A koronavírus-járvány és az azt követő háború jelentősen rányomta bélyegét a lakosság pénzügyi helyzetére. Az egyre nehezebb megélhetés nemcsak fizikailag, lelkileg is befolyásolja a mindennapokat. A csökkenő fizetések, elbocsátások pedig a kilátástalanság szintjére sodorják az embereket.
Bujdosó Ivett
A Kárpáti Igaz Szó Facebook-oldalán arról kérdeztük olvasóinkat, felélték-e már tartalékaikat. Válaszadóink szinte mindegyike az aktuális keresetéből tartja fenn magát és családját, mindössze egyiküknek sikerül továbbra is félretennie járandóságából.
Danilo Hetmancev, a parlament pénzügyi, adó- és vámpolitikai bizottságának elnöke szerint a háború miatt gyorsuló inflációval, növekvő munkanélküliséggel és további elszegényedéssel kell számolnunk. Kifejtette: a költségvetés teljesítése hónapról hónapra mind nagyobb kihívások elé állítja Ukrajna vezetését.
„Az ország elszegényedése, a bérek csökkenése sajnos elkerülhetetlen folyamat a háborús cselekmények folytatódása miatt” – magyarázta Hetmancev.
Hasonló indokkal kénytelenek csökkenteni a munkaadók alkalmazottaik bérét, állapította meg a GRC álláskereső szakportál friss elemzése.
A korábbi jövedelmüket csupán a legfelső szintű menedzsment, az agráriumban, a medicinában, a gyógyszeriparban tevékenykedők, a marketingesek és az internetes technológiát használók tudták megőrizni.
Az Advanter Group 934 cégtulajdonos megkérdezésével készült tanulmányából kiderült az is, hogy az ukrajnai kis- és középvállalkozások a teljes körű orosz invázió során elszenvedett vesztesége 64-85 milliárd dollárra rúg.
A felmérés szerint a kis- és középvállalkozások 49 százaléka bezárt vagy a csőd szélére került.
Csupán 15 százalékuk működése nem változott, sőt, a háború előtti állapotokhoz képest növelni tudta a termelést. Az átlagos veszteség egy-egy mikrovállalkozás esetében 38,5 ezer, míg a közepes vállalkozásoknál 2,1 millió dollár.
A cégek 71 százaléka nem tervezi, hogy más régióba költözik, 20 százalékuk viszont áttelepült. 4,4 százalék külföldre helyezte át tevékenységét.
A vállalkozások működésének újraindítását elsősorban a fizetőképes ügyfelek hiánya, az országban kialakult bizonytalan helyzet, a tőkehiány, a problémákba ütköző ellátási láncok és az ügyfelekkel való késedelmes elszámolás akadályozza.
Arup Banerjee, a Világbank kelet-európai regionális igazgatója szerint az ukrán családok akár a költségvetésük negyedét is elveszíthetik.
„A szegénység 2023-ban a legrosszabb esetben elérheti az 58 százalékot” – mondta.
Banerjee arra figyelmeztetett, hogy amennyiben csökkentik a szociális kiadásokat, az katasztrofális következményekkel járhat az országra nézve.
Több hozzászólónk is sérelmezte, miszerint nemhogy tartalékolni, megélni sincs miből.
„Tartalékolni? Miből lehet félretenni, amikor egyik hónaptól a másikig sem lehet kihúzni…”, „2100 hrivnya nyugdíjból?” – sokukban ilyen és ehhez hasonló kérdések merültek fel.
Ádám Dóra adta az egyetlen pozitív választ, a reagálók közül ő az, akinek ebben a nehéz időben is sikerül a havi kiadások mellett félretenni.
– Mivel teljes munkaidőben dolgozom, így félre tudok tenni. Szerencsére a vállalatnál nem volt fizetésmódosítás. Emellett a családommal egy háztartásban élünk a szüleimmel, így a számlák befizetését és a konyhára való beszerzését is közösen végezzük – fejtette ki a fiatal nő.
Hozzátette, a lakosság pénzügyi helyzetén is lehetne javítani, amennyiben több megfelelő fizetést kínáló munkahely lenne.
– Igaz, ehhez elengedhetetlen a munkavállalók dolgozni akarása is. Sajnos számos ismerősöm van, aki inkább panaszkodik, ahelyett, hogy a saját kezébe venné az életét. Gondolok itt a fiatal generáció egyes képviselőire, akik nem mennek el dolgozni, ugyanis kevesellik a kínált bért – jegyezte meg Ádám Dóra.
Dr. Bacsó Róbert közgazdász szerint nehéz felmérni a lakosság tartalékait.
– A szakemberek azt ajánlják, hogy a keresetünk 10 százalékát érdemes félretenni, mindez azonban csak megfelelő gazdasági konjunktúra megléte esetén lehetséges.
A jelenlegi helyzet nem kedvez a spórolásnak. Akiknek volt is bármiféle megtakarításuk, javarészt már felélték azokat. Jellemző ez a harcok területéről menekültekre, akik más megyékbe, esetleg külföldre települtek át – fejtette ki a szakértő. Hozzátette, napjainkban rengeteg pénzt felemészt a mindennapi betevő beszerzése, a drágulás a megtakarítások megszűnését eredményezi.
Dr. Bacsó Róbert kitért arra is, hogy a háború miatt a külföldi munkavállalás visszaesése is hatással van a lakosság pénzügyi helyzetére.
– A háború előtti években felívelőben volt a külföldi munkavállalás. A családfenntartók dollármilliárdokat utaltak át Ukrajnába. Az Ukrán Nemzeti Bank és a gazdasági minisztérium előrejelzései szerint idén harmadára csökken ez az összeg, ami nem meglepő, ugyanis számos veszélyt rejt a háborús országba történő folyósítás. Az átutalásokat felválthatja a készpénzes küldés, ám a befektetések helyett többen inkább megtakarításaik kimenekítésén ügyködnek – magyarázta.
A közgazdász elmondta, a háborús kiadások növekedésével gyakorivá vált az egyéb ágazatokra szánt finanszírozás átcsoportosítása.
– Emiatt lényegesen csökkent az állami közigazgatásban, az oktatási szférában dolgozók fizetése is. Ebből kifolyólag további megszorításokra és létszámleépítésre is számítani lehet – fogalmazott Dr. Bacsó Róbert.
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
