Vitathatatlan tény: jelenleg Ukrajnában mindent determinál az orosz agresszió. Sőt, a keleti határszakaszon folyó amolyan állóháború, mint a koronavírus-járvány, rátelepedik az egész országra, s immár világméretű konfliktussá terebélyesedik. Törvényszerű, hogy amikor a rombolás réme fenyeget, amikor a háborús retorika elnyomja a józan ész érveit, minden átértékelődik, korábban olyannyira fontos elvek, tervek, álmok, vágyak háttérbe szorulnak, sokadrendűvé silányulnak.
A legnagyobb baj, a legalattomosabb veszély, amit az így teret hódító, feje tetejére állított értékrend szül, az egyén szempontjából nem más, mint a lelken és elmén eluralkodó bizonytalanság, kétségbeesés, a közösség esetében pedig az ebből táplálkozó elszigetelődés, pánikhangulat.
Hogy mindezt szükséges számba venni, elemezni, majd keresni és megtalálni a megoldásokat, azt két, közelmúltban végzett közvélemény-kutatás eredménye is bizonyítja.
Az első felmérést a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet végezte, melyből kiderült, hogy orosz invázió esetén a lakosság mintegy 33 százaléka kész a fegyveres ellenállásra. Közel 20 százalék tüntetésekkel, bojkottal, a polgári engedetlenség egyéb módszereivel állna ellen. A válaszadók 15 százaléka az ország biztonságos részébe menekülne,10 százalék külföldre távozna, 20 százalék passzív maradna.
A Gallup szociológiai szolgálat 44 országot felölelő felmérésében azt vizsgálta, mennyire boldogok a polgárok. Az elemzés eredménye alapján Ukrajna a 38. helyre került.
A közvélemény-kutatás szerint a legboldogabbak a kolumbiaiak, a kazahsztániak, az albánok, az ecuadoriak és a malájok. A legkevésbé boldogok Ghána, Afganisztán, Hongkong, Irak és Oroszország polgárai.
Az ukrajnai felmérést a Demokratikus Kezdeményezés és a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet végezte.
A háború esetén választott megoldáshoz aligha kell bármit is hozzátenni. A fegyveres ellenállást és a menekülést választók aránya gyakorlatilag megegyező. Talán ennél is sokatmondóbb: minden ötödik megkérdezett a beletörődés bénító nyugalmával várja a dolgok alakulását, azt, hogy mások döntsenek sorsáról.
A Gallup felmérésének is van figyelmet érdemlő üzenete. Mégpedig az, hogy a boldogság nem feltétlenül függ az anyagi javaktól birtoklásától.
