Több találkozásra és egyeztetésre lenne szükség │KISZó-háttér

Kárpátaljai szakemberek is részt vettek a Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozón.

Magyarország Ungvári Főkonzulátusa szervezésében kárpátaljai szakmai delegáció vett részt a Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozón, ahol az érdeklődők egyfelől a fenntarthatósági vállalati megoldásokat ismerhették meg, másrészt egy élményalapú kiállítási térben magáról a fenntarthatóságról kaphattak információkat.

Szabó Sándor

A budapesti esemény mellett a küldöttség felkereste a debreceni A.K.S.D. Városgazdálkodási Kft.-t is, ahol megismerkedett Magyarország jelenleg legkorszerűbb hulladékkezelési központjának a tevékenységével, illetve a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóságot, ahol a kárpátaljai szakemberek a Tisza hulladékmentesítésével kapcsolatos helyszínt és eljárásokat tanulmányozhatták. A kárpátaljai delegációnak tagja volt többek között Bucsinszkij Viktor, a Színes Tartályok beregszászi környezetvédő és társadalmi szervezet vezetője, valamint Franz Béla kőrösmezői ökoaktivista, aki Viktorhoz hasonlóan évek óta szelektáló udvarral és szemléletformálással próbál tenni a szeméthelyzet javulásáért.

– Rengeteget tanultunk, tapasztaltunk és fontos kapcsolatokat építettünk a kétnapos út során – kezdte a beszélgetést Viktor. – Első nap Debrecenben megismerkedtünk a szemétbegyűjtés menetével, valamint bepillantást nyertünk Magyarország legkorszerűbb automatizált szemétfeldolgozó üzemének működésébe. Kiskörén fogadtak minket a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság szakemberei. A vízügyisek előadást tartottak a Tisza-tóról és magáról az erőműről. Beszámoltak arról, mekkora kárt okoz és milyen környezeti hatása van az áradásokkal a folyón érkező nagy mennyiségű hulladéknak. Kiemelték, ezt a problémát csak közösen lehet megoldani.

Megjegyezte, óriási megtiszteltetés volt számára, hogy Ljasuk Dimitry magyarországi természetfilmes, környezetvédelmi aktivista közbenjárásával személyes beszélgetést folytathatott Áder János köztársasági elnökkel, az esemény fővédnökével.

– Átnyújtottam neki a Színes Tartályok beregszászi környezetvédő és társadalmi szervezet által kiadott tájékoztató füzetet, amelyben azt vázolom, hogyan tervezem megoldani 2025-ig a Bergeszászi kistérségben a hulladékproblémát – fogalmazott. – Örömömre szolgált, hogy a köztársasági elnök a Tisza nevében című film alapján felismert. Fontos gondolata volt az eseménynek Ken Liu, kínai származású amerikai író mondása, amelyet Áder János idézett nyitóbeszédében, miszerint: „nem az számít, mennyi időnk van, hanem az, hogy mit kezdünk vele”. Elgondolkodtató volt, hogy a köztársasági elnök átfogalmazta a gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan mondást. Az elnök szerint ez így hangzik: cselekedj globálisan, cselekedj lokálisan. Ez a kárpátaljai szemétproblémára hatványozottan igaz.

Viktor megemlítette, a kiállításon komoly cégek mutatták be a hulladékfeldolgozás leginnovatívabb megoldásait. Találkozhattak régi partnerekkel – például a Pet Kupa civil kezdeményezés aktivistáival, akikkel évek óta együttműködnek, valamint újakkal is felvették a kapcsolatot, ami hosszú távú együttműködések első lépcsőfokát jelentheti. Kiemelte: azért fontosok az ilyen események, mert összehozzák a hasonló gondolkodású embereket. Úgy véli, Kárpátalján is szükség lenne arra, hogy összefogjanak az ebben a szegmensben tevékenykedők. Több találkozásra és egyeztetésre lenne szükség.

