A háború előtt érvényben lévő illetékek visszaállítását szorgalmazzák.
Egyre gyakrabban felmerülő téma a vállalkozások és alkalmazottak adókulcsainak emelése. Az intézkedést az államháztartás hiánya indokolja. Becslések szerint Ukrajna bruttó hazai termékének idei csökkenése elérheti a 30 százalékot, amit a lakosság életszínvonal-esés formájában érzékelhet.
Bujdosó Ivett
A háború kitörése óta számos törvénytervezetet dolgoztak ki és fogadtak el, amelyek célja a vállalkozások és a polgárok támogatása volt. A juttatások és a csökkentett adók azonban az államháztartás bevételeinek jelentős visszaeséséhez vezettek. A hadseregre fordított kiadások jelentősen megnőttek, ebből kifolyólag hiány keletkezett, amit valamilyen módon fedezni kell.
„Ukrajnának havi 7 milliárd dollárra van szüksége az államháztartási hiány fedezésére” – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter a nemzetközi partnerekkel folytatott hivatalos találkozókon folyamatosan hangsúlyozza, hogy e források nélkül az állam nem lesz képes minden szükséges kiadást finanszírozni. A tárcavezető szerint a nemzetközi pénzügyi segítség ellenére az ország gazdaságának további stabil működéséhez az adórendszer háború előtti szintre történő visszaállítása szükséges.
A pénzügyminiszter e véleményét konkrét jogalkotási kezdeményezéssé alakították át. Május 30-án az ukrán parlament honlapján megjelent a korábban nyújtott adókedvezmények felülvizsgálatáról szóló tervezet, amely mind az üzleti szféra képviselőire, mind az állampolgárokra vonatkozna.
Marcsenko szerint azonban egyelőre nem vonják vissza a kedvezményeket, mindössze néhány határozat felülvizsgálatát indítványozzák.
„Első lépésben az importáruk általános forgalmi adóját és az importvámokat szeretnénk visszaállítani, mely intézkedés a költségvetés feltöltését és a hazai termelők támogatását szolgálná” – mondta a pénzügyminiszter.
Egyelőre nincs szó radikális adóemelésről, a tisztviselők azonban visszaállítanának bizonyos típusú adókat, amelyek a háború előtt voltak érvényben. Ugyanakkor a vállalkozások és az alkalmazottak számára fontos kedvezmények jelentős részét továbbra is alkalmaznák.
Marad az üzemanyag jövedéki adójának eltörlése és a 7 százalékra csökkentett általános forgalmi adó, az első és második adózási csoportba tartozó egyéni vállalkozók egységes adózása alóli mentesítés stb. A kormány adótörvény-tervezete szerint azonban ideje eltörölni a külföldi rendszámú autók behozatalára vonatkozó kedvezményeket.
Szó esett arról is, hogy újraindítanák az adóellenőrzéseket azon vállalkozások esetében, amelyeket nem érintett a háború.
„Azokon a területeken vissza kell állítani az időszakos adóellenőrzést” – fejtette ki a témával kapcsolatban Danilo Hetmancev, a parlament pénzügyi, adóügyi és vámpolitikai bizottságának elnöke.
Ugyanakkor szerinte a közeljövőben 1,5-ről 3 százalékra kellene emelni a 2014-ben bevezetett, a polgárok fizetéséből és minden egyéb juttatásukból levonódó hadiadót.
„Csak hadiállapot vagy szükségállapot idején működne, és évi 1 milliárd dollárt hozna a költségvetésbe. Felmértük a közvélemény reakcióját, a többség pozitívan viszonyul az ötlethez” – mondta Hetmancev.
Emellett a parlament újabb törvényjavaslatot iktatott be a személyi jövedelemadó progresszív skálájának létrehozásáról.
A képviselők egy csoportja azt javasolja, hogy a 10 havi minimálbérnél többet kereső állampolgárok adóját 25 százalékra (jelenleg 18 százalék) emeljék,
míg az 5 minimálbérnél kevesebből élők adóját 9 százalékra csökkentsék. Ez azonban egyelőre mindössze javaslat.
Az Európai Üzleti Szövetség (EBA) szerint a vállalkozók ellenzik a progresszív adózás bevezetését és a becsületes adózók adóterheinek növelését.
„Minden olyan intézkedés, amelynek célja az adóterhek növelése, végül olyan negatív jelenségekhez vezethet, mint a becsületes vállalatok termékeinek és szolgáltatásainak drágulása, a bérek és a gazdaság egészének árnyékolása, a szakképzett munkaerő elvesztése.
Ezek nem járulnak hozzá sem a gazdasági fellendüléshez, sem a munkanélküliség csökkentéséhez, sem a társadalmi-gazdasági helyzet javulásához” – tette hozzá az EBA.
Szakértők szerint a kormány kezdeményezéseinek vannak előnyei és hátrányai is.
„Az előnyök közé tartozik a költségvetés bevételi oldalának feltöltése, ami a jelenlegi helyzetben rendkívül fontos, ám figyelembe kell vennünk, milyen következményekkel járhat az adók és illetékek háború előtti szintre való visszaállítása” – mondta Oleg Horeckij ügyvéd.
A szakember szerint az adóterhek növelése ahhoz vezethet, hogy azt senki sem fogja fizetni, illetve megnő a vállalkozások külföldre való áttelepülése.
Igor Jaszk ügyvéd szerint ugyanakkor a kormány adóliberalizációja átmeneti válságellenes intézkedésnek indult, hogy a vállalkozások alkalmazkodhassanak a háborús időszakhoz.
„Ukrajna jelenleg meglehetősen nehéz gazdasági helyzetben van az elhúzódni látszó háború miatt. Egyrészt támogatni kell az üzleti élet és a gazdaság szereplőit, másrészt finanszírozni a hadsereget és a szociális kiadásokat. Egyre kevesebb az erre fordítható forrás. A nyugati partnerek készek támogatni az országot, pénzügyi és katonai segítséget nyújtanak, ám önmagában csak erre nem lehet számítani. Ugyanakkor az adók egyoldalú felülvizsgálata sem járható út” – fejtette ki Jaszk.
Olyan középút szükséges, amely segíti a költségvetés feltöltését, és nem akadályozza az üzletet. Nehéz idők várnak Ukrajnára, fel kell készülni a további takarékoskodásra.
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
