Minden nemzet dalkincsében vannak nóták, amik idővel közhellyé válnak. Ilyen az oroszoknak a Kalinka, kalinka, a spanyoloknak a Y viva España!, a franciáknak pedig a Sur le Pont d’Avignon (Az avignoni hídon). A francia kultúra mindig közel állt hozzám, s magam is gyakran harsogtam az ismert sorokat: „Készen áll már a híd, táncot járnak Avignonban/ Készen áll már a híd, körtánc járja a hídon.” A dal eredete a XV. századra nyúlik vissza, s a Franciaországban annyira divatos körtáncot nem is a hídon, hanem a híd alatt ropták kicsik és nagyok, a dalszöveg eredetije is Az avignoni híd alatt címre hallgatott. A dalocska élte a maga provinciális életét, mígnem a neves francia szerző, Adolphe Adam bele nem szőtte 1853-ban a Le Sourd ou l’Auberge plein (A süket, avagy teltház a fogadóban) című három felvonásos vígoperájába. A művet később a szerző átdolgozta, az 1876-ban bemutatott daljáték már Az avignoni hídon címet kapta.
E francia sláger is hozzájárult, hogy 1980-ban feleségemmel ellátogattunk a Rhône folyó partján épült városba. Természetesen első utunk a nevezetes átkelőhöz vezetett. A XII. században épített híd megszenvedte az árvizeket, az 1668-as katasztrófa után már nem is építették újjá, csonka állapotában vált szimbólummá, a turisták kedvenc úti céljává.
A kevésbé nótás, de a történelmet szeretők számára Avignon az ellenpápák városaként ismert. 1378-1417 között hét ellenpápa választotta Avignont székhelyéül, míg végül a római pápa csapatai tizenhét hónapos ostrommal el nem foglalták. Ennek nyomán a város legjelentősebb műemléke a pápai palota. Inkább erődítményhez hasonlítanám a Régi palotából, s az Új palotából álló tizenötezer négyzetméteres épületegyüttest. A betérőt megérinti a történelem, az Ellentmondás termében ülésezett egykor a szentszéki bíróság, a Pápai kápolna leghíresebb darabja az egy méter kilencvenhét centis oltárkő, ami az akkori mértékegység, az avignoni rőf etalonja volt. A városban órákig, sőt napokig lehet sétálni, gazdag múzeumi kínálatából a Calvet múzeum avignoni primitívek festőirányzat képeit érdemes megemlíteni.
Az Avignoni Fesztivált az egyik legrangosabb modern színházi seregszemlét 1947-ben a legendás színész-rendező Jean Vilar alapította. A több tucat helyszín közül természetesen a pápai palota udvara a leghíresebb, széksoraiban mintegy kétezer színházrajongó foglalhat helyet. Egyébként a háromhetes eseménysorozatot több mint 700 ezer néző látogatta meg az elmúlt évben. A fesztivál egyben színházi fórum is, amin neves kulturális szakemberek vitatják meg a színházi élet eseményeit, a teátrumok jövőjét. Az idei eseménysorozat július 7-én kezdődik, akiket esetleg érdekel a sokrétű program, azok az alábbi linken tájékozódhatnak:
https://festival-avignon.com/en/edition-2022/programme/by-date
Csermák Zoltán
