A fennállásának 10. évfordulóját ünneplő Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesülete (KMNE) hatodik éve szervez tagcsaládjai számára téli programokat. Nemrég két autóbusznyian indultak el Beregszászból: az egyik csoport a polenai Katerina sísuliba, míg a másik az ugyancsak Polena határában fekvő Vedmezsa síközpontba ment hófánkozni és sítúrára.
A Katerina sípályán két oktató állt a rendelkezésünkre, akik részletesen, magyar nyelven is elmondták az alapvető tudnivalókat. Aki semmilyen tapasztalattal nem rendelkezett, az a legrövidebb, nagyjából 100 méteres pályán gyakorolt. A gyerekek és tinédzserek nagyon gyorsan elsajátították a lesiklás technikáját. Olyannyira, hogy a meredekebb, hosszabb pályán is kipróbálták magukat. Az idősebbeknek több időbe telt, míg leküzdötték a félelmüket és megkedvelték a téli sportok e formáját.
A hófánkozásra 34 fő vállalkozott. A helyszínen igazi téli időjárás fogadott bennünket, gyönyörű hóeséssel. Élményekről, érzésekről kérdeztük a programban részt vevő badalói Szabó család gyermekeit:
– Mi az a hófánk?
– Regina (7 éves): Olyan, mint egy úszógumi, de van alja, és csúszik.
– Roland (5 éves): az egy körgumi, amivel le lehet csúszni a hegyekről.
– Jázmin (15 éves): Egy téli sport, vagy nem!?
– Milyen volt hófánkozni?
– Regina: Először ijesztő, de utána érdekes.
– Roland: Jó!!!
– Jázmin: Jó volt, de nagyon elfáradtam.
– Mi volt a legjobb?
– Roland: Amikor összefogózkodtunk anyával és Jázminnal, és együtt csúsztunk le, de az is jó volt, hogy volt zene, süti és tea…
– Regina: Amikor egyedül is le mertem csúszni azon a nagy lejtőn.
– Jázmin: Hát, maga a csúszás
– Szeretnétek ismét hófánkozni?
– Regina: Igen, szerintem menjünk februárban is.
– Roland: Szerintem menjünk holnap, és holnapután is, és februárban is, és még májusban is…
– Jázmin: Legközelebb kipróbálom a síelést is.
– Ha mennénk holnap is, akkor mit csinálnátok másként?
– Regina: Még többször csúsznék, mint szombaton.
– Roland: Lecsúsznék úgyis, hogy becsuknám a szemem.
– Jázmin: Szerintem jobb lenne hétköznap, mint szombaton, mert nem kellene sorban állni, ha kevesebben lennének.
A csoport kisebbik részét a sítúrások alkották. Ez a program elsősorban azoknak szól, akik már némileg elsajátították a síelést. A felszerelés kölcsönzése után alig vártuk, hogy suhanhassunk a lécen. A gyerekek között akadtak kezdők is, de olyan jó volt látni a szülők boldogságát, akik a 4 órás aktív sporttevékenység végén büszkén mondták: „Úgy örülök! Megtanultak a lányok is síelni!”
A programot felnőttek és gyerekek egyaránt élvezték, ezért köszönetünket fejezzük ki a KMNE-nek, hogy lehetővé tette számunkra az aktív kikapcsolódást, és csodás élményekkel gazdagodhattunk.
Petreczky-Bara Beáta résztvevő
