„Ha tudnám is, hogy holnap elpusztul a világ, még akkor is ültetnék egy almafát.” Luther Márton
Ez az idézet jutott eszembe a minap, amikor hazafelé tartottam az Ungvárt szülőfalummal összekötő autóbuszon. A rengeteg háborús hír, eszmecsere, találgatás és aggodalom közepette ugyanis arra lettem figyelmes, hogy egyik falubelim facsemetével a kezében, mosollyal az arcán meséli, már ki is nézte a helyet az új „jövevénynek”, a kis körtefának. A jelen helyzetben elsőre akár értelmetlennek tűnő tevékenység azonban elgondolkodtatott…
Mindannyiunknak együtt kell élnie a gyötrő bizonytalansággal, ugyanis nehéz lenne megjósolni, hova vezet a kiéleződött konfliktus. A kiszámíthatatlanság és a véres harcokról beszámoló híradások világszerte rengeteg emberben váltanak ki szorongást és egyéb bénító érzéseket. Még nagyobb a nyomás és a teher azokon, akik nemcsak távolról figyelik árgus tekintettel a folyamatokat, hanem a háborús országban töltik mindennapjaikat.
„Az ilyen nyomasztó hírek egészen kifinomult és akár drámai módon is kihatással lehetnek a gondolatainkra és a cselekedeteinkre. Sajnos az ilyen típusú történések rendszerint arra emlékeztetnek minket, hogy milyen sok olyan körülménynek és szituációnak van hatása a társadalmunkra, amely felett nincs kontrollunk” – fogalmazott a brit Metro online kiadásának nyilatkozva Sandra de Monte, a londoni Mindberry lelki tanácsadó cég alapítója és igazgatója.
Talán pont ezért foglalkozunk olyasmivel, amit döntéseink által vezérelve saját magunk határozunk el. Ilyen a faültetés, a fűnyírás, egyesek esetében új nyelv elsajátítása, esetleg kulináris tudásának felelevenítése, továbbfejlesztése.
Mert hogy is van ez? Az utóbbi évek folyamatos csapásai, mondhatni, megerősítették az embert. A kezdetben három hétre saccolt koronavírus-járvány, az egymást követő karantén-korlátozások feloldása többségünkben lassacskán a normális élethez való visszatérés reményét keltette. Erre kitört a háború. Felmerül a kérdés: mi jöhet még? Hogyan éljünk túl? És adódik a válasz, amit Luther Márton évszázadokkal ezelőtt megfogalmazott: „Ha tudnám is, hogy holnap elpusztul a világ, még akkor is ültetnék egy almafát.”
