Nem tudom, önök hogy vannak ezzel, de február 24-e óta nyugtalanul fekszem, hiába próbálok elaludni, órákig csak forgolódom és agyalok. Az aznapi híreken, az ország vezetőinek bejelentésein, azon, mit tartogat számunkra a holnap, aztán reggel kialvatlanul kelek. Így megy ez már három hónapja. Holott igazán szerencsésnek mondhatja magát a Kárpátalján élő, hiszen eddig nem kellett átélnie puskaropogást, tüzérségi akna robbanását, szárnyas rakéták süvítését és becsapódásának hangját, sikoltozva menekülő emberek látványát. Viszont az itt menedéket találók arcáról leolvasható milyen borzalmakat kellett átélniük. Kárpátalja továbbra is a nyugalom szigetének számít, de az idill csak látszólagos.
Az újságírói munka megköveteli, hogy az ember napi szinten tájékozott legyen, informálódjon az aktuális hírekről, történésekről, a háború alakulásának várható forgatókönyveiről. Ez ma nem jelent komoly gondot, hiszen biztonságpolitikai szakértők már a háború első heteiben egyetértettek abban, hogy bolygónkon soha nem volt olyan háború, amelyről ilyen intenzitással érkeztek volna hírek, tudósítások és videók. Ma ott tartunk, hogy perceken belül tudomást lehet szerezni arról, ha az ukrán fővárosban, Kijevben robbanásokat hallani, vagy a Kárpátaljával szomszédos Lemberg megye légterében orosz rakétákat lőtt le az ukrán légvédelem, de a frontvonal alakulása is térképekkel napi szinten figyelemmel követhető. És ehhez még hírportálokat sem kell bújni, ez jön szembe velünk a közösségi médiában. Ergo ma már nemcsak az újságíró, hanem az olvasó is kéretlenül szembesül a háborús hírekkel. De nem csak a harctéri történések kavarják fel és nyugtalanítják az embert, a kárpátaljai katonák halálhíre és az egymást érő temetések is felzaklatnak. A volóci vasútállomás melletti villanytelepet ért május eleji rakétatámadás óta a légiszirénák hangja hallatán is összeszorul az ember gyomra és akarva-akaratlanul fürkészi a híreket, épp melyik régiót érte légicsapás.
Egy friss felmérés szerint az országban dúló harcok miatt 15 millió ukránnál alakulhatnak ki mentális egészségügyi problémák. A háború sújtotta országok tapasztalatai szerint minden ötödik ember szenved mentális egészségkárosodást, és minden tizedik személynél súlyos betegséget okoz a háborús stressz. Itt, Kárpátalján nyugtalanító nyugalommal szemléljük az országban dúló háborút. De e híreken túl leginkább a bizonytalanság őrli fel teljesen az ember lelki világát, amit a pandémia már amúgy is megtépázott.
