A Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetsége (KMVSZ) új üzleti szerkezetet hozott létre. A kezdeményezés legfőbb célja, hogy az egymással összefogó és együttműködő vállalkozók megmutassák mindazt az értéket, amit a kárpátaljai termelők és szolgáltatók előállítanak, képviselnek. A termékekben, a szolgáltatásokban és az emberi tulajdonságokban is a prémium szintet határozták meg alapként. E szigorú feltételek, illetve azok folyamatos betartása eredményezheti, hogy az első, önálló kárpátaljai márka sikere tartós lesz.
Eszenyi Gábor
Sokan sokféle jelzővel illették már a bő két évtizeddel ezelőtt mögöttünk hagyott huszadik századot. A legtöbben, joggal, azt állították, hogy eljött az élet minden területét látványosan elfoglaló műanyag korszaka, amely folytatja diadalútját a következő évszázadokban is. Ám akadnak szép számmal olyanok, akik azt vallják, hogy a természetes alapanyagokból készült termékek minden időben megtalálják helyüket otthonainkban.
– Bizonyára ez nem csupán nosztalgia. Vagy tévednék? – faggatom Héder András Sárosorosziban élő kézműves famegmunkálót.
– Ha engem kérdeznek, akkor egyértelműen úgy fogalmazok, hogy mostanság a praktikum és a haszonelvűség uralkodik. Ám szerencsére ez nem zárja ki a természetes anyagok, a belőlük készült termékek használatát – válaszol beszélgetőtársam. – A természetes anyagok közül a fa áll hozzám a legközelebb. Ezzel már tizenhárom éves koromban barátságot kötöttem. Ugyanis ekkor láttam, hogy unokatestvérem miként esztergál függönytartókat és karikákat, asztallábakat stb. Édesapám, látva el nem múló érdeklődésemet, tizenöt éves koromban egy házi készítésű faesztergapaddal lepett meg, s ezzel, úgymond, véglegesen elköteleztem magam e szakma iránt.
– Az azóta eltelt csaknem két évtized alatt, gondolom, az ön által kínált termékskála is kialakult.
– Így igaz. Mostanság leginkább a szaunákban használt tölgyfából készült dézsákat, vödröket, mindenféle méretű kádakat, savanyítódézsákat, pálinka és minőségi borok érlelésére alkalmas csonkakúp alakú tárolóedényeket, virágdézsákat, vágódeszkákat, hordócsapokat, fatálakat készítek.
– Mindez 33-35 féle terméket jelent.
– Jelenleg nagyjából ennyit. Azért fogalmazok így, mert az élet szüntelen változás, ahogy a régi bölcsek mondják. S mindez érvényesül a mi korunkban is. Eddig főleg háromféle fát – a tölgyet, a kőrist, az akácot – favorizáltam. Az elsőből készülnek a különféle tárolóedények, a másodikból és a tölgyből például ragasztásos technikával a vágódeszkák, a harmadikból pedig a hordócsapok. Ám az utóbbi időben már képbe került a dió is. Ez is nagyszerű, mondhatni előkelő anyag, amelyből az előételek szervírozásához használt fatálakat faragom ki. Hadd mondjam el, hogy sokan nem tudatosították még, hogy a fából készült termékek természetességük okán nem csupán esztétikusak, hanem egyben tartósak és megbízhatóak is. Vallom: az ember alapvető igénye, hogy ilyen tárgyakkal vegye körbe magát. Én emiatt is vállalok garanciát minden termékemre.
– Mit jelent az ön számára, hogy tagja lehet a Kárpátaljai márkacsaládnak?
– Elsősorban óriási megtiszteltetést jelent az, hogy széles körben elismerik a munkámat. Ez egyfajta minőségi bizonyítvány. Egyben óriási felelősség is, hisz a Kárpátaljai márkacsalád logójával már nemcsak önmagamat, hanem a csapatot, egyben a szülőföldemet is képviselem. Ennek igyekszem a továbbiakban is maximálisan megfelelni.
Olvassa el a sorozat korábbi írását is:
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
