói pályát futott be. Sokáig Beregszászban, a Vörös Zászló című járási lapnál dolgozott, majd Ungváron folytatta a munkásságát.
– Kárpátaljai irodalmárként ruszin és ukrán nyelven is alkotott, sok helyi magyar szerző írását fordította ukrán és ruszin nyelvre. Emellett a magyar irodalom számos jelentős művét, mint például az Egri csillagok, ültette át ukránra. Rengeteget francia művet is lefordított, hiszen 1973-ban az ungvári egyetemen francia bölcsészi és tanári diplomát szerzett, örökre eljegyezve magát a francia irodalommal.
Egyszerre volt otthon a magyar, a francia, az ukrán és a ruszin irodalomban. Nagyszerű emberről emlékezünk meg ma, aki sokoldalúságával véste be magát a köztudatba – jegyezte meg a KMMI elnöke.
A táblaavató ünnepségen a beregszászi konzulátust Beke Mihály András, első beosztott konzul képviselte. A diplomata elmondta, Petróci kiváló műfordító volt.
– Meggyőződésem, hogy azok az emberek, akik ismerik egymás nyelvét, biztosan nem fognak egymásra kezet emelni, fegyvert pláne nem, ezért is tarthatjuk nagyon fontosnak egymás nyelvének a megismerését. Azok az emberek, akik magukra vállalták, vállalják, hogy egy másik nyelvű kultúrát ismertessenek meg a nagyközönséggel, óriási dolgot tesznek. Ilyen volt Petróci Iván is – zárta szavait a konzul.
Dupka György is megosztotta gondolatait a jelenlévőkkel. Elmondta, jól ismerte Petróci Ivánt.
– A ’80-as években megalakított József Attila Alkotóközösséget hárman, Horváth Sándor, Balla D. Károly és jómagam irányítottuk, s akkoriban csatlakozott hozzánk Petróci is, mint műfordítót hívtuk meg a rendezvényeinkre – emlékezett vissza a MÉKK elnöke.
Margarita Lukecsa, a Szabolcs-Szatmár-Bereg-megyei ruszin társaság képviselőjének köszöntője után Pirigyi Gergely felolvasta Dalmay Árpád, a Beregszászért Alapítvány kuratóriumi elnökének üdvözlő levelét. Ebben a kuratóriumi elnök kihangsúlyozta: a Beregszászért Alapítvány első ízben állít emléktáblát nem magyar személynek. Az ilosvai járási Szajkófalván (Oszij) született Petróci Iván ezer szállal kötődik a kárpátaljai magyarsághoz és a magyar irodalomhoz.
Éppen ezért megtiszteltetés, hogy ily módon is megörökíthetjük e jeles ruszin költő, műfordító, újságíró, könyvkiadó emlékét, aki élete mintegy két évtizedét Beregszászban töltötte. Ifjúkorától kezdve írt verseket, sokáig ukrán nyelven, ám később már csak ruszinul alkotott.
Dalmay Árpád levelében megjegyezte, amikor Petróci 1976-ban Beregszászba költözött, és a Vörös Zászló járási újság munkatársa lett, akkor kerültek közeli, baráti kapcsolatba. Felkeltette érdeklődését nyelvünk, kultúránk, főleg a költészetünk. Felsorolni is nehéz, hány magyar költő verseit juttatta el az ukrán olvasóhoz. Fordította Petőfit, Ady Endrét, Juhász Gyulát, Kosztolányi Dezsőt, Tóth Árpádot, Babits Mihályt, Illyés Gyulát. A kortárs magyar költők közül elsősorban Veres Miklóst és Bari Károlyt, de ő szólaltatta meg először ukránul Radnóti Miklós Bori noteszét is. A kárpátaljai költők közül Balla D. Károly verseiből jelentetett meg önálló fordításkötetet. Füzesi Magda lírájából is sokat ültetett át ukránra. Irodalmi munkásságát számos díjjal jutalmazták. 1994-ben megkapta a Magyar Írószövetség Illyés Gyula-díját, de kapott kitüntetést Bulgáriában a legjobb szatíráért és Kárpátalján is, Duhnovics-díjat.
„1986-tól 2008-ig az Ukrán Írószövetség tagja volt. 2008. december 15-én „a ruszin, azaz ukránellenes mozgalomban való részvétele miatt” kizárták. Ukránellenes tevékenységéről én nem tudok, csupán az volt a „bűne”, hogy anyanyelvén, ruszinul írt, ruszin alkotók műveit adta ki újra. Élete utolsó évtizedeit Ungváron töltötte, ruszin könyvesboltot nyitott.
Alapítványunk kuratóriuma hálásan köszöni a budapesti Fővárosi Ruszin Nemzetiségi Önkormányzat hozzájárulását az emléktábla elkészítéséhez, amelynek domborműve, az élete alkonyán járó költő portréja, Balogh Géza nyíregyházi szobrász alkotása.”
Az emléktáblát Margarita Lukecsa és Dupka György leplezte le.
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.