A várható árvízről és az árvízvédelmi helyzetről tartottak sajtótájékoztatót Ungváron. Kiderült, nem túl rózsás a helyzet, ugyanis az árvízvédelmi program az utóbbi években jelentősen alulfinanszírozott volt, sőt, le is zárult, és a tervek kevesebb mint negyedét realizálták. Viszont van remény a program megújítására, de csak 2023-tól kezdődhet meg a finanszírozás. A katasztrófa-elhárítóknál emberből és gépekből nincs hiány, ám utóbbiak nem a legkorszerűbbek. A villámárvizeket nem tudják előre megjósolni, ezzel szemben síkvidéken az árhullámok levonulási sebessége a megyében 6 és 12 óra közé tehető, ennyi idejük van felkészülni a hatóságoknak.
Szabó Sándor
A sajtótájékoztató apropóját az adta, hogy január első napjaiban Kárpátalja 53 településén okozott károkat az áradás. Házakat, portákat, mezőgazdasági területeket és utakat öntöttek el a megáradt folyók, sárfolyamok és földcsuszamlások keletkeztek. Egy 13 éves gyertyánligeti fiú életét vesztette. Ennek ellenére a január eleji árvizet az „enyhébb” kategóriába sorolják a szakértők. Kárpátalja fokozottan árvízveszélyes terület, gondoljunk csak 1998-ra és 2001-re. Így nem az a kérdés, lesz-e következő áradás, hanem hogy megfelelően felkészült-e a vízügyi és a katasztrófa-elhárítási rendszer, rendelkeznek-e a védekezéshez szükséges készletekkel, tervekkel, tapasztalattal, létszámmal, technikai eszközparkkal.
Oleg Kiszil, a Tisza-medencei vízgazdálkodási főosztály vezetője kiemelte, a 2001-es árvíz után kidolgozott Felső-Tisza-vidéki árvízvédelmi program a tavalyi évvel lezárult.
Ám forráshiány miatt mindössze a tervek 20 százalékát sikerült megvalósítani. 2013 és 2021 között az elképzelések 5-8 százalékát tudták teljesíteni, ami némi aggodalomra adhat okot. Évi 210 millió hrivnya helyett mindössze 8-at kapott a vízügy. Utoljára 2008-2010-ben kapták meg az előirányzott teljes finanszírozást.
– Az 1 milliárd hrivnyára értékelt komplex árvízvédelmi rendszer 70 kilométer árvízvédelmi töltést, 300 kilométer megerősített partvonalat, 32 szivattyúállomást, egyéb létesítményeket és technikai hátteret, valamint egy integrált árvíz-előrejelző rendszert foglal magában. Ám a töltésszakadást előidéző árvízszintek egyértelműen jelzik, hogy a felső-tiszai árvízvédelmi rendszer sürgős továbbfejlesztésre szorul. Becsléseink szerint a program folytatásához 2 milliárd hrivnyára lenne szükség – hangsúlyozta a vízgazdálkodási főosztály vezetője.
Kiszil szerint a legnagyobb kockázattal járó árvizek a Tisza jobb oldali mellékfolyóin, a Talaboron (Tereblja), a Taracon (Tereszva) és a Borzsán alakulhatnak ki veszélyeztetve a Técsői járás falvait.
A legutóbbi áradások során is több helyen megrongálódott a gát és a megerősített partvonal. Ezeket minden áradás után meg kellene erősíteni, ám ez nem történik meg, így a következő árhullámnál a töltések kevésbé hatékonyak.
A 2022 januári árvíz becslések szerint 53,9 millió hrivnya kárt okozott az árvízvédelmi rendszerben. Ám a helyreállítási munkálatok még nem kezdődtek el.
A finanszírozási nehézségekkel kapcsolatban Mihajlo Laba kárpátaljai politikus kifejti, lát esélyt az állami árvízvédelmi program újraindítására. A parlamenti képviselő elmondta, hogy a korábbiaktól eltérően a program Kárpátalja mellett Lemberg, Ivano-Frankivszk és Csernyivci megye árvízvédelmi programját foglalja majd magába.
– Már a miniszterelnökkel és az elnökkel is egyeztettem a program fontosságáról – fogalmazott a parlamenti képviselő, a költségvetési bizottság tagja. – Előreláthatóan a Legfelső Tanács idei első plenáris ülésén a parlament elé terjesztjük az erről szóló törvénytervezetet. Amennyiben azt elfogadják, a Kárpátok árvízvédelmi program bekerülhet a költségvetés tervezetébe. Ám ez a finanszírozás leghamarabb 2023-ra várható, Kárpátaljára 2 milliárd hrivnyát utalnának ki a munkálatok folytatásához.
A képviselő arra is kitért, hogy az új közigazgatási berendezkedésben a kistérségeknek saját árvízvédelmi programot kell kidolgozniuk. Erre a célra 50-100 ezer hrivnya összeget kell elkülöníteni a költségvetésükben.
Volodimir Cicej elmondta, a megyei katasztrófa-elhárítás felkészült egy esetleges árvízre: „emberből és gépekből nincs hiány” – fogalmazott a főosztály helyettes vezetője.
Hozzátette: a januári áradás során több száz embert vontak be a védekezésbe, ám a technikai felszereltség hagy maga után kívánnivalót.
– A technológiai fejlődés folyamatos, a bevethető gépek lassan elöregednek. Jelenleg 18 mobil szivattyúállomás beszerzése szerepel napirenden. Az lenne az ideális, ha minden tűzoltóállomás rendelkezne ilyennel. Ezek másodpercenként 150-200 liter vizet képesek elvezetni – magyarázta Cicej. Hozzátette: egy mobil laboratóriumra is szükség lenne, hogy mérni tudják a víz szennyezettségét. Ugyanis árvíz idején a kutak és az ivóvíz-ellátó rendszerek is gyakran szennyeződnek.
– A kárpátaljai integrált árvíz-előrejelző rendszerrel három nappal előre tudjuk jelezni az árvizek lefolyását – mondta Vaszil Manyivcsuk, a megyei hidrometeorológiai központ vezetője. – De pontos időjárás-előrejelzést csak egy napra előre adunk, így ilyenkor tájékoztatjuk a lakosságot az esetleges veszélyekről. Sajnálatos módon hegyvidéken, a sebes folyású patakok és folyók esetében lehetetlen napokkal előre jósolni, itt többnyire villámárvizek alakulnak ki. Utóbbiakat lehetetlen előre látni.
A szakember kiemelte, az időjárási viszonyok a régióban évek óta nem változtak. A térség fokozottan árvízveszélyes terület, mindig ébernek és felkészültnek kell lenni.
