Jól öltözött nő turkál könyékig a szemétben – ez a kép fogadott a minap Ungvár központjában. Egy pillanatra azt hittem, véletlenül kidobott valamit és most azt kutatja olyan eltökélten, de amint közelebb értem, világossá vált: az igazságot keresi.
Gyakran járok azon a környéken, és már nekem is feltűnt, hogy valaki(k) rendszeresen oda hordjá(k) a hulladékot. Pedig nem is eldugott helyről van szó. Majdnem egy tucat kukászsák hevert az elhagyatott bódé tövében. Ami, meg kell mondjam, igencsak rontja a már egy ideje amúgy is romos környék varázsát. Az ember tehetetlen dühöt érez.
Úgy tűnik, ez a hölgy – aki vélhetően arrafelé lakik, és szúrja a szemét a látvány – megelégelte a trehányságot. Nem volt rest több zsákot is átkutatni. Címet, nevet, valamilyen jelet keresett, amely felfedi, kié lehet a szemét. Amíg én a bankautomatával bíbelődtem, fél szemmel rá-rápillantottam a nőre, aki lám, megtalálta a „gyémánt félkrajcárt”.
Csak úgy, mint a török császár, a „szemetelő király” is megérdemelné, hogy egy kiskakas kiengedje a begyéből a darazsat, hogy az hadd csípje meg a farát. De sajnos félő, hogy a mesével ellentétben a való világban nem fog igazságot szolgáltatni egyetlen kiskakas sem.
A nő annak rendje és módja szerint lefotózta a „bizonyítékot”, amivel, gondolom megpróbálta utolérni a rendetleneket és nyomást gyakorolni rájuk. Vajon sikerült? Talán igen. Azóta eltűnt onnan a szemét. Felmerül bennem a kérdés, ugyan mikor jön a következő uraság?
De hány és hány hanyag ember létezik, aki lusta megőrizni egy palackot vagy zacskót a következő kukáig, és csak úgy eldobja? Azt már nem is minősítem, aki képes a folyópartra, árokszélre vinni a szemetét… A Latorcán és Tiszán hömpölygő hulladékáradat döbbenetes.
Legutóbb a Borzsa felsőremetei szakaszán kialakult szemétsziget sokkolta az embereket. Bucsinszkij Viktor ökoaktivista prezentálta, hogy a január eleji áradásokat követően a korábbiaknál is hatalmasabb, jórészt PET-palackokból és uszadékfából álló hulladéksziget alakult ki a Borzsán.
Amíg valaki igyekszik teljesen mellőzni a műanyag zacskók és palackok használatát, addig más még gondtalanul halmozza és szórja azt a természetbe. Amíg egyesek mások helyett is takarítanak, dolgoznak, addig a többiek nevetnek a markukba.
Hol az igazság?
Kiemelt kép forrása: Ljasuk Dimitry: A Tisza nevében
