Miután kiderült, hogy Ukrajnában akár 800 ezer hamis Covid-tanúsítvány is lehet, s számuk az év végéig elérheti az egymilliót, az ukrán egészségügyi minisztérium Covid-amnesztia bevezetését javasolta a belügyminisztériumnak és az igazságügyi tárcának. Ezzel a lehetőséggel azok az állampolgárok élhetnek, akik hamis oltási igazolványt vásároltak.
Magyar Tímea
Az eredeti elgondolás szerint, ha a hamis igazolással rendelkező személy időközben meggondolja magát, és mégis felvenné az oltást, azt megteheti, ha hajlandó feladni családorvosát, vagy azt a személyt, akinél korábban beszerezte az áligazolást. A hamisítót bíróság elé állítanák és felelősségre vonnák. Viktor Ljasko egészségügyi miniszter erről beszélve hangsúlyozta, a minisztérium számára fontos, hogy a lakosság vakcinálásával kapcsolatban minden adat a rendelkezésre álljon, az oltás nem lehet névtelen.
Kárpátalján az egyik magánklinika, a Prevention azonban tovább ment és anonim oltópontot nyitott, melyet úgy hirdetett meg, hogy ott minden kötelezettség és név nélkül bárkit vakcinálnak a koronavírus elleni oltóanyaggal, nem kell büntetéstől tartania.
Ebből azonnal botrány lett. A tárcavezető miniszter vizsgálatot rendelt el az ügyben, s emlékeztetett rá, hogy a Covid-amnesztia nem így működik.
A minisztériumnak minden beoltott személy adatait látnia kell, hogy tudja, hol tart az ország az oltási kampánnyal, s a hamis papírokat gyártók sem kerülhetik el a büntetést.
A szociológusok felmérése szerint Kárpátalján legalább négyezren vásároltak hamis oltási igazolványt. Feltételezhető, hogy időközben szűkebb pátriánkban is lesznek, akik meggondolják magukat és mégis élnének a vakcinálás lehetőségével. Ez adta az apropóját múlt heti online KISZó-kérdésünknek: szükség van-e az anonim oltópontokra? A reakciógombos voksoláson a válaszadók mindegyike nemmel válaszolt.
Anonim módon jelentkezhetnek oltásra azok, akik megvették az oltási igazolást
Vannak viszont, akik másként gondolják. Fegyir Sándor szociológus például, az Ungvári Nemzeti Egyetem Szociológiai Tanszékének felmérésére hivatkozva úgy véli, igenis kellenek a személyi adataik megadása nélkül működő immunizációs helyek, mivel legalább három olyan lakossági kategória van, amely ezt igényli.
– Az egyik csoportba azok tartoznak, akik hamis igazolást vásároltak. 30%-uk meggondolta magát, de nem tudja, kihez fordulhatna segítségért. A megítélésük, szankcionálásuk nem a szociológusok vagy az orvosok dolga, az ő feladatuk elérhetővé tenni számukra a vakcinát – indokolja a szociológus. – A másik kategóriát azon vallási felekezetek tagjai alkotják, amelyekben elítélik vagy egyenesen tiltják az oltakozást. Számukra a névtelen oltás az egyetlen lehetőség egészségük megóvására. És vannak olyan patriarchális családok, amelyeknek tagjai gyakran nem mernek ellentmondani annak a személynek, akitől anyagilag vagy mentálisan függnek. Figyelembe véve megyénk történelmi sajátosságait, elég sok ilyen család van régiónkban, tehát nekik is segíteni kell.
Meggyőződésem, hogy Ukrajna minden megyéjében ki kellene alakítani anonim kabineteket, s a minisztériumnak támogatnia kellene ezeket.
Fegyir Sándor ugyanakkor megértéssel fogadja a tárcavezető éles kritikáját, hisz mint mondja, jól tudja, nagyszerű szakember, de jelenleg állami tisztviselő is, aki szigorú bürokratikus keretek közé van szorítva.
– De szerintem az egészségügyi szférában az anonim oltópontoknál most sokkal fontosabb problémák is vannak – például a gyerekek Covid-oltása, a külföldi immunizálás elismertetése, a harmadik oltás, az oltóanyagok logisztikai elosztása stb. –, melyeknek megoldása a túlzott bürokrácia miatt várat magára. Úgy gondolom, hogy ezen a téren meg kellene szüntetni a huzavonát, és ez a szaktárca feladata lenne. A mienkhez hasonló helyi kezdeményezéseket pedig, melyek segítik az embereket, támogatni kellene, nem tiltani. Hisz első helyen az egészségvédelem kell hogy álljon. Mi a fontosabb: a nyilvántartásba vett, de valójában oltatlan, vagy az oltott és védett, de papírral nem rendelkező emberek? Szerintem az utóbbi.
