Közel 20 szakma képviselőinek mellékkeresetét rövidítenék meg.
Ukrajna adóreformjának keretében projekt készül több mint 20, főként mellékkeresetként űzött tevékenység megadóztatásáról. A tervezet szerint a jövőben adóznia kell annak, aki például a szabadidejében taxisként, házvezetőnőként vagy festőként dolgozik.
Bujdosó Ivett
A tervezet szerint a taxisok, a lakást bérbeadók, a kutyakiképzők, a nagyvőfélyek, a kertrendezők, a fényképészek és a művészek esnének a módosítás alá. Továbbá a dadák, a házvezetőnők, a klienseiket otthonukban fogadó fodrászok, manikűrösök és pedikűrösök, valamint a belső felújítási munkálatokat vállalók is pluszköltségre számíthatnának.
Az újításból a pszichoanalitikusok és a pszichoterapeuták, illetve az asztrológusok és a spirituális téren tevékenykedők sem maradnának ki.
A részmunkaidős elfoglaltságok utáni adófizetéshez a személynek regisztrálnia kellene az adóhivatalnál, illetve köteleznék őket a pénztárgép használatára. A jövedelem adókulcsát 5,5 százalékosra tervezik.
Az ilyen és ehhez hasonló tevékenységből származó bevétel éves szinten nem haladhatja meg 153 minimálbér összegét.
2022-ben ez évi 994,5 ezer hrivnyát jelentene, havi lebontásban a pluszpénz legfeljebb 82 875 hrivnya lehet. Magasabb jövedelem esetén 18 százalékos adót vetnének ki.
Minden részmunkaidős tranzakciónak pénztárgépen keresztül kell történnie. Ezáltal az adóhivatal kiszámolja a bevétel összegét és a költségvetésbe befizetendő adót.
A vonatkozó számításokat az állami adószolgálat a Gyija közszolgálati alkalmazáson keresztül továbbítaná. Az összeget az előző hónap eredményei alapján havonta kellene befizetni.
Az intézkedés áremelést vonna maga után
Szavla Krisztián nagyvőfély véleménye szerint a hobbiként és a mellékkeresetért végzett tevékenységek megadóztatása nem megalapozott.
A fiatal férfi lapunknak elmondta, ennek hátterében a polgárok bárminemű tevékenységének hivatalosítása állhat.
– A pénztárgép használata azt jelentené, hogy ezeket az elfoglaltságokat hivatalosan be kellene jelenteni. Mivel jár ez, milyen az anyagi vonzata? Az intézkedés bevezetése után a bevétel egy részét az állam fölözi le, tehát ezután a vőfélykedés ára is emelkedik, ami alapból nem olcsó mulatság – jegyezte meg Krisztián. – A hivatalosítás és megadóztatás előtt talán szakmai támogatást kellene ajánlani. A magyar vőfélyek tudtommal nem részesültek sem anyagi, sem pedig eszköztámogatásban.
Szavla Krisztián kifejtette, a vőfélyek maguk szereznek be mindent, az általuk birtokolt tudást és a sajátos repertoárt nem tanítják, nem lehet elsajátítani állami intézményben.
– Nem érzem megalapozottnak, hogy ilyen feltételekkel a vőfélyeknek adót kelljen fizetni az ukrán államnak – magyarázta. – Ezzel a döntéssel csak súlyosbítanának az egyébként sem rózsás ukrajnai helyzeten. Vannak olyan kollégáim, akik hivatásszerűen végzik ezt, tehát számukra ez a fő jövedelemforrás. Esetükben talán még érthető lenne a rendelkezés bevezetése.
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.