Nehéz témát választottunk olvasóinknak. Legutóbbi KISZó-kérdésünkben arra kerestük a választ, hogy elégedettek voltak-e a 2021-es évvel? Az egyik hozzászóló megjegyezte, erre a kérdésre nem lehet egyértelműen válaszolni. Mégis majdnem fele-fele arányban voltak azok, akik derűsen, illetve elégedetlenkedve tekintenek vissza az elmúlt esztendőre.
Simon Rita
Ha nem is mindenki, de sokan vannak, akik év vége felé számba veszik az elmúlt eseményeket és bizakodva tervezgetik a jövőt. Rezes Józsefnek van mire visszaemlékeznie. A Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulása (KHÖT) ügyvezető igazgatójaként rengeteg feladatot végzett el, amelyek olykor nem is tűntek olyan látványosnak, mégis kemény háttérmunkát igényeltek.
– A KHÖT újjászerveződése után májusban kezdtük meg az érdemi munkát, a hét hónap alatt nagyon sok teendőt végeztünk el – jegyezte meg Rezes József. – Elsődleges célunk a magyar önkormányzatok érdekképviselete, segítése, támogatása szakmai, jogi és lehetőleg pénzügyi téren. Az első nagyobb rendezvényünk a Bereg–Ugocsa 2021 nemzetközi üzleti fórum volt, amelynek célja a határon átívelő kapcsolatok építése, a nemzetközi partnerkeresés támogatása volt. Kőkemény munka folyt annak érdekében, hogy az Összukrajnai Kistérségek Tarsulásának regionális, kárpátaljai kirendeltségét létrehozzuk.
Nagyon fontosnak tartjuk az integrálódást és azt, hogy fejlesztéseket hajtsunk végre. Állami forrásokat szeretnénk lehívni, hogy ne csak jogi és szakmai téren, de pénzügyileg is tudjuk támogatni a kistérségeket.
És ha már a szakmai részről van szó, kiemelném, hogy szaktanácsadó programot is indítottunk, közbeszerzési pályázatokkal foglalkozó munkatársaknak tartottunk szemináriumot. Igyekeztünk eligazítást adni az érintetteknek a fejlesztési stratégiák kidolgozásában, a költségvetés optimalizálásában, földügyi kérdések megoldásában. A legfontosabb, az adminisztratív szolgáltatások nyújtásával foglalkozó központok (CNAP) beindítása. A kistérségek nehéz évet zártak, de még mindig nem dőlhetnek hátra. A CNAP jogi hátterének megalapozása, kidolgozása azért is nagyon fontos, mert ez az egyik feltétele annak, hogy a társulások 2023 után is megfelelően működjenek, ne legyenek újabb összevonások és leépítések.
Fontosnak tartottuk létrehozni az új kistérségi polgármesterekből, elöljárókból és képviselőkből álló kommunikációs platformot.
Az is kiemelt prioritást élvez a KHÖT-nél, hogy csapatot faragjanak a tagokból, minél többet találkozzanak, eszmecserét folytassanak és a térségekben érezzék, van kihez segítségért fordulniuk, ha úgy adódik.
Itt jegyezném meg, hogy a Görbe utcáról nemrég átköltöztünk a Bohdan Hmelnickij útra (a városházával szemben). Nyitott ajtókkal várunk mindenkit, amolyan szakmai műhelyt szeretnénk létrehozni, hogy együtt fejlődjünk, haladjunk előre.
Szabó Árpád sem panaszkodhat az elmúlt évre, rengeteg kihívással kellett szembenéznie. A sok munka meghozta az eredményét, az általa vezetett intézmény szebb mint valaha.
– Az ukrán oktatási törvénynek megfelelően névváltoztatáson mentünk keresztül, így a korábbi Beregszászi Bethlen Gábor Magyar Gimnáziumból Beregszászi Bethlen Gábor Líceum lett. Viszont továbbra is a nagy múltú Beregszászi Magyar Királyi Állami Főgimnázium jogutódjaként tartjuk magunkat számon, az iskola megőrizte a tehetséggondozó jellegét is, így a nevünkön kívül nem változott semmi. Pontosítanék: mégis.
Tető alá került a líceum új épületszárnya, remélhetőleg az idén megtartjuk a hivatalos átadót is. Ez komoly erőfeszítésbe telt, sok fejfájást okozott, de most már csak mosolyogva tekintek vissza a rázós pillanatokra, és elégedett vagyok az elért eredményekkel.
A magyar kormány támogatásának köszönhetően a gyerekek korszerű, jól felszerelt és kényelmes iskolában folytathatják a tanulmányaikat. Jelenleg 300 gyermek tanul nálunk, de akár 450 főig gyarapodhat ez a létszám. Kiemelném még azt a rendkívül jelentős előrelépést, hogy ősztől, a 2022-es tanévtől, már első osztályt is indítunk. Így csak biztatni tudok minden szülőt, hogy írassa ebbe a hagyománytisztelő, ám modern intézménybe a gyermekét.
Míg bizonyos szférákban fejlődés volt tapasztalható az elmúlt évben, a turizmus még mindig nem tért vissza a régi kerékvágásba. Ötvös Ida nem elégedetlenkedik, ám nem tudott pozitívumokról beszámolni, inkább a jobb jövőben bízik.
– A Covid óta meg vagyunk lőve, azóta senki sem járt nálunk. Tavaly reménykedtünk, hogy újra beindul a turizmus, de hiába.
Bejelentkeztek az emberek, végül mégsem tudtak eljönni – magyarázza a Viski Zöld Falusi Turizmus Szövetség vezetője. – Reméljük, az idén már minden helyreáll. Írtam sok régi barátnak, felvettem a kapcsolatot a szervezőkkel. Mindenki tervezi az utazást, kérdés, hogy megvalósul-e. Még ha új turisták nem is érkeznek, már annak is örülnénk, ha legalább a régi vendégkör visszatérne. Bízom benne, hogy az idén már a megszokott módon megtarthatjuk a Viski Népzenei és Néptánc Tábort is, illetve sor kerül a szövetségünk által szervezett Máramarosi Koronavárosok Találkozójára is. Ez az utóbbi csupán egy szűk körű megemlékezésre korlátozódott az elmúlt évben. Ha a Jóisten megsegít, akkor mindent újra megszervezünk és találkozunk a rég várt ismerősökkel. Csak egészség legyen!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
