Eszterhai Katalin kézbesítő a legjobb tudása szerint, profi módon végzi a munkáját.
A szernyei postahivatal ütött-kopott ajtaján belépve mintha időutazáson venne részt az ember. Olyan, mintha 20-30 évvel ezelőtt megállt volna itt az idő. A sarokban a sötétbarna cserépkályha nem dísz, hallani, ahogy pattog benne a tűz, viszont a repedéseken és réseken pillanatok alatt kiszökik a meleg. Messze még az ebédidő, ám az ott dolgozók forró levest szürcsölnek, ezzel igyekeznek felmelegíteni magukat. A pulton lévő bankkártyaterminál és WiFi router, valamint a falakon az ukrán posta koronavírusra, bankkártyás fizetésre és a Gyija alkalmazás használatára ösztönző plakátjai, a 2022-es falinaptár rideg valóságként ránt vissza a jelenbe. Bár a körülmények messze nem a legideálisabbak, és a bérezés is már-már nevetségesen alacsony, az itt dolgozó Spenik Natália fiókvezető és Eszterhai Katalin kézbesítő lelkiismeretesen végzi a munkáját.
Szabó Sándor
Amikor ott jártunk, épp a postakocsira vártak, amely mint általában most is késett. Katalin több mint tizenhárom esztendeje dolgozik kézbesítőként, és imádja a munkáját, a szernyeiek számára Ő egyet jelent a postával. Gőzölgő instant levesét félretolva elmesélte, hogyan lett postás, hogy mennyire nem becsülik meg a munkatársakat az állami cégnél, ám családja minden unszolása ellenére sem hajlandó otthagyni a postát.
– A munkácsi Tocspribor gyárban dolgoztam, amikor az előző kézbesítő nyugdíjba vonult és felajánlotta nekem, hogy jöjjek a helyére – emlékezett vissza postás pályája indulására Katalin. – Nem sokat gondolkodtam, elvállaltam. Elsősorban azért, mert így nem kellett bejárnom Munkácsra. A 13 év alatt mindössze egyetlen alkalommal fordult elő, hogy helyettesíteni kellett engem. Tavaly egy műtéti bevatkozást követően két hétig otthon lábadoztam.
Heti háromszor, nyáron kerékpárral, télen viszont gyalog járja végig a szokásos útvonalat. Nem számolja, hány kilométert tesz meg míg kikézbesíti a leveleket, újságokat, a hónap elején a nyugdíjak mellett a közel 400 gáz- és villanyszámlát.
– Minden bizonnyal nem tesz jót az ember egészségének, hogy nyáron a forróságban, télen a dermesztő hidegben rója a település utcáit – tért ki a kézbesítő szakma árnyoldalaira a barkaszói születésű Katalin, akinek két felnőtt gyermeke van, és lánya révén már kétszeres nagymama is. – Ráadásul, ahogy látják, a postán sincs túl meleg, a tüzelőt otthonról hordjuk, hogy ne fagyjunk meg. Emiatt a családom, többek között a férjem, aki lassan negyven éve dolgozik a vasúton, egy ideje arra próbál rávenni, hogy hagyjam ott a postát. De hajthatatlan vagyok, szeretem a munkámat, nem az 5300 hrivnyás fizetés tart itt. A korábbi postamester is a rossz munkakörülmények és az alacsony bér miatt ment el külföldre dolgozni. De ez nálam nem opció, sőt a szomszédomat, Natáliát, aki 2018 novembere óta vezeti a kirendeltséget, én biztattam arra, hogy jelentkezzen a megüresedett állásra. A papírmunka miatt egy olyan ember kellett a posztra, aki jól beszéli az államnyelvet, és ő alkalmas volt rá, ugyanis neki az ukrán az anyanyelve, ide jött férjhez. Jól kiegészítjük egymást.
Beszélgetés közben a kézbesítő azon nosztalgiázott, hogy régen a faluban 100-150-et is meghaladta az újságelőfizetők száma, most már csak az idősebb korosztály fizeti elő az újságot.
Elmondta, van olyan falubeli, aki csütörtökönként a kapuban várja már a lapot. Megjegyzi, ő is előfizető. Egy alkalommal a féléves tárgynyeremény-sorsoláson is rámosolygott Fortuna. Az elejétől a végéig elolvassa a Kárpáti Igaz Szót.
– Mindig izgatottan várom azt a lapszámot, amelyben a nyertesek névsora szerepel. Név szerint emlékszem, kik nyertek a legutóbbi sorsolásokon. Számomra öröm, ha egy szernyi nyer, mert tudom, hogy így még sokáig előfizető marad. – Igyekszem biztatni az embereket, hogy fizessék elő az újságot, de a fiatalabbaktól mindig azt hallom, hogy az interneten elolvassa, amit akar. Ám én úgy tartom, hogy az internet nem adja vissza azt, amit a nyomtatott, kézbe vehető lap – ecsetelte Katalin, aki azt is elárulta, hogy bezárás egyelőre nem fenyegeti a postahivatalt. – Bár mikor szó volt arról, hogy 2021. szeptember 1-től kizárólag bankkártyára kapják majd a járandóságot a nyugdíjasok, olyan szóbeszéd járta, hogy feleslegessé válnak a posták. De ettől végül elálltak, így a postahivatal is tovább működik. Persze a körülmények és a bérezés is lehetne sokkal jobb – mondta a kézbesítő, miközben rátekintett a beszélgetés alatt kihűlt levesére.
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
