Az ukrajnai hadműveletek rontják az életminőséget és megrövidítik az emberek életét.
Amikor bombák hullanak az égből, és nap mint nap több tucat katona és civil esik a háború áldozatául, sokadrangú kérdés a környezetvédelem, pedig a hadműveletek jelentős természeti pusztítással, környezetkárosítással is járnak, és olyan hatásokkal, amelyek jelenleg is veszélyeztetik az emberek egészséget. Bármi is legyen az orosz–ukrán háború kimenetele, az már most látható, hogy Ukrajnának évtizedekig tartó környezeti hatásokkal is számolnia kell.
Ukrán szakértők egybehangzó véleménye szerint a több mint három hónapja tartó harcok magas környezeti kockázattal járnak, hosszú távon hatalmas károkat okoznak egész Kelet-Európa ökoszisztémájában. Ukrajna erősen iparosodott régióiban atomerőművek, nukleáris hulladéklerakók, vegyi üzemek, bányák, acélművek, üzemanyag-tárolók váltak célponttá. A háború első hónapjában több olajtároló és lőszerraktár is találatot kapott, gyulladt ki, ami közvetlenül talaj-, víz- és légszennyezést okoz.
– A hadműveletek rontják az életminőséget és megrövidítik az ukránok életét – vélekedik Olekszij Obrizan, az Ukrajna Állami Ökológiai Felügyelőség Nemzetközi Szakértői Munkacsoportjának vezetője.
Az NV ukrán hírportálnak adott interjúban a szakértő kiemelte, hogy a harci cselekmények okozta környezeti károkat és azok hatásait a felügyelőség operatív központja rögzíti, amely több mint 70 tudóst foglalkoztat a világ minden tájáról. A központ eddig már mintegy 300, a háborúval összefüggésbe hozható környezeti károkozást dokumentált, amelyeket háborús bűncselekménynek minősítettek. Ezek közül a becsült kár néhány esetében meghaladja a 200 milliárd hrivnyát, amit Kijev jóvátételi követelései sorában benyújt majd Oroszországnak.
A szakértő szerint a bombázások következtében keletkezett tüzek során a légkörbe kerülő káros anyagok jelentik a legnagyobb veszélyt a környezetre és az élővilágra.
Olekszij Obrizan a kockázatok közül az első helyre a csernobili tiltott övezetben történt katonai akciót tette. A második helyre az olajraktárakban, ipari létesítményekben és áruraktárakban keletkezett tüzeket sorolja. Példaként felhozta a Csernyihiv megyei áruháztüzet. Az építőanyagokat forgalmazó Epicenter égésekor az emberi egészségre káros anyagok – műanyagok, festékek, lakkok és oldószerek gőze került a levegőbe. Ugyanakkor a tarló- és erdőtüzek is jelentős károkat okoznak, főleg mert ezek kiterjedése jóval nagyobb, lokalizálásuk és oltásuk több időt vesz igénybe. Ráadásul ezek hosszú távú veszteségek: egy bevásárlóközpont újjáépítése kizárólag pénz kérdése, míg az erdőtelepítés évtizedeket vesz igénybe. A harmadik kockázati kategóriába sorolta a katonai járművek szén-dioxid-kibocsátását.
Kiemelte, a negyven éve gyártott harckocsik, gyalogsági harcjárművek és katonai repülőgépek gyártásánál nem volt szempont, hogy ezek mennyire károsítják a környezetet.
A szakértő kitért arra, hogy a védelmi minisztérium listát készít az oroszok által Ukrajnában bevetett harcjárműveiről. Ezért nagy valószínűséggel csak a háború befejezése után tudják megbecsülni pontosan, hogy ezek milyen mértékű környezetkárosítást okoztak. A még működő ukrán gyárak engedély nélküli károsanyag-kibocsátása is komoly kockázatot hordoz magában – a hadiállapot miatt moratórium van érvényben a környezetvédelmi előírások betartására.
Olekszij Obrizan kérdésre válaszolva elmondta, a háború miatti légszennyezésnek hosszú távú hatásai lesznek.
Kifejtette, a levegőbe kerülő káros anyagok a csapadékkal a talajvízbe jutnak és ott felhalmozódnak. És ez nem csak Ukrajna számára jelent gondot, nincs rá garancia, nem jutnak el a szomszédos Lengyelországba, Szlovákiába, Magyarországra vagy Romániába.
A szakértő szerint hiszi, a környezetszennyezés hátrányosan érintheti Ukrajna lakosságának egészségét. A háború vélhetően megrövidíti az ukrán állampolgárok életét. Példaként hozta fel a 90-es évek elején dúló iraki harcok, ahol a háború előtti szinthez képest jelentősen csökkent a rendszeres egészségügyi ellátásban részesülő betegek átlagéletkora. Ebből kiindulva Ukrajnában is megnő a légúti megbetegedések, valamint a szív- és érrendszeri betegségek száma.
A légszennyezés mellett komoly kockázatot hordoznak a felszíni és talajvízbe kerülő káros anyagok.
A legnagyobb gondot a harci cselekmények során megrongálódott ivóvíz- és szennyvíztisztítók leállítása jelenti.
Jelenleg a szennyvíz tisztítás nélkül kerül a környezetbe, főleg azokban a régiókban, ahol aktív harcok folytak. Jelentős az artézi kutak szennyeződése is, amely emberi fogyasztásra alkalmatlanná tette azok vizét. Míg a felszíni vizek néhány hónap alatt megtisztulnak, a talajvizeknek több száz év kell erre.
A szakértő kiemelte, az Azovsztal acélmű orosz ostroma során vegyi hulladékokat tartalmazó tartályok is megsérültek ezek tartalma bekerült az Azovi-tengerbe. Ez szintén fenyegetést jelent a tenger élővilágára. Jelenleg nem lehet megbecsülni a környezetszennyezés mértékét, ugyanis a megszállt területeken nem jutnak adatokhoz a kutatók.
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
