Az ideális szakmával a biztos jövő felé.
Anyanyelven, motiváló közösségben, sok-sok gyakorlással – így sajátítják el a tudást a Beregszászi Szakképzési Központ diákjai. Az intézményben rejlő lehetőségekről, az idei tervekről beszélgettünk Nagy István intézményvezetővel.
Simon Rita
A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Egán Ede Szakképzési Centrumának jelenleg három szakképző intézete van Kárpátalján. 2019-ben Nagydobronyban indult az első. Beregszászban – a tiszapéterfalvai központtal egyidejűleg – 2020-ban kezdődött az oktatás.
– Egy jó szakma felér egy diplomával – hangzik a mottójuk. Mit kínálnak Beregszászban?
– Az első évben az igények felmérésére összpontosítottunk. A képzési kínálatunk változatos volt, felmértük, mire van kereslet a fiatalok körében – kezdi beszélgetésünket Nagy István igazgató. – Az ember mindig jobbat vár, bevallom, én is nagyobb létszámra számítottam, de végül is kezdetnek nem volt rossz. 24 diákkal indítottuk el az általános ápoló és a szakács szaktechnikus képzést. S úgy látszik, valamit jól csináltunk, mert egy év alatt jelentősen megnőtt az érdeklődők száma. Tizenkét szakra hirdettünk felvételt, amelyek közül 2021-ben elindítottuk újra az ápolóit és a szakácsot, illetve lettek első évfolyamos fodrász, rehabilitációs terapeuta (gyógymasszőr), gépjárműmechatronikai technikus (autószerelő) és cukrász hallgatóink is.
Jelenleg 8 osztályban 78 diák tanul a Beregszászi Szakképzési Központban. Kollégiumi elhelyezést is biztosítunk, most 31-en laknak a diákszállón.
A fiatalok szeretnek ide járni, élvezik a pezsgő diákéletet, a magyar környezetet. Aknaszlatinától kezdve Nagydobronyig több településről érkeztek fiúk-lányok. A dobronyiak jelentkezése meglepő volt, ugyanis ott is indult cukrász szak, ők mégis inkább minket választottak. Ezt a döntésüket azzal indokolták, hogy szeretnének egy kis környezetváltozást, és a diploma megszerzése után úgyis visszamennek a szülőfalujukba. A három intézményben jelenleg összesen több mint 300 diák tanul, s ha jövőre tartani tudjuk a létszámot, sőt ismét képesek leszünk megduplázni, akkor igen jelentős bázist építünk ki fiatal szakemberekből. Bárki, aki befejezte a 11. osztályt és érettségi bizonyítvánnyal rendelkezik (még ha nem is sikerült elegendő pontszámot elérnie a külső független tesztelésen), jelentkezhet.
– Az idén 11 képzésre hirdetnek felvételt.
– Minden évben igyekszünk kicsit változtatni a képzési kínálaton, figyelve a munkaerőhiányt és a felmerülő igényeket. A
következő tanévtől magyarországi szakképző intézményekkel együttműködve szakács-szaktechnikus, gépjárműmechatronikai technikus (autószerelő), kozmetikus technikus, optikai termékkészítő technikus, általános ápoló, fogászati asszisztens, gépgyártás technológiai technikus, szoftverfejlesztő és -tesztelő, bor- és pezsgőgyártó technikus, szőlész-borász, pék-cukrász szakokra várjuk a jelentkezőket.
– A fiatalok a szakképzés megszerzése után a felsőoktatást választják, vagy inkább munkába állnak?
– A legtöbb képzés kétéves, kivéve az ápolóit, az hároméves. Így ezen a téren még nincs tapasztalatunk, még csak most fog végezni az első kibocsátó évfolyam. Viszont a mostani elsősök közül már sokan párhuzamosan tanulnak nálunk és a főiskolán is, levelező tagozaton.
Ezt üdvözöljük, hiszen mindig mondjuk a fiataloknak, érdemes több lábon állni, hogy minél könnyebben érvényesülhessenek.
Az elsődleges cél az lenne, hogy Kárpátalján maradjanak, és itt építsenek jövőt, indítsanak saját, életképes vállalkozást.
A főiskola vezetősége nagyon jól meglátta és kitöltötte azt a rést, ami a középiskola és a felsőoktatás között volt. A három szakképző intézet beindítása hiánypótló kezdeményezés. Az anyanyelvi szakképzést semmi sem pótolhatja. Szerencsére sikerült kiváló helyi magyar oktatókat, szakembereket is találni. Magyarországon a Mátészalkai Déri Miksa Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégiummal, a Mátészalkai Szakképzési Centrum Gépészeti Szakgimnáziumával, az MSZC Kállay Rudolf Szakközépiskolájával és a Georgikon Görögkatolikus Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakgimnáziummal állunk partnerintézményi viszonyban, melyek szintén nagyon felkészült és tapasztalt szakembereket sorakoztatnak fel. Nagyon korrektek a gyerekekkel, és elismerően szólnak róluk. Ők is megerősítik, hogy a fiatalok értelmesek, motiváltak és fegyelmezettek.
Ez talán annak is köszönhető, hogy a felvételizők mindössze csekély százaléka jön szülői nyomásra. 90 százalékuk valóban el akarja sajátítani a szakmát, és így tervezi a jövőjét. Ez látszik a teljesítményükön is.
– Felszereltség tekintetében egyedülálló az ápolók által használt demonstrációs termük.
– A cukrászműhelyünk és a tankonyhánk is jól felszerelt, ám valóban, az ápolók rendelkezésére bocsátott készségfejlesztő demonstrációs szoba egyedülálló. A Debreceni Egyetem is együttműködik a főiskolával, több szakon tartanak kihelyezett képzést. Az ápolás és betegellátás szakon lévő diákok szintén ebben a teremben bonyolítják le a szakmai gyakorlatokat, így ennek köszönhetően korszerű eszközökkel rendelkezünk. A sporttermünk is páratlan. A jövőben egy saját autószerviz kiépítésére törekszünk, viszont a kolléga, aki most tanít nálunk, megfelelően berendezett műhellyel rendelkezik, így egyelőre hozzá járnak ki a gyerekek. Az egész oktatás gyakorlatorientált, így a rutin meglesz.
A másodikos ápolók most, hogy már betöltötték a 18. életévüket, egyhónapos intenzív tréningen vesznek részt a mátészalkai kórházban, amiért fizetést is kapnak.
Ez nagy pluszt fog adni nekik, arról nem is beszélve, hogy az 1000-1500 hrivnyás ösztöndíjuk mellé kiváló ösztönzés is.
– Mi a következő lépés?
– Igyekszünk alkalmat találni arra, hogy az itt végzett hallgatókat kihelyezzük egy-egy céghez, vállalathoz, hogy minél előbb belekóstoljanak a nagybetűs életbe, tapasztalatot szerezzenek és kapcsolatokat építsenek. A cél, hogy versenyképesek legyenek és megállják a helyüket a szakmában!
