Több mint két hónap telt el a háború kitörése óta. Az első hónapban pánik uralt mindent és mindenkit. Mostanra viszont sokan úgy gondolják, folytatni kell az elkezdett munkát, abban bízva, hogy jobb, békésebb jövő vár ránk. Köztudott, hogy a Nagyszőlősi Szelíd Lovasközpont évek nagy sikeresen működik, több száz gyereknek és felnőttnek lett a kedvence. Egy időre ők is leálltak, de már elkezdődtek/folytatódnak a foglalkozások, és a helyi mellett a menekült gyerekeket is várják.
Hegedűs Csilla
– Amikor elkezdődött a háború, másképp kezdtem látni a világot, átértékelődtek bennem a dolgok. Eszembe jutott, mi mindenért lehetek hálás és mennyi embernek tartozom köszönettel. Igyekszem megélni a pillanatot és örülni a napfénynek, a virágzó gyümölcsfáknak, miközben majd megreped a szívem a szétszakadt családokért, a gyerekekért. Szomorkodom azokért, akik elmentek, távol vannak az otthonuktól, szeretteiktől, és azokért, akik itthon maradtak a bizonytalanságban. Fáj, hogy a kárpátaljai magyarság nagy része elhagyta gyönyörű lakhelyét. Ismét kevesebben lettünk, mikor már amúgy is nagymértékben fogyott a helyi magyarok száma. Hogyan tovább? Nem tudom. Senki sem tudja, meddig tart ez az őrület, mire lehet számítani, mi vár még ránk, de mi igyekszünk megtenni minden tőlünk telhetőt. A távolról érkező, menekülni kényszerülő gyerekek számára csoportos lovaglást biztosítottunk, hogy egy időre felvidítsuk őket, örömet szerezzünk nekik.
Volt olyan kislány, aki a lovardában mosolygott először, miközben egy cicát simogatott. A fogyatékkal élő gyerekek szülei egész életükben nagy kihívás előtt állnak. Ebben az időszakban rájuk még súlyosabb teher nehezedik. Egy autista gyereknek fontos, hogy mindig minden a megszokott módon, ugyanabban az időben történjen. Az egészséges gyerekek sem értik, hogy mi van körülöttük, nemhogy a sérültek. Ezért is foglalkozunk ezekkel a kicsikkel, a lovak megnyugtatják, ellazítják őket – magyarázta Margitics Ildikó, a lovasközpont tulajdonosa, az Állj mellénk alapítvány elnöke.
– Gondolom, az eddigi támogatóik megmaradtak, és tovább segítik a működésüket.
– Hálás vagyok, hogy anyaországi barátaink gondolnak ránk, támogatják munkánkat. Az ő segítségükkel tudunk mi is lehetőséget biztosítani a menekült családoknak. Sokan álltak mellénk az elmúlt évek során, megtapasztaltuk, milyen az, amikor mások nagylelkűségére kell támaszkodnunk. Eszembe jut az a nehéz időszak, amikor a téli hónapokban elfogyott a szénánk, és a Bethlen Gábor Alaptól akkor kaptunk támogatást, amikor a legnagyobb szükség volt rá. Így hat lovunkkal át tudtuk vészelni a leghidegebb hónapokat 2019 telén. Azóta növekedett a lovaink száma. Én minden alkalommal meghatódom, mikor a működésünkhöz támogatást kapunk –ezáltal tudjuk folytatni a munkánkat, örömet szerezni programjainkkal a hozzánk látogatóknak, helyieknek és Ukrajna távolabbi pontjairól érkezőknek is egyaránt.
Tavaly nyáron 13, hátrányos helyzetű gyereknek biztosítottunk lehetőséget arra, hogy ingyenesen részt vegyen lovas táborunkban, ahová elsősorban olyan fiatalok jöhettek, akik nehéz körülmények között élnek, anyagi gondokkal küzdenek. Az ő táboroztatásukat is a Bethlen Gábor Alapnak és a Nemzetpolitikai Államtitkárságnak köszönhetjük. Emellett az önkénteseinket is megajándékoztuk, hiszen ők azok, akik folyamatosan, kitartóan, segítették és segítik a munkánkat. Természetesen a működésünket és a programjainkat is tovább támogatják.
– Milyen programokról beszélhetünk?
– Hála Istennek több is van. Nyári táboraink egyre népszerűbbek.Tavaly 500 lovas fejlesztő foglalkozást tartottunk fogyatékkal élő gyerekek számára. Ezek a gyerekek, s foglalkozások autizmus spektrumzavarral, fejlődési rendellenességekkel, szorongással, hiperaktivitással és más problémákkal küzdenek, amin a lovak sokat tudnak javítani. Már néhány alkalom után érezhető a változás. 2021-ben ismét sikerült megszerveznünk azt a programot, amely fejleszti a fiatalok egyéniségét, fokozza testi és lelki erőnlétüket. A tizenévesek örömmel vesznek részt szombat délutáni programjainkon, ahol megtanulják gondozni a lovakat. Ezáltal mezettebbek lesznek, megtanulnak odafigyelni az apró részletekre is. Létrejött egy kis magyar közösség, ahol tisztelik, becsülik és támogatják egymást. Megismerhetik a Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesületével közösen szerveztünk nyári táborokat több éven keresztül, melyeken 10 éven felüli gyerekek vettek részt. Kedvenc tavalyi programunk a májusi Nagycsaládos Lovasnap volt. Visszagondolva ezekre a szép rendezvényekre, eseményekre, bőven van mit megköszönnünk. Hálásak vagyunk a Nemzetpolitikai Államtitkárságnak és a Bethlen Gábor Alapnak a támogatásért, mely lehetőséget adott számunkra a szülőföldön maradáshoz, ahhoz, hogy megvalósuljanak álmaink, terveink.
– Hogyan tovább?
– Mi mindenképpen maradunk, és itt próbálunk helytállni, folytatni azt, amit elkezdtünk. Öröm, hogy a fedeles lovardánk majdnem elkészült, már csak a külső munkálatok vannak hátra. Azt, hogy az idén sikerül-e a nyári táborokat megszervezni, még nem tudjuk, de rajtunk nem fog múlni. Mi mindenesetre reménykedünk, és készülünk a fentebb felsorolt színes, remek programok megvalósítására.
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
