A Kárpátaljai Ferences Misszió Alapítvány minden éven lehetőséget biztosít arra, hogy szavazzunk a számunkra legkedvesebb tanárra, tanítóra, óvónőre. A versenyre nyolcvanhét pedagógust neveztek be: tizenkilenc tanítót, huszonhat óvónőt és negyvenkét tanárt. 2021-ben az óvónő kategória győztese Penyák Viktória Zsófia, a Ráti Napsugár Óvoda pedagógusa lett.
Varga Brigitta
– Mikor döntötted el, hogy óvónő leszel? Miért ezt a pályát választottad?
– Erre születtem, mindig is arra vágytam, hogy gyerekekkel foglalkozzam. A pályaválasztás ellőt állva nem is töprengtem sokat azon, hogy milyen úton induljak el. Előbb a Munkácsi Állami Egyetem Humán-Pedagógiai Koledzsében tanultam, majd ugyanezen intézményben szereztem felsőfokú végzettséget is tanítói szakon. Pályafutásomat a Császlóci Oktatási Nevelési Komplexumban kezdtem tanítónőként, azonban az alacsony létszám miatt összevonták az osztályokat, minek következtében az óvod kiscsoportját felügyeltem. 2021 őszétől dolgozom a Ráti Napsugár Óvodában.
– Mi okozza munkádban a legnagyobb örömöt?
– Nincs nagyobb boldogság, mint belenézni azokba a hatalmas, kíváncsi gyermekszemekbe. Elveszni a tiszta, őszinte tekintetükben, majd megtölteni értelemmel, érzelemmel. Rengeteg szeretet, öröm és elfogadás vesz körül. Jólesik azt látni, ahogy napról napra fejlődnek, és örömmel tölt el, hogy ehhez én is hozzájárulhatok.
– Milyen kihívásokkal szembesültél eddig?
– Nehéz volt az iskolai oktatásformáról átváltani az óvodai nevelésre. Itt a gyerekek kisebbek, sokkal több figyelmet igényelnek. Az óvodában először fél állásban kezdtem, hetente két alkalommal kellett munkába mennem. A gyerekeknek volt egy állandó óvónénijük, engem nehezen fogadtak el. Fura volt nekik, hogy időként megjelenik másvalaki. Elbizonytalanodtam, ott motoszkált bennem, hogy helyt tudok-e állni, de a sok pozitív visszajelzés, amit a gyerekektől, a szülőktől, a kollégáimtól kaptam önbizalmat adott. Ez az elismerés is egy jel volt: jó úton haladok.
– Mit jelentett számodra az elismerés?
– Hatalmas örömöt. Visszaigazolás volt, hogy jól végzem a munkámat óvodapedagógusként… Kezdetben nem tudtam arról, hogy beneveztek. Gondolni sem mertem arra, hogy nyerhetek, különösen ilyen fiatalon, kevés tapasztalattal. Ezúton is szeretném kifejezni hálámat az óvodai csoport szülői tanácsának, az elnökének, Simko-Balog Katának, aki benevezett erre a versenyre, valamint minden szülőnek, munkatársaimnak, barátaimnak és a családomnak, hogy támogattak szavazatukkal, hiszen nélkülük ez nem sikerült volna.
– Mit tekintesz legfontosabb küldetésednek? Mit próbálsz átadni az óvodásodnak?
– A tőlem telhető legnagyobb szeretettel és igyekezettel arra törekszem, hogy a csöppségek kiegyensúlyozottan növekedhessenek, fejlődhessenek testben és lélekben egyaránt. A gyermektársaság gyógyír a lélekre, tartja a mondás. Nincs ez másként nálam sem. Számomra a legfontosabb, hogy minden gyermek jólérezze magát, és majd boldogan emlékezzenek vissza az óvodában töltött éveikre.
– Mivel kapcsolódsz ki?
– Szeretek zongorázni, rajzolni, zenét hallgatni és olvasni.
– Hosszú távú céljaid közt szerepel az, hogy óvónőként tevékenykedj?
– Mindenképpen! Maximalista vagyok. Mottóm: Vagy nagyon, vagy sehogy. Éppen ezért szeretném a jövőben tovább képezni magam e téren, hogy minél több tudást, szeretetet tudjak adni a gyerkőcöknek.
