Tóth Géza: „Mindhalálig tanulni kell, soha nem dőlhetünk hátra…”

Céltudatos, segítőkész, mindig a tökéletességre törekszik. Munkája mellett a legfontosabb a családja. Szakmája iránt elkötelezett, mindig a következő lépésen töri a fejét. A Kárpáti Igaz Szó Kulcslyuk rovatának vendége Tóth Géza, a kárpátaljai Hoch-Bereg Ltd. német–ukrán vegyesvállalat beregszászi telephelyének vezetője.

Varga Brigitta

– Kalandos utat járt, mielőtt a kapuskesztyűt gyártó vállalathoz került…

– Középiskolai tanulmányaim után az Ungvári Közművelődési és Művészeti Koledzs koreográfusi szakára jelentkeztem. Időközben azonban rájöttem, hogy ez nem az én pályám, ezért továbbálltam. Közel 10 évig a vendéglátóiparban tevékenykedtem. Felszolgálóként dolgoztam, ahol rengeteg tapasztalatra tettem szert. Elvégeztem egy szakmunkásképzőt is, ahol pincér képesítést szereztem. Az itt töltött évek során széles körű kapcsolatrendszert sikerült kialakítanom. Részben ennek köszönhetem a jelenlegi munkahelyemet is. A vállalat hosszútávú céljai közt szerepelt egy beregszászi telephely létesítése, melynek élére külsős vezetőt szerettek volna kinevezni. Ekkor kerültem én a képbe. Immár nyolc éve dolgozom a kárpátaljai Hoch-Bereg Ltd. német–ukrán vegyesvállalat beregszászi telephelyének vezetőjeként. Ez a terület ugyan távol áll mind a koreográfiától, mind a vendéglátástól, azonban igyekszem elegendő időt és energiát fordítani a fejlődésre. Úgy vélem, alapkövetelmény, hogy mindhalálig tanulni kell, soha nem dőlhetünk hátra. Éppen ezért két évvel ezelőtt felvételiztem a Nyíregyházi Egyetem kihelyezett közgazdász képzésére a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolára. A közgazdaságtan ugyan közelebb áll a jelenlegi tevékenységemhez, de a legtöbb tapasztalatot mindig a terepen szerzi az ember, nem az iskolapadban.

– Milyen feladatokat lát el a munkahelyén?

– Fő feladatom a tervezés és a projektmenedzsment. Emlékszem a napra, mikor felvettük az első munkásokat, most pedig már több mint 120 alkalmazottunk van. Elsődleges teendőm a tervdokumentáció elkészítése. Amint megérkezik a megrendelés a kapuskesztyűk tömeggyártására, ütemtervet kell összeállítanom, ehhez viszont tudnom kell a modell paramértereit, milyen és mennyi alapanyagra van szükségünk, továbbá ki kell kalkulálni, hogy mennyi időt vesz igénybe a legyártása. A koncepcióalkotás elengedhetetlen része a munkámnak, hiszen határidőre dolgozunk, mindennek időben a helyére kell kerülnie.

– Jó vezetőnek tartja magát?

– Nem szeretem a vezető megnevezést, ez számomra sokkal inkább egyfajta szolgálat. Felelősséggel tartozom azért, hogy az alkalmazottak munkához való hozzáállása jó legyen, hogy ne gyomorgörccsel jöjjenek reggelente a munkahelyükre, hanem szeressék és élvezzék azt, amit csinálnak. Éppen ezért egy vezetőnél elengedhetetlen tulajdonság az empátia és a kompromisszumkészség.

– Hazaviszi a munkát?

– Igyekszem mindent elvégezni a munkahelyemen, maximálisan odatenni magamat, ha kell, túlórázni is, hogy mikor hazamegyek, kizárólag a családomra tudjak koncentrálni. Természetesen ez nem mindig jön össze, de nagy szerencsémre a családom megértő és mindenben támogat.

– Meséljen a családjáról!

