Kárpátalján jelenleg 220 közösségi szálláshelyet lát el a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet, emellett az országos humanitárius programban a belső ukrán területekre is szállítják az adományokat. Nemrég első külföldi segélyszervezet tagjaként, a Kijev melletti Bucsában járt Lehel László. A szervezet elnök-igazgatóját a segélyezés koordinálásának hátteréről és a jövőbeni tervekről kérdeztük.
Szabó Sándor
– Egyházi hátterű segélyszervezet vagyunk, amelynek a Magyarországon működő történelmi egyházak mellett a különböző ortodox felekezetek is alapító tagjai – kezdte a beszélgetést Lehel László.
– Ugyanilyen elven épül fel a nemzetközi szövetségünk. A munkánk iránt komolyan érdeklődnek nyugat-európai segélyszervezetek is.
Az, hogy ők jelentkeznek nálunk, azt jelenti, hogy sokkal több lehetőségünk lesz a segítségnyújtásra.
Koncentráltan, szervezettebben tehetünk eleget vállalt feladatainknak. Nagyon fontos a jó koordináció, minden segélyezési program előtt felmérjük a helyszíneket, megbeszéljük a helyzetet az ottaniakkal, egyeztetünk más segélyszervezetekkel, és csak ezt követően indítjuk útnak a szállítmányokat.
– Általában önökhöz fordulnak segítségért, vagy önök keresik fel azokat, akik segítségre szorulnak?
– A segélyezés igen megfontolt koordinációt igényel. A nemzetközi segélyszervezetek az ENSZ szervezetekkel működnek együtt. Tehát van egyeztetés a mi szervezeteink között, hogy ki mely feladatot vállalja, tudja finanszírozni. Ezt követi a területi egyeztetés, a kormányzattal, az önkormányzatokkal.
Tőlük kapjuk meg azokat az információkat, mire van szükség az adott településen, térségben.
Az ENSZ szektorokra bontja a feladatokat, és a szektorokban dolgozó segélyszervezeteket hívja össze egyeztetésre. Például az egyik az élelmiszerellátás, a másik a ivóvízellátás, a harmadik a bővebb infrastruktúra terén működik közre, de külön szektorba sorolandó az iskola és oktatásügy, az újjáépítés, ezen belül a közösségi épületek és magánházak. Komoly szervezettségre és koordinációra van szükség, csak így lehet sikeres a munkánk. Ha nem így csinálnánk, akkor kiszórnánk a pénzt az ablakon.
– Tervek a jövőre nézve…
– Mi most azon gondolkodunk, hogyan tudunk majd az újjáépítésben részt venni. Kárpátalján például egy olyan épület létrehozását tervezzük, ahol azok a családok lakhatnának, melyek véglegesen itt akarnak maradni. De vizsgáljuk azt is, hogy a Kijev megyei Borogyankában mely épület lenne az, amelyet újjá tudnánk építeni.
