A tavalyi, világjárványtól megtépázott évben a gazdasági szektor is csak nagy nehézségek árán tudott talpon maradni. Persze a bankokat ez nem nagyon érintette, a tiszta nyereségük ugyanis több mint 77,5 milliárd hrivnya volt, ami közel a duplája a 2020-ban elért eredményeknek.
Bujdosó Ivett
A szakemberek minden alkalommal rámutatnak, hogy a bankszektor nagyon kevéssel járul hozzá az ország gazdasági fejlődéséhez, továbbra is tart az ipar, mezőgazdaság és kereskedelem által igényelt kölcsönök folyósításától. Ehelyett szívesebben fektetik a pénzüket állampapírokba, hiszen ez esetben
az állam garantálja a biztos 8-12 százalékos kamatot, így nem kell attól tartaniuk, hogy a fizetőképtelen vállalkozók nem térítik vissza a tartozásukat.
Igaz, az ukrajnai törvények egy része, valamint a parlament által hozott populista rendelkezések is arra bátorítják az adósokat, hogy ne siessék el felvett hiteleik törlesztését. Az itt elfogadott moratóriumok mindig az adós oldaláról közelítik meg a kérdést. Ha ehhez hozzáadjuk azt, hogy gyakorlatilag lehetetlen bírósági úton behajtani az adósságot, úgy mi is megértjük a pénzintézetek viszolygását.
Mint ismeretes, országos szinten a rendszerből több mint 2 ezer bíró hiányzik.
Több olyan járás is van, ahol évekig egyetlen bíró sem dolgozott. Ha a bank bíróságra adja a nem fizető adósát, mikor juthat el odáig, hogy egyáltalán tárgyalásra bocsássák az ügyet. Ehhez persze még hozzáadódik az is, hogy Ukrajnában a bírósági ítéletekben szereplő ősszeg fele behajtatlan.
Ettől függetlenül a parlamentben ismét új törvényjavaslattal álltak elő a népszerűséget hajhászó képviselők. Az 5883-as javaslat szerint a tartozást nem lehetne behajtani, ha annak időtartama lejárt.
Ezek után már senki ne csodálkozzon, ha a bankok továbbra is ódzkodnak a kölcsönzéstől.
