A kijeviek többsége már unja a témát, a Harkivban élők inkább békülnének.
Az elmúlt hetekben tele van a világsajtó az ukrán–orosz konfliktus lehetséges kiújulásának hírével. Főként az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában kezelik kész tényként az orosz hadsereg várható ukrajnai invázióját. Moszkva hiába hangsúlyozza, nincs ilyen szándéka, a nyugati sajtó mégsem hagy fel a háború vizionálásával. Reális-e egy totális háború kirobbanása a két egykori szovjet tagállam között, vajon maguk az ukránok mennyire tartanak ettől? – ennek próbáltunk meg utánajárni.
Dunda György
Elsőként Ruszlan Bortnik kijevi politológust kérdeztük a témában, aki bár reálisnak nevezte a veszélyt, de elsősorban Moszkva és Washington, valamint európai szövetségesei közötti konfliktusként tekint a helyzetre, amiben Ukrajna csak amolyan mellékszereplő.
– A Kreml felismerte, hogy zsákutcába jutottak a nemzetközi diplomáciai egyeztetések, sem a minszki megállapodások, sem a normandiai négyek által kijelölt útiterv nem működik. Oroszországban azt remélhették az oroszbarát ukrán médiumok bezárásától, a Moszkva-orientált Viktor Medvedcsuk ellenzéki pártvezér letartóztatásától, hogy hatalomellenes hangulat uralkodik el az országban, de mint látjuk, semmi ilyesmi nem történt, ami aktívabb lépésekre sarkallhatja Moszkvát.
A Kreml jól érzékelhetően igyekszik átvenni a kezdeményező szerepet az orosz–amerikai kapcsolatokban, valamint Oroszországnak a NATO-hoz fűződő viszonyában.
Ultimátumszerű üzeneteket küldenek Washingtonnak, Brüsszelnek. Vélhetően az aktívabb orosz kezdeményezésekben szerepet játszhat Angela Merkel német kancellár búcsúja a nagypolitikától, megkockáztatom, Putyin és Merkel között lehettek valamilyen nem publikus megállapodások is, amik a kancellárasszony leköszöntével már nem kötik meg annyira a Kreml kezét. Moszkvában úgy gondolkodhatnak, hogy látva Amerika megfutamodását Afganisztánból, felismerve azt, hogy Joe Biden nem a legerősebb kezű amerikai elnök, most tűnik elérkezettnek az idő, hogy javítsanak alkupozícióikon, s ebben a „játékban” Ukrajna egy fontos kártyalap. Moszkva komoly kihívást intézett a Nyugathoz és a NATO felé – magyarázta a Kárpáti Igaz Szó megkeresésére Bortnik.
Ezzel együtt az ismert ukrán politológus nem gondolja, hogy háborúba torkollik a diplomáciai csatározás, mert a pillanatnyi helyzetben az Oroszországnak sem lenne kifizetődő. A határ menti orosz térségekben véres gócpontok képződnének, újabb menekültáradattal kellene számolniuk. Egy fegyveres szembenállás biztosan elhúzódna, ami hatalmas anyagi veszteséget jelentene Moszkvának is. Egy térségbeli háború az egész kontinenst megviselné: biztonsági, szociális, gazdasági, politikai tekintetben egyaránt.
Az viszont elképzelhető, hogy az Ukrajnának nyújtott fegyveres segítségnyújtásra Moszkva reagálni fog, mondjuk a Nyugat számára veszélyes fegyvertelepítésekkel, új biztonságpolitikai egyezményekkel, mint amilyet nemrég Belarusszal is kötöttek.
Emellett nem zárható ki, hogy a Kreml beavatkozhat a hagyományosan USA és szövetségesei által befolyásolt közel-keleti, ázsiai, latin-amerikai válságövezetekben is.
Megkérdeztük az ukrán fővárosban élő Petneházy Gyulát is.
A Kijevi Magyarok Egyesületének elnöke szerint az ukrán–orosz feszültség kiéleződése erősen megosztja a kijevi lakosságot.
Mint mondja, az emberek belefáradtak már ebbe, a többség úgy van vele, az ukrán hatalom ijesztgetése inkább csak azt kívánja palástolni, amint az ország egyre nagyobb léptekkel halad a csőd felé.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nemrég azt vizionálta, Oroszország elsőként Harkivot, az egymillió lakosú kelet-ukrajnai nagyvárost szállhatja meg. A strana.ua portál a helyszínen tájékozódott, tucatnyinál is több ott élőt szólaltattak meg. Elsöprő többségük teljességgel kizárta az orosz támadás veszélyét, szerintük az elnöknek nem pánikkeltéssel kellene foglalkozni.
Érdekesség, hogy valamennyi megszólaltatott orosz nyelven válaszolt a kérdésekre, és háborúskodás helyett inkább azt remélik a hatalomtól, hogy békülési szándékkal üljön le végre tárgyalni az oroszokkal.
Akadtak megszólalók, akik arra is kitértek, csak az Egyesült Államok jár jól az ukrán–orosz konfliktussal, a kialakult feszült helyzet csak gyengíti a két érintett szomszédos országot, aminek Nyugaton örülnek a legjobban.
A The New York Times egyik írása pedig arról cikkezett, az USA most készíti elő a terepet az Ukrajnából való kivonulásra, amit már Afganisztánban levezényelt. Erőit inkább a Kína elleni gazdasági-katonai frontra kívánja összpontosítani.
Kapcsolódó írások:
Az USA kész határozottan reagálni, ha Oroszország tovább támadja Ukrajnát
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
