Évösszegzés – mi történt 2021-ben?
Minden év mozgalmas a katedrán, de talán az idei a szokottnál is több kihívás elé állította a szférában dolgozókat. Távoktatás, újítások az érettségin, anyanyelven való tanulás. Nézzük, milyen volt 2021 az oktatás szempontjából.
Simon Rita
Távoktatás
Az idei évet bizakodva kezdtük. Sokan reménykedtek, hogy hamarosan minden visszaáll a régi kerékvágásba, a gyerekek újra járhatnak iskolába, magunk mögött hagyjuk a távoktatást. Ám ez közel sem történt így, egyes intézmények még áprilisban is online órákat tartottak. Sok gond merült fel ezzel kapcsolatban, a tanárok otthoni, kamera előtti megjelenésétől kezdve a hegyvidéki települések internet-hozzáférésének hiányáig. Érthető módon ennek következtében drasztikusan nőtt a gyerekek képernyőideje is. Egy felmérésből kiderült, a távoktatás alatt duplájára – napi 4,5-ről 9 órára – emelkedett a gyerekek okostelefon-használata.
Anyanyelvtanulás
Február végén Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter korábbi tárgyalásainak eredményeképpen megtartotta első ülését a bővített hatáskörű magyar–ukrán oktatási munkacsoport Kijevben. Ennek az ülésnek a fő célja, hogy megoldást találjanak a kisebbségek anyanyelvhasználatát korlátozó ukrán oktatási törvény elfogadását követően kialakult helyzetre. A magyar fél hangsúlyozta: meg kell teremteni az egyensúlyt, amely biztosítja a magyar anyanyelvű oktatás fennmaradását és megőrzését is. Az év során még két találkozót bonyolítottak le, ám egyik sem hozott áttörést a kérdésben.
Májusban online megbeszélés keretében tanácskoztak az anyanyelvi oktatásról. Vira Rohova, az oktatási minisztérium helyettes vezetője tájékoztatta magyar kollégáit arról, hogyan szeretnék a törvényeknek megfelelően biztosítani a magyar nemzeti kisebbségek oktatási jogait. Elmondása szerint megőrzik a magyar nyelvű oktatást az általános középfokú oktatásban a törvény által meghatározott mértékben; fenntartják a magyar osztályokkal működő intézményeket, illetve bevonják a Kárpátalján dolgozó ukrán és magyar nyelvű szakembereket, különösen a kárpátaljai magyar ajkú pedagógusokat az új mintatantervek kidolgozásába, az ukrán mint államnyelv hatékony oktatásának biztosítása érdekében.
Az ukrán–magyar vegyes oktatási munkacsoport harmadik ülésére szeptember 15–16-án került sor Kárpátalján. A kétnapos rendezvényen folytatták a kétoldalú együttműködésre irányuló javaslatok megvitatását. A zártkörű program végeztével Pacsay-Tomassich Orsolya államtitkár elmondta, eredménynek tekinthető, hogy „le tudtunk ülni egy asztalhoz a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, a KMPSZ és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség képviselőivel.”
Még novemberben is a kisebbségek anyanyelvű oktatásáról értekeztek, ám úgy tűnik, feleslegesen…
Nincs elmozdulás a kérdésben, a magyar kisebbség hangját nem akarják meghallani. Videó-konferencia keretében ülésezett az oktatási tárca mellett működő őshonos népek, nemzeti kisebbségek társadalmi szervezeteinek képviselőiből álló tanács, tudatta az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség a virtuális találkozó után.
Státuszváltás
Ha efféle kérdésekben nem is volt előrelépés, másban igen. A 2017 szeptemberében bejegyzett és 2020-ban végső olvasatban elfogadott új, A teljes és általános középfokú oktatásról szóló törvény előírása szerint az iskolák névváltoztatáson estek át. Ukrajnában három új szintre bontották az oktatási rendszert: elemi iskola (1-4 osztály.), gimnázium (a korábbi általános iskola, 5-9. osztály), illetve líceum (a korábbi középiskola, 10–11., 2027-től 10–12. osztály). Így lett az elsők között például a Beregszászi Kossuth Lajos Középiskolából líceum vagy épp a Forgolányi Általános Iskolából gimnázium.
ZNO-újítás
Az idén február 1-jén vette kezdetét a külső független tesztelésre (ZNO) való regisztráció. Az idei érettségi május 21 és június 15 között zajlott. Az első érettségi vizsgát kémiából írták, az utolsót földrajzból. A végzősök legfeljebb 5 tantárgyból vizsgázhattak.
Meglepetésként érte a végzősöket az idei év újítása, miszerint külön ukrán nyelvből, illetve ukrán nyelv és irodalomból is lehet külső független tesztelést (ZNO) írni. A 2021-ben végző diákok választhattak, melyik tesztfüzetet töltik ki, viszont tekintettel kellett lenniük arra, hogy a kizárólag ukrán nyelv feladatokból álló tesztfüzet sikeres kitöltésével nem minden szakra nyerhetnek felvételt. A felsőoktatási intézmények közzétették azt a listát, amely meghatározta, mely szakokra szükséges a komplex, ukrán nyelv és irodalom vizsga.