– A feleségemmel 9 évvel ezelőtt ismerkedtem meg, mindketten családcentrikusak vagyunk. Van egy kisfiunk, Márk, aki már 7 éves. Ő volt az első csoda a mi életünkben, és most karácsonyra megérkezett a második csoda is, Mira kislányunk.

– Sohasem fordult meg a fejében a külföldi munkavállalás gondolata?

– Nagyon szeretem a Bereg-vidéket, azonban nem látok a jövőbe. Úgy vélem, aki itt él, az a jövőre nézve határozott kijelentést nem tud tenni. Mindig is itthon terveztem a jövőmet, most a munkahelyem is ide köt. Ráadásul, mivel a kezdetek kezdetétől a része vagyok, ezért olyan, mintha a saját gyerekem lenne, és hát milyen szülő az, aki elhagyja a gyermekét… Külföldön rövidebb idő alatt több pénzt lehet keresni. Számomra viszont nem a pénz a fő szempont.

– Tud nemet mondani?

– Nehezen. Gyakran többet vállalok, mint amennyit elbírok, ám mindig meghúzom a határt.

– Beleáll egy konfliktusba?

– Abszolút! Szeretem a vitahelyzeteket, de csak akkor, ha valóban értelmes érveket tud felhozni a másik. Sőt, meggyőzhető vagyok, hogyha olyan érveket hallok, melyek mögött van tartalom és logikusak.

– Erőskezű vezető?

– Nem tartom magam túlzottan szigorúnak. Egyébként is kit nevezhetünk erőskezű vezetőnek? Aki nem hallgatja meg mások véleményét, és nem veszi figyelembe mások igényeit, vagy aki olyan teljesítményt követel, ami az alkalmazottak munkabírását meghaladja? Szeretek a dolgok mögé látni, a ha valami nem megy, akkor megtalálni az akadályt, majd együttesen megoldani a problémát.

– Jó emberismerőnek tartja magát?

– Voltak már sikerélményeim és bukásaim is ezen a téren. Sokszor a környezet hatására alkotunk képet valakiről, anélkül, hogy ismernénk. Próbálom reálisan látni a dolgokat, az embereket.

– Odafigyel a pontosságra?

– Természetesen. Mind a magánéletben, mind a munkában. A vállalatnál is a just in time termelési filozófia alapján működünk, vagyis minden időben.

– Mi az, ami felbosszantja?

– Ha belerúgok az ágy sarkába. Amitől más embereknek füstöl a füle, azokon én nem rágódom. Az apróságok viszont rendkívül ki tudnak hozni a sodromból. Emellett a hanyagság az, ami felbosszant. Az az emberi hozzáállás, amikor valaki nem érzi jól magát azon a területen, ahol dolgozik, és ahelyett, hogy továbbáll, inkább nemtörődöm módon végzi a munkáját. Senki sem úgy kerül az adott munkahelyre, hogy zsákbamacskát kínálnak neki, tudatják vele, milyen feladatai lesznek, ki lehet próbálni és ha nem tetszik, akkor más lehetőség után nézni.

– Könnyen hoz meg egy-egy fontos döntést?

– Inkább gyorsan. A mai világban nincs idő arra, hogy sokáig gondolkodjunk valamin. Én azt vallom, hogy a rossz elhatározás is jobb, mintha egyáltalán nem hoznánk döntést.

– Mit értékel másokban?

– A céltudatosságot és az előretekintést.

– Hobbi?

– Szabadidőmben szívesen barkácsolok, az megnyugtat és kikapcsol.

– Célok?

– A munkám terén hosszútávű célokat nemigen lehet kitűzni. Mivel a gazdasági élet turbulens, ezért maximum 1-3 évvel tudunk csak előre tervezni. A legfontosabb a jelenlegi állapot fenntartása és a munkahelyek megőrzése, mindemellett a megfelelő munkakörülmények biztosítása. Nap mint nap azért dolgozunk, hogy fenntartsuk azt a fejlődési ütemet. Hosszútávon a családi harmónia biztosítása a cél.

Forrás:
KISZó

Post Author: KISZó