A hegy leve szakértelemmel és nagy gonddal készül Benében.
Jókai Mór szerint ,,A bor felüdít, lelkesít, elméssé tesz, bátorságra hevít, szerelmet költ, kiszínezi szivárványossá ezt a szürke világot, eltemeti a bút, feltámasztja a reményt, demokratává teszi a nagyurat, úrrá teszi a szegényt.” Ám nem mindegy, milyen nedűt veszünk magunkhoz és mit érzünk utána. A Varga családi szőlészet-borászat garantáltan a legjobb minőségű borokat készíti. Ezt támasztják alá az elégedett vásárlói visszajelzések, a liturgikus célokra való felhasználás, és – többek között – a legutóbbi szakmai elismerés is, amit a Szent Márton borukkal érdemeltek ki.
Simon Rita
– 2003-ban indították a vállalkozást az édesapjával.
– A szőlészet és borászat megálmodója édesapám, Varga András, aki a szőlő iránti szeretetét és minden tudását vincellér nagyszüleitől kapta – kezdi beszélgetésünket a benei Varga István. – Közel két évtizede csupán néhány száz tőkével kezdtük, ami 2011-re 6000 tőkére szaporodott közel 2 hektár területen. Jelenleg 8000 tőkénk van 2,5 hektáron. Borszőlőnk jelentős részét a Királyleányka, az Ottonel muskotály, a Sárga muskotály és a Tramini teszi ki, de kisebb tőkeszámban megtalálhatók náluk a Néró, a Pölöskei muskotály, a Cserszegi fűszeres, a Chasselas, a Medina és a Golubok is.
– Milyen volt az idei termés?
– Ez az esztendő kicsit sajátságos. Nem olyan volt a szüret, mint máskor. Tavasszal későn jött a meleg, későn fakadtak ki a szőlők, a szüret kezdése is kitolódott, és kicsit hosszúra nyúlt maga a folyamat is. Viszont a termés pazar minőségű és nagy mennyiségű lett. Az idén az járt jól, aki sokáig kint tartotta a szőlőt, mert az lett igazán savban, cukorban gazdag. A későn szüretelt hegy levének egy része még erjed, vagy már érlelődik a pincében. A Szent Márton borunk a legelső, minden évben. Ez az Irsai Olivér és Csabagyöngye szőlőfajták egybeszüretelése. Hogy ez a nedű ilyen hamar elkészült, annak is köszönhető, hogy az Egán Ede pályázat keretében eszközfejlesztést hajtottunk végre. Legutóbb olyan duplafalú, rozsdamentes acéltartályokra pályáztunk, amelyekhez hűtőkompresszor is csatlakozik. Ez azt jelenti, hogy az erjesztés alatt szabályozott a hőmérséklet, ami azt eredményezi, hogy a boroknak sokkal intenzívebb az illatuk, megmaradnak az aromaanyagok, jobb az ízük. Minőségi lépés volt, épp az idén üzemeltük be a szerkezetet. A hűtött közeg hatására jött létre ez a finom, illatos Szent Márton bor is, amelynek a Beregszászi Szent Vencel Borrend az első helyet ítélte oda a szakmai bormustrán. Mi több, nemrég a XV. Csávossy György Kárpát-medencei Borversenyen is aranyérmes lett.
– Melyik borral büszkélkedhetnek még?
– A szüret után, erjedés alatt már kóstolgatjuk a bort. Gyakran kell ellenőrizni, hogy megfelelő legyen a minőség. De már most látszik, hogy rendkívül kiemelkedő év lesz, finom borok fognak születni. Például a félédes Tramini vagy az Ottonel muskotály is szép arcát mutatja. Késői szüretelésben készítettem egy Chardonnay-t, az is nagyon tetszik eddig. Jó savakkal szüreteltünk, úgyhogy bizakodó vagyok.
– Ilyenkor mivel foglalkozik egy borász?
– Véget ért a szüret és a préselés, most már fejtjük, derítjük az első borokat, aztán leszűrjük. Ez időigényes, karácsonyig eltart. Mindegyik borral külön kell foglalkozni, a gazdák ilyenkor szoktak házasításokat készíteni. Tesztelgetünk, ízlelgetünk, kísérletezgetünk. Ősszel szoktak telepíteni is, mi most ezer tőke szőlőt szeretnénk elültetni. Már előkészítettem a talajt. Mostanában annyira változékony a tavaszi időjárás, hogy jobb ősszel elvégezni a munkát. Télen a hó, a csapadék jót tesz a csemetéknek.
