Magyarország segítséget nyújtott a harcokban elesett Magyar Róbert családjának

Eddig már négy kárpátaljai magyar nemzetiségű áldozata van a február 24-én kirobbant orosz–ukrán háborúnak. A 45 éves Magyar Róbertet egy hete kísérték utolsó útjára Ungváron. Az elhunyt édesanyjának, Magyar Ilonának és özvegyének, Magyar Ljudmilának szerdán Magyarország Ungvári Főkonzulátusán a magyar kormány és a külügyminisztérium részvétét és együttérzését tolmácsolta Kuti László konzul, aki elmondta: mély megrendüléssel értesültek a katona haláláról.

Szabó Sándor

– Egyre gyakrabban olvasunk olyan híreket, amelyek kárpátaljai katonák haláláról számolnak be, akik hazájuk, Ukrajna védelmében estek el – hangsúlyozta a diplomata a szomorú eseményen. – De különösen megrendít bennünket, amikor magyar nemzetiségűek, magyar honfitársaink, a kárpátaljai magyar közösség tagjairól hallunk ilyen megrázó híreket. Róbert nem volt ismeretlen az ungvári főkonzulátus számára. Néhány éve olvastam egy vele készült interjút, ami akkor készült, amikor a kelet-ukrajnai terrorellenes hadműveletek (ATO) területén harcolt. Arról mesélt az újságírónak, hogy a kárpátaljai 128-as dandár kötelékében ukránok, magyarok, ruszinok és romák egymás mellett vállvetve harcolnak. Nagyon sajnáljuk, hogy a harcok következtében elhunyt, életét áldozta azért a célért, amiért hosszú éveken keresztül harcolt. Róbert mindannyiunk számára példát mutatott önfeláldozásból, hazaszeretetből és hősiességből, emlékét örökre megőrizzük. Tisztába vagyunk azzal, hogy a veszteséget nem lehet pótolni, az idő gyógyít, de a sebet nem tudja teljesen begyógyítani. Mégis kerestünk egy lehetőséget arra, hogy kifejezzük, a magyar nép, Magyarország Kormánya, külügyminisztériuma és az Ungvári Magyar Főkonzulátus is együtt érez a gyászoló családdal. Ha más módot erre nem is találtunk, egy kis anyagi támogatással szeretnénk segíteni a családot ebben a nehéz helyzetben – fejtette ki Kuti László.

A szívbemarkoló esemény után felesége a Kárpáti Igaz Szónak elmondta, Róbert odaadó férj és kiváló családapa volt, rendkívül bátor és jellemes embernek ismerte mindenki. A pár még az iskolában ismerkedett meg egymással és azonnal egymásba szerettek. Két fiúgyermekük született, az idősebbik októberben lesz 17, a kisebbik augusztusban 14 éves.

Ljudmila elmesélte, hogy Róbertet a háború első napján, február 24-én mozgósították. Ezt megelőzően 2015-től 2018-ig három évet töltött a terrorellenes hadműveleti övezetben, jelentős katonai tapasztalattal rendelkezett, így az elsők között hívták be. Nem habozott egy percet sem, csatlakozott a munkácsi 128-as hegyivadász dandár, békeidőben Ungváron állomásozó A1778-as tüzérségi zászlóaljához, ahol gránátvető-kezelő volt. Az első időszakban Zaporizzsjában állomásozott az egysége, majd átvezényelték ahhoz a zászlóaljhoz, amelyben korábban terrorellenes hadműveletek övezetében teljesített szolgálatot. Róbert április 27-én a Doneck megyei Jampil városának közelében egy tüzérségi támadás következtében szenvedett súlyos repeszsérüléseket. Ezt követően egy dnyiprói kórházba szállították, de erről hivatalosan nem értesítették a családot.

