A gyermekétkeztetés aktuális változásairól.
Befejeződött az iskolai étkeztetési reform átmeneti időszaka Ukrajnában. Ez évtől kezdve új, egészségesebb menüt állítanak össze a gyerekeknek. Az országban már közel négyezer oktatási intézmény állt át a több zöldséget, gyümölcsöt és kevesebb cukrot tartalmazó étrendre. Annak érdekében, hogy minél változatosabb legyen az efféle menü, Jevhen Klopotenko sztárséf 160 étel receptjét készítette el az iskolák számára. Mostantól kezdve valóban eltűnnek az iskolai menzákról azok a termékek, amelyek nem egészségesek? Nézzük, hogyan indult a reform és hol tart jelenleg.
Simon Rita
Az ukrán elnök felesége még 2019-ben tűzte ki elsőrendű céljául, hogy megreformálja az iskolai étkeztetést. Olena Zelenszka úgy fogalmazott, hogy ha a gyerekeknek nem tetszik az iskolai ebéd, akkor átmennek a szomszédos ABC-be, és gondolkodás nélkül megveszik azt, amit találnak.
A témában számtalan megbeszélést folytattak, kidolgozták az új programot, majd 2020-ban a Miniszteri Kabinet is elfogadta az iskolai étkeztetés megreformálásáról szóló tervezetet.
A terv értelmében a létesítményeket fel kell újítani, a jóváhagyott normáknak eleget kell tenni, meg kell szervezni a tanulók étkeztetését szabványos étrendek összeállításával, mindezt a középiskolák egészségügyi szabályzatának és higiéniai követelményeinek, élelmiszerbiztonsági irányelveinek megfelelően.
Több helyen már e tanév kezdetétől átálltak az új iskolai menüre, ám a rugalmas, átmeneti időszak 2022. január elsejéig még kitolódhatott.
Egy korábbi felmérés szerint a falusi iskolák 52 százalékában, míg a városi intézmények 40 százalékában nincsenek meg a szükséges felszerelések és megfelelően kialakított helyek.
Összességében két és fél évet adtak arra, hogy az étkezdék modernizálását véghezvigyék az összes oktatási intézményben.
Az állam a reform végrehajtására elkülönítette a szükséges összeget, ám az több helyre még nem jutott el.
Kárpátalján a múlt év során több mint száz iskolai menza újult meg. A program keretében elektromos főzőlappal, sütővel, fagyasztóládával, hűtőszekrénnyel, húsdarálóval, keverőgéppel, kazánnal, mosogatógéppel és egyéb konyhatechnikai eszközökkel szerelték fel a menzák konyháit.
Kárpátaljai viszonyok
A Nagymuzsalyi Hunyadi János Líceumban még nem történt meg a korszerűsítés, ám az új menüre ők is kötelesek átállni. Az igazgatónő már több napja e kérdés a megoldásán dolgozott, amikor felkerestem.
– A konyhánk még nem felel meg a kritériumoknak – jegyezte meg Szegedi Erika. – Régen volt felújítás nálunk. Az étkezdénk viszonylag rendben van, ám mégsem felel meg minden előírásnak. A hűtőszekrényünk alkalmas, de a sütőink még 1978-as kibocsátásúak… Külön raktárhelyiséget kell kialakítani, és az sem mindegy hogyan és hol történik az ételek, az alapanyagok tárolása.
Rengeteg szabálynak eleget kell tenni, ami korszerűsítés nélkül elképzelhetetlen. Így rá vagyunk kényszerülve, hogy külsőst bízzunk meg a gyermekétkeztetéssel.
A szülői tanács már 2021. januárja óta egy beregszászi vállalkozóval áll szerződésben. Így akár maradhat is ő az étkeztető, ha megfelel az előírásoknak. A szülők döntenek, hiszen ők fizetik az ellátást. Egynapi menü 30 hrivnyába kerül. 254 gyerek jár hozzánk, ebből csak a 73 alsós kap ebédet. Közülük hárman ingyen, állami támogatással. De mint köztudott, a magyar állam is hozzájárul a gyermekétkeztetéshez.
Az igazgatónő elmondta, érdekes az új menü, a falusi gyerekek közül nem is biztos, hogy mindenki ismeri ezeket az ételeket, ám idővel bizonyára megszokják.
A cukrot hiányolják, mivel annak fogyasztását is minimalizálni kell, egyeseknek például a tea sem ízlik annyira.
– Hozzá kell szokni, de szerintem nem lesz gond az átállással. Csupán önerőből nehéz megfelelni azoknak a követelményeknek, melyek lehetővé tennék, hogy helyben, az iskolai konyhán készítsük az ennivalót. Nagy anyagi ráfordítás és több idő kellene hozzá. Dolgozunk rajta, reméljük lassan előrelépünk – tette hozzá Szegedi Erika.
Az Aknaszlatinai Bolyai János Líceumban is vállalkozót keresnek a gyermekétkeztetésre. Ángyus Viktória elmondta, addig is, amíg nincs végleges döntés ezzel kapcsolatban, minden marad úgy, ahogy a tanév elején volt.
– Volt már szó róla, hogy vállalkozó végzi majd az étel beszállítását, de még nem találtunk megfelelőt – magyarázza az igazgatónő. – Ha találunk,
valószínűleg emelkedik majd az étkezés ára is, és nem biztos, hogy minden szülő képes lesz kifizetni.