– Szőlész-borász képesítéssel is rendelkezik.
– A családi tapasztalaton és a fiatal korban megszerzett gyakorlati tudáson túlmenően diplomát szereztem a Budapesti Corvinus Egyetem kertészmérnöki szakán. 2011-ben a beregszászi Szent Vencel Borrend tagjai közé választottak.
Számtalan képzésen vettem már részt, nemrég voltam például Budapesten, a Kárpát-medencei Borversenyen, ahol borbírának kértek fel. Ilyen és ehhez hasonló rendezvényeken bővítem a tapasztalataimat. Ezek jó kitekintést nyújtanak a nemzetközi piacra is, olyan borokat kóstolunk, amelyek fejlesztik az ízlelőképességeinket, és segít jobban megítélni a saját termékünket.
– A Kárpátaljai Magyar Borászok Egyesületének alelnöke.
– Jó közösség kovácsolódott össze. Korábban is összejártunk már páran, kóstolgattuk, véleményeztük egymás borát, de amióta megalakult az egyesület, még több szakmai eszmecsere zajlik, és mindannyian fejlődhetünk. Az egyesületnek köszönhetően borászati kiállításokra, képzésekre mehettünk el, illetve van egy borászati kislaboratóriumunk, amely mindenkinek hasznára van.
Emese álma – a kárpátaljai borok más megközelítésben ● Kárpáti Igaz Szó
– Liturgikus célra is használják a boraikat.
– A Munkácsi Római Katolikus Egyházmegye püspöke, Majnek Antal kereste azokat a borászokat, akik garantálják, hogy a boraik megfelelnek az egyház szigorú előírásainak. Azaz garanciát vállalnak a minőségre. A szentmisék bemutatásához használt nedűk feltétele, hogy kizárólag szőlőből készüljön, és semmi olyan anyagot nem tartalmazhat, amely hozzáad vagy elvesz a bor valójától. Savtompítás, cukor hozzáadása nem megengedett.
Mi épp akkor kezdtük volna a szőlőtelepítést, így ez ösztönzőleg hatott ránk. Azóta már a görögkatolikusoknak is készítünk misebort. Az efféle tisztaság szinte mindegyik borunkra igaz. Ám van egy ürmös italunk, az Illatos Kárpátalja, amely gyógynövények hozzáadásával készül.
– Csemegeszőlő-termesztéssel is foglalkoznak, illetve a szőlő szaporító-anyagának előállításával.
– Mivel nálunk agyagos a talaj, erősen megtelepszik a filoxéra és jelen van a borvidéken is. Ez a szőlőtetű a századfordulón kipusztította a termést, emiatt a szőlőt oltani kell. Amikor elkezdtük a telepítését, nagyon nehezen jutottunk szaporítóanyaghoz, nem mellesleg drága is volt. Ezért magunk kezdtük el oltani, hogy spóroljunk. S ha már készítünk oltványokat, akkor miért ne csinálnánk többet, eladásra is. Így lett a családi gazdaságunk harmadik ága a szőlő szaporító anyagának előállítása. Széles fajtaválasztékban és kiváló minőségben kaphatók itt a legkülönbözőbb csemege- és borszőlők – közel 140 fajta – szaporítóanyagai.
– Mitől lesz valaki jó borász?
– Ha nyitott az újdonságokra és más szakértők véleményére. Nagyon sokan pincevakságban szenvednek. Az, aki mindig csak a saját hordójából merít, egy idő után annyira megszokja azt az ízvilágot, hogy nem is tudja megkülönböztetni a jót a rossztól. Fontos, hogy meghallgassunk másokat is, és fejlesszük az érzékszerveinket.
– Melyik bor nem hiányozhat az ünnepi asztalról?
– A Néró általában előkerül karácsonykor. Ez egyik kedvence a családnak. Azt hiszem, Kárpátalján mi készítettünk először kizárólag ebből a szőlőfajtából bort.
Korábban írtunk a Kárpátaljai Magyar Borászok Egyesületének elnökéről és egy másik KMBE tagról is:
A céljuk, hogy az alkotási öröm fogyasztói élménnyé váljon │KISZó-interjú
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
