A kisebbségi nyelven zajló oktatás után most a nemzetiségek nyelvén megjelenő sajtóorgánumok kerültek a célkeresztbe Ukrajnában.
Vasárnaptól léptek életbe az ukrán nyelvtörvény nyomtatott sajtóra vonatkozó rendelkezései, ami elsősorban az orosz nyelvű média ellehetetlenítését célozza, de ennek mellékvizén a többi kisebbségi, így a magyar nyelvű sajtó is pórul járhat.
Mostantól a nem ukrán nyelven megjelenő országos terjesztésű napilapoknak és egyéb újságoknak vagy át kell térniük az ukrán nyelvre, vagy ugyanolyan példányszámban és tartalommal, egy időben meg kell jelenniük ukrán nyelvű változatban is. Ez alól egyelőre kivételek a regionális terjesztésű kiadványok, amelyek az átállásra 2024 júliusáig kaptak haladékot.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál hozzáfűzi, hogy a törvény erre vonatkozó cikkelye elsősorban az orosz nyelvű sajtót érinti. Nem terjed ki ugyanis a krími tatár nyelven és más, Ukrajnában őshonosnak minősített népek nyelvein, valamint az angolul és az Európai Unió más hivatalos nyelvein megjelenő nyomtatott sajtótermékekre, köztük a magyar nyelven megjelenőkre sem. Az újságárusokat pedig arra kötelezik, hogy kínálatuk háromnegyede államnyelven legyen elérhető.
Kárpátalján jelenleg három magyar nyelvű közéleti hetilap jelenik meg, a Kárpátinfo és a Kárpátalja helyi bejegyzésű, a Kárpáti Igaz Szó viszont egyedüli magyar lapként országos bejegyzéssel rendelkezik. Ukrajnában a kisebbségi nyelven működő szerkesztőségek semmilyen támogatást nem kapnak az államtól.
A parlament 2019-ben fogadta el az ukrán, mint államnyelv működéséről szóló jogszabályt – közismertebb nevén a nyelvtörvényt – amely ellen mások mellett hevesen tiltakoztak a kárpátaljai magyar szervezetek is, mert szerintük felszámolja a kisebbségek valamennyi, korábban szerzett nyelvi jogát. A törvény ugyanis a magánbeszélgetéseket és a vallási szertartásokat kivéve gyakorlatilag mindenhol kötelezővé teszi az ukrán nyelv használatát.
A jogszabály egyes rendelkezései rögtön hatályba léptek, másokét későbbre halasztották. Tavaly januárban lépett életbe például a szolgáltatói szférára vonatkozó rendelkezés. Ez előírja, hogy az alkalmazottak kötelesek az államnyelven megszólítani a látogatókat, áttérhetnek viszont más nyelvre, ha azt az ügyfél kéri és a kiszolgáló is beszéli.
Tavaly július 16-án a kulturális szférára vonatkozó normák léptek életbe. Ezek szerint – néhány kitételtől eltekintve – minden kulturális rendezvényt ukrán nyelven kell lebonyolítani. Egyebek mellett az idegen nyelvű színházi előadásokat is le kell fordítani ukránra feliratozással vagy tolmácsolással, az országban kiadott könyvek legalább felének pedig ukrán nyelvűnek kell lennie. E naptól fogva kell az állami hivatalnokoknak, valamint az ukrán állampolgárságot kérelmezőknek vizsgát tenniük ukrán nyelvből.
Megkaptuk: Nem tetszik a nyelvtörvény? El lehet innen menni!
– Úthengerszerűen lépnek életbe a törvény egyes passzusai – jelentette ki a Magyar Nemzetnek Fedinec Csilla. A magyarországi Társadalomtudományi Kutatóközpont kárpátaljai származású főmunkatársa emlékeztet, a 2019-ben elfogadott ukrán államnyelvi törvény rendelkezései 2030-ig szakaszosan vezetnek be változásokat a hétköznapi élet valamennyi területén, a magánbeszélgetésekre és az egyházi szertartásokra korlátozva a kisebbségi nyelvhasználatot. 2020 óta a repülőterek, a vasútállomások és az autóbuszmegállók neve csak ukránul van kiírva, és az ügyintézés is csak államnyelven történhet, 2021 januárjától pedig az ukrán nyelvű kiszolgálás is kötelező. Az államnyelvi törvény be nem tartását ráadásul 2022 nyarától pénzbírsággal szankcionálhatják. Jogszabályalkotásával Kijev elsősorban az Ukrajnában élő oroszokot veszi célba, politikájának a többi nemzeti kisebbség is az elszenvedője, beleértve a kárpátaljai magyarságot is – fogalmazott a szakértő.
– A 2019-ben politikai finomkodás nélkül elfogadott újabb nyelvtörvény elvágólagosan egyetlen nyelvet, az államnyelvet tette meg az állam szuverenitása, a nemzet egysége letéteményesének – magyarázta Fedinec Csilla.
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