Az iskolánkba 180 gyerek jár, közülük 75 étkezik a menzán. Napi húsz hrivnyát fizetnek a meleg ebédért.
A Beregszászi kistérség óvodáiban a gyermekétkeztetés díja napi 40 hrivnyára módosult január 3-tól. A szülői hozzájárulás ebből az összegből 30 hrivnya. Az 5. számú óvoda növendékei és a kedvezményre jogosult gyerekek mentesülnek az étkeztetési díj befizetése alól, számolt be az év elején az önkormányzat.
Miből is áll az új menü?
A reform lényege, hogy eltűnnek az iskolai menzákról azok az ételek, amelyek nem tartoznak az egészséges életmódhoz. Így nem lesz kolbász, pástétom vagy virsli. Kiszorulnak az édességek, az édes italok, köztük az édes tea és a joghurtok is. Hosszú listát tettek közzé arról, mi tilos a gyerekek étkeztetésénél. Az első helyen az állt, hogy kiiktatják az ipari termelésből származó hús- és haltermékeket, a gombákat, a pasztörizálatlan tejet és a nem pasztőrözött tejből készült termékeket. A házi készítésű termékek sem engedélyezettek. Ehelyett az évszaknak megfelelő, négyhetes menüket állítanak össze, amelyben több gyümölcs és zöldség fogyasztását írják elő. A kolbász és a virsli helyett hal és hús lesz.
A „gyorsfalatokat” felváltják például a diófélék, aszalt gyümölcsök és az alacsony cukortartalmú gabonaszeletek.
A hagyományos zöldség- és krémlevesek mellett megtalálható például az Avgolemono (görög citromos csirkeleves). Főételek között sok, csirkehúsból, halból, marhahúsból és disznóból készült finomság sorakozik, míg a köretek között kuszkusz, hajdina, borsópüré aszalt szilvával, zsemlemorzsás cukkini, bános stb. főzését javasolják.
A szakértők felmérést készítettek a gyermekek étkezési preferenciáiról. Kiderült, a kicsik többnyire azt eszik, ami jól néz ki. Például csirkefalatokat. Ezeket nem rántják, hanem sütőben sütik, így finomabbak és egészségesebbek. A diákokat a furcsa nevek is vonzzák, ezért megkóstolják például a masala chai-t is (indiai fűszeres teát), amiben szinte nincs is cukor. Klopotenko, aki kidolgozta az egész menüt, állítja, mindössze 2-3 hrivnyával kerül többe az iskolások új étlapján szereplő koszt elkészítése.
Az egészséges életmód otthon kezdődik
Megkérdeztünk a témában egy funkcionális táplálkozási tanácsadót is. Nyizsegorodova Hidi Annamária nagyon jó lépésnek tartja a reformot. Az ungvári nő hozzátette, fontos, hogy ne csak az iskolai menün változtassunk, hanem az otthoni szokásainkon is. A szülők tudják legjobban megőrizni a gyermekeik egészséget és a helyes, egészséges jövőbeni szokásaik kialakítását azzal, hogy otthon példát mutatnak.
– Gyakran mondogatják, hogy a gyereknek mindent meg kell ennie, attól lesz egészséges, attól fog nőni.
– A gyermekek esetében is az egyik legfontosabb szempont az egészséges táplálkozásban, hogy nem vagyunk egyformák. Annyi biztos csak, hogy mindenkinek egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozásra van szüksége. Nemtől, kortól és testsúlytól függ az alapanyagcserénk, vagyis az a kilokalória mennyiség, aminek semmiképp sem érdemes alámenni. Így van ez a gyermekeknél is.
A napi energiaigényük kiszámításánál az alapanyagcserét, a napi fizikai és sportaktivitást és a céljukat is szükséges figyelembe venni.
A legfontosabb szempontok és alapszabályok az egészséges táplálkozás útján, hogy a nap folyamán minden étkezésünk tartalmazzon megfelelő minőségű és mennyiségű fehérjét, zsírt és szénhidrátot, figyeljünk a folyadékbevitelre.
Ajánlott reggel 1-2 pohár vízzel indítani a napot, legyen ritmus az étkezésünkben és ne nassoljunk az étkezések között.
Lehetőség szerint minden étkezés alkalmával fogyasszunk zöldségeket.
Egészségünk megelőzése érdekében életkortól függetlenül érdemes kerülnünk a tartósítószereket, mesterséges édesítőket, a finomított szénhidrátokat (cukor, fehér rizs, fehér liszt és a belőlük készült termékek), állati eredetű tejet és tejtermékeket, glutén tartalmú gabonákat, szója stb.
– Melyek azok az ételek, amelyek allergiához vezethetnek?
– Fontos különbséget tenni az ételallergia és az ételintolerancia között. Az előbbi háttérében az immunrendszer kóros válasza áll, amikor téves módon veszélyesnek ismer fel valamilyen ételösszetevőt, és védekezési reakciót indít be ellene.
Gyermekeknél a leggyakrabban allergiát okozó élelmiszerek a szója, tej, olajos magvak, a tenger gyümölcsei és a tojás.
Az ételintolerancia hátterében pedig bélműködési problémák állnak. Az allergia általában az étel fogyasztását követően azonnal jelentkezik, ezért könnyebb felismerni, mint az intoleranciát, ahol a tünetek akár napokkal később is jelentkezhetnek. Az allergia élethosszig is tarthat, míg az intolerancia visszafordítható.