– A férjem mindig arra figyelmeztetett, előfordulhat olyan, hogy egy-két napig nem tud majd kapcsolatot teremteni velem – emlékezett vissza a könnyeivel küszködve a nő. – Április 27-én beszéltünk, azt mondta minden rendben lesz, aztán két napig nem jelentkezett. Aggódtam érte, így 29-én megpróbáltam felhívni, de nem volt elérhető. Végül az egyik bajtársával sikerült kapcsolatba lépni, tőle tudtam meg, hogy a férjem két nappal korábban kórházba került. Ez teljesen letaglózott. Sikerült beszélnem vele, és arra a kérdésre mi történt vele, röviden csak annyit válaszolt: a kezem és a lábam… Nem akart beszélni a sérülései súlyosságától, hogy ne aggódjak – mondta Ljudmila. Hozzátette: Róbert lebeszélte arról, hogy oda utazzon, azzal nyugtatta feleségét, hogy minden rendben lesz és kérte, ne hagyja egyedül két fiukat. Az orvosok arra figyelmeztették a nőt, hogy a hozzátartozókat naponta mindössze néhány percre engedik be a sebesültekhez. Ezért úgy döntött, otthon marad és telefonon tartják a kapcsolatot a férjével. Ez napokig működött is, de hirtelen és drasztikusan romlani kezdett Róbert állapota, az orvosok küzdöttek az életéért, de hiába, sebesülései összeegyeztethetetlennek bizonyultak az élettel. Ljudmila elmondása szerint most a fiai tartják benne a lelket.

Róbert édesanyja, Ilona is megtörten mesélt a fia elvesztéséről, aki asztalosként dolgozott egy ungvári cégnél.

– Mindig azzal nyugtatott minket, hogy minden rendben lesz – mesélte az idős asszony, aki két éve temette el a férjét. – Amikor először mozgósították 2015-ben és közel három évet töltött a kelet-ukrajnai fronton, csak azért imádkoztam, hogy élve térjen haza. Egészségügyi okok miatt szerelték le. Soha senkinek nem beszélt arról miket élt át ott. Azt sem mondta el, hogy a hadműveleti tartalékállományba helyezték, lényegében emiatt az elsők között mozgósították. Úgy váltunk el, hogy azt mondta nekem, azért megy, hogy a gyermekei ne lássák és ne tapasztalják meg azt, amit neki át kellett élnie a kelet-ukrajnai fronton.

Ilona elárulta, azért imádkozik, hogy minél hamarabb érjen véget a háború, hogy ne haljanak meg az emberek értelmetlenül. Abban bízik, hogy fia és mások nem hiába adták az életüket, és az unokái békében élhetnek.

– Róbert szerette a családját, sok időt töltött a fiaival, eljártak horgászni – mondta az asszony. –  Az idősebbik gyerek néhány hete azt mondta nekem, ha eltávra hazaengedik az édesapját, akkor az lesz az első, hogy elmennek pecázni. Sajnos ebből már nem lett semmi…

Ilona elmondta, hogy nagyobbik unokája szeretne ortopédiai műszerésznek tanulni, de erre nincs lehetőség Kárpátalján. Ezt akkor határozta el, amikor megtudta, hogy az édesapjának amputálni kellett az egyik kezét és az egyik lábát. Kuti László konzul felajánlotta, hogy minden tőlük telhetőt megtesznek annak érdekében, hogy fiú megvalósíthassa álmait.

Isten nyugosztalja, szerkesztőségünk osztozik a család fájdalmában…

Magyarország korábban a 29 éves ungvári származású Kis Sándor és a 19 éves nagyszőlősi Méhes Valerij családjának, valamint a 24 éves terebesfejérpataki (Gyilove) Varga Eduárd élettársának is együttérzését fejezte ki és támogatást nyújtott.

Magyarország segítséget nyújtott a háborúban elesett Varga Eduárd családjának

Magyarország segítséget nyújtott a harcokban elesett ungvári katona családjának

Magyarország segítséget nyújtott az elesett nagyszőlősi katona családjának is

Forrás:
KISZó

Szolidaritási előfizetési felhívás!

Szolidaritási előfizetési felhívás!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.

Post Author: KISZó