A munkanélküliség nem végítélet │KISZó-háttér

A foglalkoztatottság színe és fonákja.

A munkanélküliség jelenléte, az állástalanok számának és körének szélesedése hosszú évtizedek óta az egyik legégetőbb gazdasági és társadalmi probléma Ukrajnában, s azon belül Kárpátalján. Az utóbbi évek törekvései valamelyest elősegítették a foglalkoztatottsági szint emelkedését, ám az illetékes hivatalok megfeszített munkája sem jelentett garanciát a munkaerőpiac egyenletes működésére. A munkanélküliség és a foglalkoztatottság kárpátaljai helyzetét Foltin Péterrel, a megyei foglalkoztatási központ osztályvezetőjével elemeztük.

Bujdosó Ivett (Ungvár)

Az összesített statisztika szerint 2021-ben 21 634 fő, köztük 14 580 nő vette igénybe a Kárpátaljai Megyei Foglalkoztatási Központ szolgáltatásait. Tavaly 12 733 álláslehetőség közül választhattak, s 8557-et betöltöttek. A hivatal segítségével 9408-an találtak munkát – 7533 regisztrált állástalan, 1875 munkanélküli státusszal nem rendelkező polgár. 1365-en átképzésben vettek részt, társadalmi munkát 607-en vállaltak. December végére a megyében 4525-en szerepeltek a nyilvántartott állástalanok listáján.

– A legtöbb munkakeresőt a técsői hivatalban tartották számon, ott 755 állástalan várakozott. Ezt követte Munkács (542), Ungvár (429) és Ökörmező (425) térsége. A középmezőnybe Rahó (364), Nagyszőlős (320) és Ilosva (311) környéke került. Kevesebben jelentkeztek az ungvári (260), a volóci (242) és huszti (221) hivatalokban. Ennél csekélyebb mutatókkal zárta az évet a beregszászi (187), a nagybereznai (174), a szolyvai (170) és a perecsenyi (125) kirendeltség – avat be Foltin Péter. – Nagyrészt varrónőket, szakácsokat, pincéreket kerestünk, emellett sofőrök, postások, könyvelők, pékek, szerelők és rakodómunkások jelentkezését vártuk. Az átlagfizetés e munkakörökben 7-12,5 ezer hrivnya között mozgott.

A legtöbb, 11 800 állástalan 30-50 év közötti, az ennél idősebb korosztályból 6200-an, a 30 év alattiak közül 3700-an fordultak hozzánk.

A foglalkoztatási központ két ügyfélkörrel rendelkezik. Mind a munkaadók, mind az álláskeresők hozzájuk fordulnak segítségért.

– Elsődleges célunk a foglalkozás nélküliek mihamarabbi munkába állítása, ugyanis évről évre csökken az állam által folyósított, hivatalunk működéséhez elengedhetetlen összeg. Kevesebb anyagi forrással rendelkezünk, a kiutalt pénz nagy részét felemészti a munkanélküli segély, melynek minimális összege alapesetben 650 hrivnya. Ez az összeg a karantén idején és az azt követő hónapban 1000 hrivnyára módosult. Ennek függvényében más szociális programra elenyésző összeg marad. Az utóbbi évek tendenciái szerint a munkaerőpiacon nagyobb kínálat mutatkozik, így bátran kijelenthetjük, hogy lehetőség van. Ennek köszönhetően az állástalanok száma is folyamatosan csökken.

2021 elején központunk közel 7800 munkakeresőt számlált, az idei évet majdnem feleannyi állástalannal nyitottuk. A foglalkoztatási központ a jelentkezők 7-8 százalékát tudja azonnal elhelyezni.

Mindez annak is köszönhető, hogy nemcsak a hivatalunk által regisztrált, hanem az interneten közzétett lehetőségeket is ajánlottuk a hozzánk fordulóknak – fejtette ki az osztályvezető.

Mint megtudtuk, ezek a hivatalos adatok, ám a munkanélküliek reális száma ennél minden bizonnyal jóval magasabb.

– Többféle módon számolhatjuk ki az állástalanok arányát. Az egyik számítás alapján minimális, 1-1,5 százalékos eredményt kapunk, ami nem ad reális képet a munkanélküliség szintjéről. Ukrajnában, azon belül Kárpátalján a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet kérdőíves módszert használ. Érdekesség, hogy a felmérést a 15-70 év közötti korosztályban végzik. Ebből kiderül, hogy a ráta országos viszonylatban 10 százalék körül mozog. Kárpátalján az ukrajnai szinthez hasonló a helyzet. Ez bizonyos problémákra utal, a megfelelő arány ugyanis 5 százalékos lenne – mondta.
Minderre jelentős befolyással van a külföldi munkavállalás, mely egyik kiváltó oka a Kárpátalján tapasztalt szakemberhiánynak.

