Miért riogatott Kijev már vagy harmincszor egy orosz támadással? │KISZó-elemzés

Szakértő: Oroszországnak esze ágában sincs megtámadni Ukrajnát.

Ahányszor Ukrajna azt állítja, hogy a nagy szomszéd támadásra készül, Oroszország annyiszor cáfolja ezeket a kijelentéseket. Tavasszal hetekig erről cikkeztek a kijevi lapok, s most, az év végéhez közeledve szintén nem telik el úgy nap, hogy ne ez lenne a téma. Akad, aki nem volt rest, s összeszámolta az eddig valamennyi esetben vaklármának bizonyuló riogatások számát.

Dunda György

Oroszország nem tervezi Ukrajna megszállását, minden ezzel ellenkező hír rosszindulatú amerikai propaganda − szögezte le Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat igazgatója.
A KISZó Online rendre beszámolt arról, amikor amerikai, ukrajnai és NATO-tisztségviselők az elmúlt hetekben aggodalmuknak adtak hangot az orosz csapatok szokatlan mozgolódása miatt az ukrán határ közelében. Azt latolgatták, hogy a csapatösszevonások esetleg egy orosz támadást vetítenek előre.

Az amerikai külügyminisztérium európai ügyekért felelős illetékese a napokban azt mondta: nem zárnak ki egyetlen lehetőséget sem, amikor a csapatösszevonásra adandó választ fontolgatják. Hozzátette, a NATO is egyeztetni fog a következő lépésekről.

Moszkva többször megjegyezte: országhatáron belül úgy mozgatja az orosz csapatokat, ahogy neki tetszik, és nem kell aggódni az ilyen műveletek miatt. Oroszország egyúttal azzal vádolta Washingtont, Kijevet és az észak-atlanti katonai szövetséget, hogy provokatív és felelőtlen magatartást tanúsít határai közelében.

„Orosz nézőpontból bármit is tesz Moszkva, az válasz az ukrán, illetve az euroatlanti cselekményekre, döntésekre, amelyek az elmúlt időszakban aggodalommal töltötték el Oroszországot” – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Ilyash György, a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) kutatója.

Amíg az Oroszország által kijelölt vörös vonalakon nem lépnek át, addig az oroszoknak nincsen okuk beavatkozni Ukrajnában. Az említett vörös vonalak: Ukrajna NATO-tagsága és területének euroatlanti katonai hasznosítása, valamint a kelet-ukrajnai helyzet nem diplomáciai, hanem katonai rendezése. A KKI kutatója elmondta, ilyen lépés Moszkva számára ukrán részről például az új fegyverek bevetése a kelet-ukrajnai fronton – beleértve a Bayraktar drónokat és az amerikai Javelin rakétákat –, valamint az is, hogy a törvényhozás olyan intézkedéseket fogad el, amelyek szembe mennek a minszki szerződésekkel. Euroatlanti részről pedig a megnövekedett NATO-jelenlét adhat okot Moszkvának az aggodalomra, ugyanis az orosz vezetés korábban leszögezte, nem fogják elfogadni Ukrajnában a NATO katonai jelenlétét. A szakértő hangsúlyozta, mindehhez még az is hozzájárul, hogy az elmúlt időszakban szinte naponta jelentették be a nyugati országok, hogy fegyvereket szállítanak Ukrajnába.

Moszkvának nincs oka arra, hogy beavatkozzon. „Minden olyan stratégiai célt, amelyet szeretett volna Ukrajnával kapcsolatban, azt elérte.

Moszkvának tulajdonképpen két fő célkitűzése volt, az egyik a stratégiai fontosságú Krím félsziget elcsatolása, a másik pedig Ukrajna NATO-csatlakozásának megakadályozása” – tette hozzá a szakértő.

– A nemzetközi média nagyjából félévente hangoztatja, hogy most már Oroszország perceken belül le fogja rohanni Ukrajnát – reagált a KKI munkatársa az ukrán katonai hírszerzés főnökének néhány napja tett kijelentésére, miszerint Moszkva a jövő év elején tervez támadást indítani szomszédja ellen. Hozzátette: egy Ukrajnában dolgozó újságíró összesítése szerint eddig több mint harminc ilyen riogatásra került sor. Az ilyenfajta híresztelések mögött belpolitikai okok is állhatnak, például az is, hogy Volodimir Zelenszkij elnök népszerűsége jelentősen csökkent.

Orosz külügy: a fél ukrán hadsereg Donbász térségében állomásozik

Forrás:
KISZó

Post Author: KISZó