További újítás volt, hogy ettől az évtől kezdve minden végzős számára kötelező volt a matematika ZNO. A matematikavizsgát alap és emelt szintűre osztották attól függően, hogy a tantárgyat milyen képzési szinten tanulják a középiskolában. Alapszintű feladatokat kellett megoldania annak, aki heti három órában tanulta a matematikát, emelt szintűt azoknak, akik profiltantárgyként heti 6-8 órában foglalkoztak vele.
Az idén a diákok 31 százaléka megbukott, a többség szerint viszont a vizsga nagyon egyszerű volt. A siralmas matematikaeredményekre az Ukrán Oktatásminőségi Értékelő Központ magyarázata az volt, hogy a diákok nem voltak elég motiváltak, mert a többségnek nem kellett a matekvizsga a felvételihez.
Ebben az évben javasolták Ukrajnában a fizetős ZNO-tesztek bevezetését is. A tesztelés résztvevői a jövő évtől lehetőséget kapnak arra, hogy saját költségükön kiegészítő érettségi vizsgát írjanak. Mint ismeretes, a végzősök legfeljebb 5 teszten vehetnek részt állami finanszírozással (vagyis ingyen, úgy, ahogy eddig), 2022-től azonban minden érettségizőnek joga van további vizsgákat írni – bármilyen általa választott tantárgyból –, ám ezt már a saját kasszájából kell kifizetnie.
Ami már a 2022-es érettségi időszakot illeti: január 5-22 között lehet regisztrálni a Külső Független Tesztelés próbavizsgáira. Egy tanuló csak egyetlen tesztet írhat előzetesen. A próba-megmérettetés költsége régiónként változik, ezek értékét az Ukrán Oktatásminőség Értékelő Központ határozta meg. 2022-ben egy próbateszt költsége 213 és 309 hrivnya között mozog, Kárpátalján 282 hrivnya.
Tanároltás
Az oktatási minisztérium még augusztusban is bizonygatta, hogy nem fogják kötelezni a pedagógusokat a koronavírus elleni oltásra. Az országban a pedagógusok mindössze 35 százaléka kapta meg a koronavírus elleni oltást a tanév előtt. S mivel igencsak alacsony volt az oltakozási kedv, vélhetően annak érdekében, hogy gyorsabban haladjon a vakcinálás és javuljanak a mutatók, fokozatosan olyan intézkedéseket vezettek be, amelyek ellehetetlenítették az oltatlanok munkáját az iskolákban (csak abban az esetben lehetett nyitva az intézmény, amennyiben az ott dolgozók száz százaléka be van oltva stb.). Mivel ez sem volt elég hatékony, ősszel kijelentették, többek között az oktatási intézmények dolgozóinak is kötelező a Covid-vakcina, ellenkező esetben november 8-tól felfüggesztik a munkaviszonyukat és fizetetlen szabadságra küldik őket. November végére a pedagógusok és az oktatási intézményekben dolgozók 73,8 százaléka kapta meg a koronavírus elleni mindkét védőoltást Kárpátalján. Ez a szám pedig fokozatosan emelkedett, szinte nincs olyan intézmény, amely az elégtelen átoltottsági arány miatt lenne zárva.
Országos szinten december elején a vörös zónába sorolt megyékben 415 iskolában folytatták a távoktatást azért, mert az oktatási dolgozók átoltottsága nem érte el a száz százalékot. Az országban már 588 319 oktatási dolgozó kapta meg a koronavírus elleni oltás mindkét adagját, ami azt jelenti, hogy a szférában dolgozók átoltottsága 90,2 százalék.
Laptop-ellátás
A digitális átalakulási és az oktatási minisztérium az idén több mint hatvanezer pedagógusnak biztosított hordozható számítógépeket.
A Laptopot minden tanárnak kezdeményezés keretében a pedagógusok az ország mind a 24 megyéjében és Kijev városában is részesültek eszközökben. Kárpátalján 2231 számítógépet vásároltak.
Összesen viszont 7469-re lenne szükség, hogy minden tanárnak jusson. Továbbá 633 iskolában lenne még szükség számítógépre, ám egyelőre arról nincs szó, hogy az intézmények is kapnának.
Diplomaelismerés
Pozitív előrelépés volt az idén, hogy immár Ukrajna is elfogadja a magyarországi diplomákat. A Miniszteri Kabinet jóváhagyta azt a tervezetet, amely az Ukrajna és Magyarország közötti, az oklevelek és tudományos fokozatok kölcsönös elismeréséről szól.
Az irat szerint a rendelet elfogadása azt jelenti, hogy a 9. osztály elvégzéséről szóló ukrán bizonyítványokat egyenértékűvé teszik a 8. osztály elvégzéséről szóló magyar bizonyítványokkal, így gördülékenyebb a tanulmányok folytatása a két ország tanulóinak. Az ukrán általános középfokú végzettséget igazoló dokumentumokkal tovább lehet tanulni a magyarországi szakiskolákban és felsőoktatási intézményekben.
Skandalom
Botrányból is kijutott az idén. A 10. osztályosok számára készült, az oktatási minisztérium által ajánlott egyik ukrán nyelv könyvben találtak egy linket, mely egy pornóoldalra irányítja azt, aki rákattint. Az iskolai formaruhák szükségességét taglaló témánál tüntették fel. A hibát, mely nem csupán a tankönyv elektronikus, hanem írott változatában is ott szerepel a közösségi háló felhasználói jelezték.
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