– Azt szoktam mondani, hogy egyesült erővel nagyobb eredményt tudnánk elérni. Jó lett volna, ha az ukrán vezetés részéről jelen van valaki, hogy lássa, mit tesznek a szomszédos országok a környezettudatosságért – jegyezte meg.

Franz Béla lapunknak elmondta, ez volt eddig a legkomolyabb környezetvédelmi fórum, amelyre meghívást kapott. Rengeteg olyan technológiai újítást ismert meg a hulladékbegyűjtés és -feldolgozás területén, amelyeket Kárpátalján is sikeresen lehetne alkalmazni.

– Nagyon fontos, hogy megoszthattuk, tapasztalatainkat a kárpátaljai szemétproblémáról és ennek lehetséges megoldásairól, emellett rengeteg hasznos szakmai tanácsot kaptunk – mondta a kőrösmezői férfi. – A látottak alapján nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy

a hulladékkezelés területén mi legalább 50 évvel le vagyunk maradva Magyarországhoz és a nyugat-európai országokhoz képest.

Nyugaton soha nem szortírozták a szemetet kézzel, ahogy ezt mi tesszük Kárpátalján. Magyarországon az első perctől gépesítették a hulladékfeldolgozást. Például a debreceni A.K.S.D. Városgazdálkodási Kft.-t szemétszelektáló üzemében mindent gépekkel végeznek, ami jóval hatékonyabb a kézi válogatásnál. Ugyanakkor mindenki elismerte, hogy fontosak az első lépések, amelyeket itt helyben megteszünk. Ennek az eredményét már most látják, ugyanis kevesebb szemét érkezik a Tiszán.

A szakember kiemelte lényeges, hogy a kistérségi és járási vezetők is felismerjék az ügy fontosságát, és együttműködjenek, felkarolják a hozzá hasonló tenni akaró embereket. Ezt a Körösmezői kistérség polgármestere is helyesli, aki támogatja Béla néha sziszifuszinak tűnő munkáját.

– Mindenhol elmondom, hogy Kőrösmezőn és térségében csak egy szemétszelektáló üzem oldhatja meg hosszú távon a problémát, ugyanis itt nem lehet szemétlerakót létesíteni – jentette ki. Olyan nagy mértékben nő a háztartási hulladék mennyisége a háztartásokban, hogy az éves mennyiség szétválogatására legalább két évre lenne szükség.

Csak nemzetközi összefogással valósulhat meg ez a terv, ugyanis csupán a teljes körű műszaki tervdokumantáció elkészítése 2,3 millió hrivnyába kerül. Enélkül pedig nem lehet pályázatot benyújtani.

Mindketten köszönetüket fejezték ki Magyarország Ungvári Főkonzulátusának, személy szerint Csizmadia Alexandra külgazdasági attasénak és Béres Katalinnak, a külképviselet munkatársának az utazás megszervezéséért.

A több mint 100 ország részvételével lezajló Planet Budapest 2021 négy tematikus eseménycsoport köré épült: a világtalálkozón államfők, kormányzati döntéshozók, nemzetközi szervezetek elismert szakértői, valamint a tudományos és az üzleti világ képviselői vitatták meg a fenntartható vízgazdálkodás, élelmiszertermelés, energia- és hulladékgazdálkodás, illetve a közlekedés témaköreit. Az expó a környezeti fenntarthatóságot támogató, a visegrádi országok tudásán és szakértelmén alapuló innovációkat volt hivatott bemutatni.

A közönségprogramon az ismeretterjesztő élményközpont olyan megoldásokat mutatott be, amelyek során a résztvevők átélhettek egy lehetséges jövőt, megtapasztalhatták, felfedezhették, hogy milyen lesz a holnap lakása, iskolája, városa, vagy éppen azt, hogy milyen fenntartható forrásból származó élelmiszereket fogyasztunk majd. Az Ifjúsági Élményprogram célkitűzése pedig az, hogy a fiatal korosztály figyelmét is felhívja a fenntartható életmód fontosságára.

A szakkiállításon több mint 180 környezetipari kiállító mutatta be fejlesztéseit.