A dúsgazdag oligarcha már most elkezdte a felkészülést a következő választásokra.
Rinat Ahmetov ukrán oligarcha vagyona egy év alatt 4,1 milliárd dollárral nőtt és 11,7 milliárdot tesz ki a tekintélyes Bloomberg becslése alapján. A jelentős növekedést ráadásul olyan politikai környezetben tudta elérni, amikor nem ő áll legközelebb a hivatalban lévő államfőhöz. Sőt, a Volodimir Zelenszkij által sürgetett oligarchaellenes jogszabály célkeresztjében mások mellett éppen az ország leggazdagabb embere található.
Dunda György
Több neves ukrán elemző úgy ítéli meg, 2022-ben a donbászi származású pénzember igencsak megkeverheti a belpolitikai kártyákat és átrendezheti az erőviszonyokat, s már az idén megkezdi a felkészülést az elviekben két év múlva esedékes választásokra, amikor új elnököt és parlamentet választ az ország, már ha nem lesznek előrehozott választások, aminek errefelé eléggé nagy keletje van. A találgatások szerint Ahmetov a korábbi belügyminiszteren, Arszen Avakovon és az ősszel menesztett házelnökön, Dmitro Razumkovon keresztül teheti meg tétjeit.
Volodimir Feszenko jegyzett kijevi politológus kiemeli, a független Ukrajna történetében Avakov volt a leghuzamosabb ideig miniszter. A belügyi tárca korábbi vezetője közvetlenül a 2014-es Euromajdan után került a miniszteri bársonyszékbe, amit 7 évig, 4 hónapig és 16 napig birtokolt. Ez idő alatt az ország elfogyasztott két elnököt és egy ügyvivő államfőt.
Avakovot tavaly nyáron késztették távozásra, a Penta elemző központ politológusa szerint azért, mert túlságosan erős és független volt, viszonylagos hatalma pedig érzékelhető veszélyt jelentett Zelenszkijre.
Avakov nem is maradt adós a kritikával, szerinte a kormánytagok csak bólogatnak az elnöknek, azt mondják, amit hallani szeretne és pozícióféltésből nem beszélnek a valóságos állapotokról, problémákról. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy
Volodimir Zelenszkij eddigi két és fél éves regnálása során már két miniszterelnököt, két házelnököt, két főügyészt, öt gazdasági minisztert, négy egészségügyi minisztert, ugyanannyi energetikai szaktárcavezetőt, három védelmi minisztert és két-két belügy-, külügy-, valamint pénzügyminisztert fogyasztott el.
Avakov az elmúlt hónapokban egyre gyakrabban szólal meg az Ahmetovhoz köthető médiumokban, s rendre komoly kritikával illeti az elnököt és csapatát. Nemrég például az államfőnek alárendelt Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanácsnak (RNBO) ment neki. Kiemelte, ez a testület bírósági döntések nélkül határoz politikai és gazdasági büntető intézkedésekről, amihez semmi jogalapja nincs. A korábbi miniszter egyenesen az államfő „szankcióhivatalának” nevezte a nemzetbiztonsági tanácsot. Elemzők arra hívják fel a figyelmet, hogy már belügyminiszterként sem szavazott a testület ülésein, s ugyanígy tett a volt házelnök, Razumkov is. Egyebek mellett ezért is kellett távozniuk, mert nem voltak kellően lojálisak Zelenszkijhez. Persze úgy is gondolkozhattak, hogy szem előtt tartva későbbi politikai jövőjüket, az oligarchákat célzó szankciós intézkedések támogatásával nem szerették volna kiváltani azok haragját. Zelenszkij nem is csinált titkot abból, hogy korábbi bizalmasának, Razumkovnak azért kellett távoznia a parlament elnöki székéből, mert gátolni próbálta az általa erőltetett oligarchaellenes törvény elfogadását.
Menesztése után Razumkov létrehozott egy 25 fős képviselői csoportot a kijevi radában, amelyhez 21 népszolgás honatya is csatlakozott. Elviekben őket ki kellene zárni a kormánypárt frakciójából, de Vjacseszlav Csecsilo elemző szerint ez nem fog megtörténni, ugyanis
kizárásukkal a jelenleg 241 fős frakció 220 főre zsugorodna, azaz formailag nem lenne meg a többséghez minimálisan szükséges 226 mandátum.
Ezért ebből nem is csináltak ügyet, inkább más tömörülések képviselőivel kiegészülve folytatnak szituatív kormányzást. Csecsilov szerint nyilvánvaló a Nép Szolgájának társadalmi gyengülése, a tékozló képviselőiket zsaroláson és pénzen kívül mással már nem tudják megfogni, hiszen politikai perspektívát egyre kevésbé tud kínálni a párt. A legközelebbi parlamentben összehasonlíthatatlanul kevesebb mandátummal számolhatnak. Nem véletlen, hogy egyre többet beszélnek a vegyes választási rendszer visszatéréséről, amikor a ház felét egyéni választókerületekből választanák, mert úgy a hatalompártnak nagyobb esélye lehet befolyása megőrzésére.
Ahmetov mindeközben szép lassan építgeti új politikai tengelyét, a már részletezett Avakovon és Razumkovon kívül „eltartottjai” között emlegetik a két korábbi miniszterelnököt, Arszenyij Jacenyukot és Volodimir Grojszmant is, akik szintén egyre gyakrabban tűnnek fel a dúsgazdag oligarcha érdekeltségébe tartozó újságok oldalain és a tv-csatornák képernyőin.
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
