Előfordul, hogy a hozzátartozók túl aggodalmasak, és mentőt hívnak olyan beteghez is, akinek nincs szüksége sürgősségi ellátásra. A legrosszabb, amikor nem létező esethez hívják a mentőket.
Nagylucska község 45 éves lakosa az év eleje óta 183 alkalommal hívott mentőt. A beteg elmondása szerint nehezen lélegzik. A nőnek nincs személyigazolványa, így nem köthet szerződést háziorvossal és nem jogosult ingyenes orvosi ellátásra. Elmondása szerint egyetlen reménye, ha tárcsázza a 103-as segélyhívószámot, és a mentőszolgálat ellátja gyógyszerekkel, s enyhítik asztmás rohamait. E bejelentések többsége nem minősül vészhelyzetnek, az életmentőknek viszont 1220-2000 ezer hrivnyába kerül egy-egy ilyen kiutazás. Ezen össszeg magában foglalja az üzemanyag, a gyógyszereket költségét, valamint az orvosok és sofőrök kifizetését.
Egy 62 esztendős ungvári nő idén 72 alkalommal tárcsázta a segélyhívószámot. Az ungvári mentőorvosok azt mondják, már nincs olyan csapat, akik ne ismernék a hölgyet. Ráadásul a nő annyira leleményes, hogy nem ő maga tesz bejelentést, hanem a járókelők segítségét kéri. Gyakran nem hajlandó megadni vezetéknevét, mert tudja, hogy a diszpécser megtagadhatja a mentő kiküldését. Az illetőt már legenda övezi az egészségügyi dolgozók körében, ugyanis minden esetben más-más panasszal tesz bejelentést (szívbetegség, légszomj, eszméletvesztés, magas vérnyomás stb.). Az orvosok helyszínre érkezését követően azt kéri, vigyék haza, mert nagyon rosszul érzi magát… Előfordul, hogy valóban orvosi segítségre szorul, azonban nem olyan nagy a baj, hogy sürgősségi ellátásra lenne szüksége.
Csak ez a két személy mintegy 350 ezer hrivnya kárt okozott az államnak.
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.