A Rákóczi Szövetség október 21-23. között idén 28. alkalommal rendezte meg a Gloria Victis emlékünnepséget, mellyel az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseinek állított emléket. A szövetség egyik legismertebb rendezvénye Kárpát-medencei ifjúsági találkozóval és középiskolai történelmi vetélkedővel egybekötve zajlott.
Varga Brigitta
Az eseményen ‒ a járványügyi szabályok betartásával ‒ 2000 Kárpát-medencei egyetemista és középiskolás vett részt. A rendezvény célja, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc történéseit és ezek fontosságát ‒ helyszínekhez és élményekhez kötve ‒ átadja a mai fiataloknak. Kárpátaljáról közel százan érkeztek Budapestre, hogy leróják tiszteletüket az ’56-os hősök előtt.
A szervezők különböző programokkal készültek az egyetemi hallgatók és a középiskolás diákok számára. A ünnepség központi helyszíne a Műegyetem volt, de a résztvevők ellátogattak az Országházba, és lerótták kegyeletüket a 298-as, 300-as és 301-es parcellákban. A program részét képezte egy dunai hajózás, városnézés, előadások, filmvetítés és egy középiskolás Légy-Ott! könnyűzenei koncert is.
Szilvási Dávid, a Tiszapéterfalvai Szakképzési Központ és Kollégium diákja először vett részt az emlékünnepségen.
‒ Felemelő érzés volt diáktársaimmal feleleveníteni az 1956-os eseményeket. Számomra a programsorozat egyik legmeghatározóbb részét A néma forradalom című film megtekintése jelentette. Az alkotás valós történeten alapuló német filmdráma, mely arról szólt, hogy egy gimnáziumi osztályt kizárnak az érettségiről, amiért 1956-ban a Német Demokratikus Köztársaságban szolidaritásból egy perc néma csenddel emlékeztek meg a magyar forradalomról. A film rendkívül izgalmas történetet dolgoz fel, hiteles képet ad a diktatórikus rendszerről. Diákként pedig könnyen tudtam azonosulni a film főhőseivel. Ráadásként a vetítést követően lehetőségünk nyílt találkozni és beszélgetni Karsten Köhlerrel, aki az NDK-ban történt diákszolidaritás egyik szemtanúja volt.
Kovács Árpád, a Nyíregyházi Egyetem II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolára kihelyezett képzésének hallgatója elmondta, rá a legnagyobb hatást a rákoskeresztúri Új köztemető 298-as, 300-as és 301-es parcellája tette.
‒ Az idegenvezetés során megtudtuk, hogy ezek a parcellák az 1956-os forradalom és szabadságharc áldozatainak nyughelye. A megtorlás idején a mártírok holttesteit jeltelen sírokban, álneveken vagy névtelenül hantolták el. Nagy Imre miniszterelnök földi maradványait 1961-ben helyezték el itt Borbíró Piroska álnéven. Az elhunytak hozzátartozói semmit nem tudtak arról, hová temették el családtagjaikat. Csak jóval később, a rendszerváltás közeledtével, 1989 tavaszán kezdték meg az exhumálásokat és az elföldelt tetemek azonosítását.
A rendezvény csúcspontja az október 22-én 15 órakor, a Műegyetem aulájában kezdődő megemlékezés és az azt követő fáklyás felvonulás volt. A szervezők minden igyekezetükkel próbálták átadni a kor szellemét, így a kárpátaljai fiatalok korhű ruhákat öltve, Csepel típusú teherautókra szállva kísérték a menetelőket. A menet végálommása a Bem tér volt.
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
