Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot?

Nemrég méltattuk a Föld napját. Bolygónk nem csupán ekkor érdemelne kiemelt figyelmet, ám gyakran félvállról vesszük a környezetvédők, tudósok folyamatos figyelmeztetéseit. A világon mindenütt óriási méreteket ölt a környezetszennyezés. Nem szabad arról sem megfeledkeznünk, hogy a harmadik hónapja tartó orosz–ukrán háború következtében is mennyi szennyező, mérgező anyag jut a levegőbe és a talajba. Van, amin nem tudunk változtatni, ám ideje lenne legalább azzal foglalkoznunk, amin igen. Vajon mit tudunk most tenni környezetünk megóvása érdekében? – kérdeztük Molnár Ferencet, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Biológia és Kémia Tanszékének munkatársát, a Miskolci Egyetem PhD-hallgatóját.

Simon Rita

– Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot? Ez a kérdés az egyik jelmondata annak a világszerte elterjedt mozgalomnak, melyet a Föld napjaként tartunk számon, és minden év április 22-én méltatunk – kezdi Molnár Ferenc. – Ehhez az eseményhez számos olyan program kapcsolódik, melyek valamilyen módon fel szeretnék hívni a figyelmet a Föld természeti környezetének megóvására. Ez a kezdeményezés fő üzenete. A múlt század közepétől kezdve érlelődött az a felismerés, hogy az egyre gyorsuló ütemű ipari termelés sajnos rengeteg negatív hatással van környezetünkre és hosszú távon semmiképp sem fenntartható állapotot vetít előre az emberiség szempontjából. John McConnell volt az első, aki 1969-ben San Francisco-ban az UNESCO Konferenciáján felvetette annak a gondolatát, hogy legyen egy olyan nap az évben, amikor több figyelmet fordítunk bolygónk megbecsülésére. Maga a Föld napja elnevezés Denis Hayes nevéhez fűződik, aki már egyetemi hallgatóként fontos szerepet vállalt a mozgalom életében.

Az évek múlásával sajnálatos módon beigazolódni látszódtak azok a negatív előrejelzések, amelyek legtöbbje a nyersanyagaink és erőforrásaink nem fenntartható módon történő felhasználásából fakadtak.

Két évtizeddel később már egyértelműen és világosan megmutatkoztak az ökológiai válság jelei: a növekvő ipari szennyezés, az üvegházhatás fokozódása, az ózonlyuk tágulása, az őserdők irtása, az elsivatagosodás, a hulladékfelhalmozódás és annak minden negatív hatása, a bioszféra pusztulása. Még sokáig lehetne folytatni a negatív következmények sorát. Ugyanakkor környezetünk megóvása érdekében kiemelkedő fontossággal bír, hogy mi hogyan viszonyulunk a fennálló problémákhoz. Többen talán csak legyintenek egyet a felsorolt történések kapcsán, hiszen mikor ezeket a sorokat olvassák, sokkal közvetlenebbnek tűnő nehézségek között kell helytállniuk. Ezért (is) a fenntarthatóság kérdése napjainkban talán aktuálisabb, mint valaha. Most még tehetünk annak érdekében, hogy gyermekeink és unokáink egy olyan Földet kapjanak örökségül, ami élhető és hosszú ideig az is marad.

Hogyan járulhatok hozzá ehhez személyesen? Akár több olyan dologgal is, amelyek bár apróságnak tűnhetnek, mégis fontosak: takarékoskodok az energiával (nem fűtöm túl a házat vagy lakást, ahol élek),

szelektíven gyűjtöm a hulladékot, nem folytatok pazarló életmódot, megpróbálom csökkenteni az ökológiai lábnyomomat. Ez utóbbit például azzal is elősegíthetem, hogy viszek magammal szatyrot a bevásárláskor, kulacsot és termoszt használok a műanyag palack helyett. Ha van rá lehetőségünk, komposztáljunk lombégetés helyett. Fogyasszunk kevesebb húst. Ha tehetjük, vegyünk helyben termesztett zöldségeket, gyümölcsöket. Bolygónk megóvása az egyik legfontosabb kötelességeink egyike kellene, hogy legyen. Gondolhatjuk azt, hogy személyes hozzájárulásunk csak egy csepp a tengerben, s ugyan mire megyünk a környezettudatos hozzáállással.

Jó, ha ilyenkor felidézzük a Föld Napja program egyik mottóját: Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot?