Már több mint ezer majomhimlős esetet regisztrált a WHO.
A háborús viszonyokhoz lassan hozzászokó ukrajnai lakosságot nem olyan könnyű megijeszteni, mégis utánanéztünk, mire számíthatunk a terjedő új vírus, a majomhimlő kapcsán. Ugyan jelenleg még nem észlelték megjelenését Ukrajnában, előbb-utóbb behurcolják az országba, vélekednek a szakemberek. Ám Igor Kuzin, országos tisztifőorvos szerint járványtól nem kell tartanunk, mivel a vírus terjedéséhez rendkívül szoros és hosszan tartó kontaktusra van szükség.
Magyar Tímea
Ami az oltást illeti, egyelőre sehol a világon nem tervezik. Amerikai egészségügyi szakértők úgy vélik, hogy csak a veszélyeztetett kategóriába tartozó személyeket és a betegekkel közvetlen kapcsolatban állókat – például egészségügyi személyzetet – érdemes beoltani.
Ukrajnában a háború miatt egyelőre nem nagyon aggódnak az új fertőzés miatt. Lássuk, mi az, amit többé-kevésbé tudunk erről a fertőzésről.
Május eleje óta már több mint ezer majomhimlős megbetegedést regisztrált az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Afrikán kívüli országokban – jelentette be Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója.
Mindeddig 29 országból jelentettek fertőzéseket, haláleset azonban egyelőre nem történt.
A főigazgató szerint ugyanakkor valós a veszély, hogy a csupán Afrika nyugati és középső területein endemikus majomhimlő tartósan megveti lábát ezekben az országokban, bár ennek most még elejét lehet venni. A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy az idén már több mint 1400 feltételezhető majomhimlős megbetegedés történt az afrikai kontinensen. „Sajnálatos tükörképe a világnak, amelyben élünk, hogy
a nemzetközi közösség csak most figyelt fel a majomhimlőre, amikor az megjelent a magas jövedelmű országokban” – hangsúlyozta a WHO vezetője.
Kitért arra is, hogy a mostani fertőzéshullám egyes országokban a közösségi terjedés jeleit mutatja. Éppen ezért a WHO azt javasolja, hogy majomhimlő esetén otthonukban különítsék el a fertőzötteket.
– Az európai kontinensen 2003 óta tartanak nyilván járványos majomhimlő-eseteket – mondta el lapunknak Viktorija Timcsik, a megye főepidemiológusa. – Eleinte úgy tűnt, nincs ok az aggodalomra. Hiszen a fertőzésről mindent tudunk, így hatékonyan felvehetjük vele a küzdelmet: ismertek a kórokozói, tározói, hordozói, endémiás területei, terjedési útvonalai, lappangási ideje, a betegség klinikai képe, a meglévő oltások hatékonysága, a terápia, a megelőző intézkedések. Nyilvánvaló, hogy a vírus genomjában, virulenciájában és útvonalaiban változások történhettek. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a népesség 70 százaléka nem rendelkezik a himlő elleni immunitással, amely hatékony a majomhimlő ellen is, ugyanis 1980-ban leállították a védőoltást.
– Vajon miért pont most indult hódító útjára a majomhimlő a világban?
– Egyelőre nem tudni. Erre vonatkozóan érdekes elméletet fogalmazott meg Anatolij Ancsiskin, az Ukrajnai Orvosszakértői Közösség tagja, aki úgy véli, hogy a Covid-járvány után, amikor az emberiség hosszú ideig kénytelen volt elszigetelődni, drámaian megváltozott az immunitása.
A számos karantén alatt kevesebbet kommunikáltunk, utaztunk, így a korábbinál ritkábban találkoztunk különféle kórokozókkal, amelyek egyébként edzik immunitásunkat.
És emiatt most bármilyen fertőzés fellángolhat, akár a majomhimlő, akár valami más.
A szakember szerint a járványszigorítások enyhítése után az emberek ismét aktívan kommunikálnak, utaznak, és a fertőző betegségek is velük együtt „mozognak”.
– Az egészségügyi minisztérium hivatalos információja szerint Ukrajnában még nem jelent meg a majomhimlő, de a migrációs hullámok miatt ez csak idő kérdése – véli Viktorija Timcsik.
– Ez, tekintettel a háborús helyzetre, a határátkelőhelyeken hiányzó egészségügyi ellenőrző pontokra, az ország egészségügyi-járványügyi helyzetére nézve, különösen veszélyes Ukrajnára nézve. Orvosainknak készen kell állniuk rá, hogy előbb szembesülnek a betegséggel. És bár kellemetlenek a tünetei, megnyugtató, hogy alacsony a mortalitása. A legfontosabb, hogy senki ne foglalkozzon öngyógyítással, amennyiben észleli magán a tüneteket, értesítse a családorvosát.
Jó tudni
A majomhimlő egy állati eredetű vírusfertőzés, amely a feketehimlőhöz hasonló bőrkiütést okoz. A vírusról az 1950-es évek óta tudnak. A WHO szerint a majomhimlőt nehezebb elkapni, mint néhány más fertőzést. Szoros és gyakran hosszan tartó fizikai érintkezés szükséges olyan személlyel, aki már megfertőződött. A vírus egyik emberről a másikra a sérülésekkel, testnedvekkel, légúti cseppekkel és szennyezett anyagokkal, például ágyneművel való érintkezés útján terjed. Habár a média szerint leginkább homoszexuális és biszexuális csoportok között terjed a vírus, ez nem egy kizárólag őket érintő megbetegedés, ugyanis nem egy nemi úton terjedő betegségről van szó.
A lappangási idő általában 6-13 nap, de 5-21 nap is lehet.
A fertőzés két szakaszra osztható:
1. Az inváziós időszak (0-5 napig tart), amelyet láz, erős fejfájás, nyirokcsomók duzzanata, hátfájás, izomfájdalmak és erős levertség jellemez. A nyirokcsomó duzzanat a majomhimlő megkülönböztető jellemzője más betegségekhez képest, amelyek kezdetben hasonlónak tűnhetnek (bárányhimlő, kanyaró, himlő).
2. A bőrkiütés általában a láz megjelenését követő 1-3 napon belül kezdődik. A kiütések inkább az arcon és a végtagokon koncentrálódnak, nem pedig a törzsön. Leginkább az arcot, valamint a kézfejet és a talpat érinti, de szintén érintett a szájnyálkahártya, a nemi szervek és a kötőhártya, valamint a szaruhártya.
A tünetek 2-4 hétig tartanak. A majomhimlő halálozási aránya az utóbbi időben 3 % körül mozgott.
Bár a himlőt mára már felszámolták, a korabeli tanulmányok szerint a himlő elleni vakcinák az esetek 85%-ában hatásosak voltak a majomhimlő ellen is. Léteznek majomhimlő elleni vakcinák, de viszonylag újak és széles körben nem elérhetőek. A WHO szakértői azonban azt mondták, hogy dolgoznak az elérhetőség javításán. Mindenkinek azonban nem lesz rá szüksége.
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
