Az Európai Unió országaiban és Ukrajnában is jó ideje vita tárgyát képezi, szükség van-e a téli és a nyári óraátállításra. Ukrajnában idén tavasszal el is készült az óraátállítás eltörlését szorgalmazó törvénytervezet, melyet végül második olvasatban mégsem fogadtak el. Így az 1996-ban hatályba lépett jogszabály alapján most vasárnap, azaz október 31-én az órákat hajnali 3 óráról ismét 2-re kell majd visszaállítani. Legutóbbi KISZó-kérdésünk is ehhez a témához kapcsolódott, arra voltunk kíváncsiak, vajon önök szerint szükség van-e az óraátállításra?
Magyar Tímea
A válaszok gyakorlatilag egyértelműen arról tanúskodnak, hogy az emberek nem látják értelmét az idő jobbra-balra tologatásának. Mindössze ketten vélték úgy, hogy igen, szükség van rá, a többség azonban nemmel válaszolt a feltett kérdésre. Ami logikus, hisz a tudomány mára fényt derített rá, hogy a korábbi évtizedektől eltérően, a téli és a nyári időszámítás váltogatása teljesen elhanyagolható gazdasági haszonnal jár, ellenben súlyosan megterheli az emberi szervezetet. Mindenkit megvisel, vannak, akiknek napokra, másoknak hetekre van szükségük az átálláshoz. Úgy tűnik, az embereknek elege lett ebből. 2019-ben az Európai Parlament is megszavazta az évente kétszeri óraátállítás eltörlését. A döntést elméletben a tagállamokra bízták, de arra kérték őket és az Európai Bizottságot, hogy egyeztessenek, hogy ne legyen káosz abból, ha az egységes piacon mindenki random dönti el, milyen időszámítást alkalmaz. A határidőt 2021-ben szabták meg. Ám mindebből nem lett semmi. A koronavírus elleni harc ugyanis minden mást felülírt, ezért az óraátállítás eltörlése már 2019 óta parkolópályán van.
Ruszlan Sztefancsuk pont a múlt héten jelentette be, hogy a parlament most télen ismét visszatér a kérdéshez. A Legfelső Tanács elnöke úgy véli, Ukrajna számára a téli időszámítás lenne a megfelelő, de hozzátette, ez ügyben még figyelembe veszik majd az Európai Unió döntését is.
– Az átállítás egy olyan drasztikus beavatkozás az emberi szervezet biológiai órájába, amellyel csak nehezen lehet megbirkózni, hiszen alapvetően az alvás–ébrenlét ritmusában keletkezik zavar.
Miközben a nyári időszámítással veszítünk egy órát, az őszi óraátállítással visszakapjuk azt, így a biológiai óránk is helyrebillen – mondta el a KISZó-nak Natalija Sutyák ungvári ideggyógyász. – Persze minden szervezet más, így vannak, akiknél kellemetlen tünetek jelentkezhetnek. Az átállás okozhat fokozott álmosságot, alvászavart, koncentrációzavart, de megváltozhat a pulzusszám és a vérnyomás is, másokra viszont akár jótékony hatással is lehet a változás. Egyes felmérések szerint az átállást követő hétfői napon sok országban megszaporodnak a háztartási és közúti balesetek. Leginkább idős rokonainkra érdemes figyelnünk ebben az időszakban, hiszen az idősebb szervezet belső óráját jobban megviseli az átállítás. Nem véletlen, hogy sokkal gyakoribb náluk az alvászavar, mint a fiataloknál. A szervezetnek kell pár nap, hogy visszaálljon szokásos ritmusához.
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
