Két évvel ezelőtt a legoptimistábbak is óvatos várakozással beszéltek a termőföld adásvételére vonatkozó moratórium eltörléséről. A hosszú évtizedek óta tartó huzavonát követően a 2021-es év eloszlatott minden kétséget – a földpiac működik.
Bujdosó Ivett
Megnyílt a földpiac
Július 1-jén történelmi eseménynek lehettünk tanúi – feloldották a termőföld értékesítésére vonatkozó moratóriumot. A múlt év elején ilyen végkifejlet szinte irreálisnak tűnt. A folyamat rendkívül hosszú és bonyolult volt, a képviselők több mint 4000 módosítást eszközöltek az eredeti tervezetben.
Hat hónap alatt több mint 100 ezer hektár váltott gazdát. Megoldódott az állami tulajdonban lévő földek önkormányzatokra történő átruházása is, újra lett agrárpolitikai és élelmezésügyi minisztériuma az országnak.
További előrelépés, hogy bevezették a földgazdálkodási dokumentáció egységes ellenőrzését, illetve rendeződött a vásárlási előjog kérdése is.
Árverés útján történő eladás
A parlament elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely bevezette a telkek és a közösségi tulajdonban lévő földek eladásának és bérbeadásának árverés útján történő lebonyolítását.
Egyszerűen fogalmazva, átlátható és érthető rendszert vezettek be a helyi költségvetések hiányának csökkentésére, illetve a piacon elterjedt korrupció minimalizálására.
A folyamat hátráltatói
Nem mehetünk el szó nélkül a kudarcok mellett sem.
A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy a termőföld adásvételét ellenző pártok, vállalatok, intézmények nem hagynak fel az aknamunkával. Nem verik nagy dobra tevékenységüket, ám ott ártanak, ahol csak tudnak. Vegyük sorra a tényeket.
A közjegyzők egyesülete csak egy évvel a törvény elfogadása után indította el az ágazatban tevékenykedők továbbképzését, ahol szakmai szinten sajátíthatták el az adásvétellel kapcsolatos tudnivalókat.
2021. július 1-jére, amikor már működnie kellett a törvénynek, a közjegyzők mindössze 12 százaléka vette fel a kapcsolatot az állami kataszteri hivatallal.
A jelenlegi állás szerint a közjegyzők 80 százaléka továbbra sem vállalja az ilyen típusú ügyletek hitelesítését.
Hogy még jobban fékezzék a földpiac működését, a szolgáltatásért horribilis szolgálati díjakat állapítottak meg. A tranzakció költsége még magasabb, amikor milliókban állapítják meg az adott földterület értékét.
Ebben az esetben az egyetlen kiút a telekértékelési jelentés áttekintése, ami további költségeket és a folyamat csúszását eredményezi.
A magán közjegyzők emellett 1 százalékos állami illeték befizetését szorgalmazzák, ami esetükben semmiképp sem indokolt, ugyanis csak az állam által foglalkoztatottak fizetik be ezt az illetéket.
A szakemberek nem tudnak mit kezdeni ezzel a szervezett szabotázzsal, csak reménykednek a helyzet javulásában.
Hiányzik a kedvezményes hitelprogram
A földpiac ellenzőinek fő érve az, hogy a kezdő gazdálkodóknak szinte lehetetlen a vásárlás az állam ez irányú támogatásának hiánya miatt.
A probléma valóban létezik, és a racionális banki hitelezés a kisgazdálkodók előrejutását segítheti, sőt, részben megoldást jelenthet a foglalkoztatás kérdésére.
A termőföld adásvétele újabb bevételi forrás az önkormányzatoknak
Mint ismeretes, a termőföld adásvételét szabályozó törvény életbe lépésével párhuzamosan a falvak, városok határaiban található mezőgazdasági rendeltetésű területek kommunális tulajdonba kerültek.
Az önkormányzatok több mint 10 millió hektár gazdái lettek. Igaz, a kistérségek nem adhatják el ezeket a földeket, ám minden jogot megkapnak ahhoz, hogy bérbe adják azokat.
Amennyiben nem folyik gazdálkodás a földterületen, óriási összegekkel tölthetik fel a költségvetésüket. Az országos statisztika szerint egy hektár föld éves bérleti díja 8 ezer hrivnya körül mozog.
Csak az önkormányzatokon múlik, mennyire élnek a bérbeadás lehetőségével.
Puskár Árpád, a Szürtei kistérség polgármestere lapunk megkeresésére elmondta, településeiken már megkezdték a falvak határain túl fekvő, ám önkormányzati tulajdonba kerülő területek okiratainak rendbetételét.
– Pályázatot hirdettünk a dokumentáció elkészítésére, a rendszer pedig az ár-érték arányt tekintve kiválasztotta a legalkalmasabb jelentkezőt. Palló, Bátfa, Gálocs, Palágykomoróc és Kisszelmenc községekben már folynak az előkészületek, majd Császlóc, Rát, Kisgejőc, Nagygejőc és Oroszgejőc kerül sorra. Szürte és Téglás esetében nincs szükség további tennivalókra – mondta a polgármester. – A folyamat lebonyolítását a kistérség költségvetéséből finanszírozzuk.
Puskár Árpád hozzátette, a későbbiekben szeretnének élni a törvények kínálta opciókkal, így fontolgatják e területek bérbeadásának lehetőségét.
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