– Jelentős szakemberhiánnyal küzdünk, ugyanis a mesterséggel rendelkezők többsége a magasabb bérezés miatt külföldön keresi a kenyérrevalót. A kárpátaljai szakemberek tudása és munkabírása lényegesen nagyobb, mint a hasonló végzettséggel rendelkező helyieké. Az ottaniak bizonyos munkafolyamat elvégzésére szakosodtak, míg a mieink az egész műveletet lebonyolítják. Emiatt vidékünkön alig találni jó szakembert. A helyi nagyvállalatok próbálnak előrelépni a fizetés és a munkakörülmények terén, ám nem tudják felvenni a versenyt az európai ajánlatokkal. Hivatalunk felmérést végzett a középiskolások körében, és a többség már az iskolapadban a külföldi munkavállalást tervezi.

Tíz évvel ezelőtt a fiatalok 90 százaléka a továbbtanulás mellett voksolt – fejtette ki Foltin Péter.

Megtudtuk, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya az egykori Ungvári és Munkácsi járásban a legmagasabb. A kétkezi munkások többsége Técső, Ökörmező és Nagyberezna térségéből származik.

– 2021-ben 2700 diplomás fordult hozzánk, 4600-an szakmával rendelkezők, a kereskedelemben dolgozók 4 ezren voltak. A mezőgazdaságban tevékenykedők közül ezren kérték a segítségünket. Ezzel ellentétben 800, felsőfokú végzettséget igénylő álláslehetőségünk volt, így erre háromszoros túljelentkezést tapasztaltunk. Nagy volt a kereslet a vendéglátóipari munkások iránt, ilyen típusú állásból 2300-at tudtunk felajánlani. Megoldásként lehetőséget biztosítunk az átképzésre, mely nemcsak intézményünkben, hanem a munkáltató bázisán is elvégezhető. Természetesen ennek költségeit mi fedezzük. Végső esetben társadalmi és szociális munkát biztosítunk a jelentkezőknek – ismertette az osztályvezető.

A koronavírus-járvány rányomta bélyegét a foglalkoztatási központ működésére. Emiatt az utóbbi két évben visszaesett a munkalehetőségek száma.

– Míg 2020-ban 17 ezer szabad állás várt betöltésre, úgy tavaly ez a mutató 13 ezer alá esett.

A nagyvállalatok és a külföldi tőkével rendelkezők könnyebben vészelték át az utóbbi két évet, a pandémiát az autó- és a feldolgozóipar sínylette meg leginkább. Több vállalat a kivárást választotta, megrendelés hiányában szabad pozícióikra sem vettek fel munkaerőt. A kormány egyszeri támogatással próbált valamelyest enyhíteni a helyzeten. Ezáltal 2020-ban több mint 100 millió hrivnya összegben 1180 vállalatnak és magánszemélynek tudtunk segíteni. 2021-ben erre nem volt lehetőségünk, ám a már elvállalt kötelezettségeinket teljesítettük, senkinek nem maradtunk adósa – magyarázta.

Foltin Péter elmondta, előfordul, hogy visszatérnek a régi ügyfelek, akik huzamosabb ideig nem találnak megfelelő munkát.

– A notórius munkakeresők fénykora az 1990-es, 2000-es években volt. Az utóbbi időben ritka, aki kizárólag a segély miatt fordul hozzánk. 2021-ben egy-egy álláskereső átlagosan 157 napot töltött nálunk. A munkanélküli támogatás kifizetése limitált, általában – az elbocsátás okától függően – 9-12 hónapig folyósítjuk. Ez mihamarabbi elhelyezkedésre ösztönzi az ügyfeleket.

Törvényileg nincs korlátozva a munkanélküliként eltöltött idő, ám megemlítendő, hogy a munkaadó is fenntartásokkal kezeli a hosszú ideje állás nélkül tengődőket.

A foglalkoztatási törvényben szerepel, hogy a munkáltatók kötelesek bejelenteni szabad pozícióikat, ám ennek elmulasztása esetén nincs megszabott szankció – fejtette ki az osztályvezető.

Foltin Péter elmondta, van hová fejlődni, ám az vitathatatlan, hogy a mai rohanó világban is szükség van a foglalkoztatási központ munkájára.

– Óriási a konkurencia, a munkaközvetítő vállalatok bennünket is jobb teljesítményre ösztönöznek. Idén nagy változásoknak nézünk elébe. A közigazgatási reform bevezetése után a területi felosztás, illetve kirendeltségeink státusza és feladatköre is módosul. Hivatalunk ügyfélközpontú és eredményorientált mederben folytatja a munkát. Emellett várjuk a foglalkoztatási törvény módosítását, melynek egyes cikkelyei elősegítenék a munkaviszony nélküli és a nyugdíj előtt állók munkavállalását, emellett megkönnyítenék számunkra az ügyfélfogadást – mondta Foltin Péter.