Olvasói levél.
Január 22 – a Magyar Kultúra Napja, valamint a bátyúi Bagu Balázs Irodalmi Társaság megalakulásának dátuma is. A csoport tíz évvel ezelőtt alakult meg.
Az irodalmi társaságot olyan emberek alapították, akik szívükön viselték a kultúra terjesztését. A névválasztás sem volt véletlen, hisz Bagu Balázs tett a legtöbbet közösségünk fejlődéséért, kultúránk megmaradásáért. Az ő közreműködésével állították fel a lágert megjártak emlékművét is.
Elsőre hét embert találtam, akik szívesen fogadták és támogatták az ötletemet. Ők voltak az alapítótagok: Deák Ferenc egyetemi tanár, a pszichológiai tudományok kandidátusa, számos könyv írója, Bagu Géza tanár, a színjátszó csoport vezetője, Hájas Csilla főiskolai diák, Sas Piroska, Bihari István amatőr költő, Bakos Renáta könyvtáros, versíró és jómagam.
Eleinte így heten emlékeztünk meg minden évben a tanár úrról. Később újak csatlakoztak hozzánk: Krucán Erzsébet, Baraté Katalin, Nyeste Veronika, Nyeste Kamilla, Demjén Viktória, Tóth Zita, Simon Mónika, Szabó Jolán. Ők hűséges olvasóink, akik minden rendezvényemen ott voltak, segítettek. Például amikor „kivittük a verset az utcára” a költészet napján.
Miután nyugdíjba mentem és átadtam a könyvtár vezetését, már nem volt hol összejönnünk, gyakran könyvtáros sincs, ezért mostanában már csak a bibliotéka falán lévő emléktábla előtt szoktunk megemlékezni Bagu Balázsról.
Így volt ez most is, a 10. évfordulón. Mostanában az Együtt nyugdíjasklub tagjai is csatlakoznak hozzánk Balogh Marika vezetésével. Megkoszorúztuk az emléktáblát, elénekeltük a nemzeti imádságunkat. Bátyúban egy utcát is elneveztek „mindenki tanáráról”, így a sok híresség mellett (Petőfi, Kossuth, Gorkij, Sevcsenko, Munkácsy) egy saját hírességünk is van, akire büszkék vagyunk és leszünk is.
Mottónk továbbra is: „Elmúlt, mint száz más pillanat, mégis múlhatatlan, mert szívek őrzik s nem szavak.”
Legyen áldott emléke örökké!
Tuba Gizella,
a Bagu Balázs Irodalmi Társaság vezetője
