Mi történik az árfolyammal, a bankbetétekkel és a hitelekkel? │KISZó-háttér

A központi pénzintézetnek meg kell hallania a bankárok szavát.

A romló gazdasági helyzetre tekintettel az Ukrán Nemzeti Bank radikálisan, évi 25 százalékra emelte a diszkontrátát. Oroszország teljes körű inváziójának kezdete óta a központi pénzintézet számos olyan lépést tett, amelyek az állam bankrendszerét hivatottak stabilizálni.

Bujdosó Ivett

2020 júniusától 2021 márciusáig 6 százalékos, majd a közelmúltig évi 10 százalékos diszkontráta lehetővé tette a bankok számára, hogy pénzeszközöket vonzzanak be a lakosságtól évi 4-9 százalékos bankbetétek formájában, vagy 11 százalékos refinanszírozást vegyenek igénybe az Ukrán Nemzeti Banktól.

Egyúttal visszafogta a vállalkozásoknak és magánszemélyeknek nyújtott hiteleket, és lehetővé tette, hogy a pénzügyminisztérium évi 10-11 százalékos áron katonai kötvényeket értékesítsen.
Az infláció évi 17 százalékra gyorsuló üteme azonban arra kényszerítette a jegybankot, hogy az elmúlt időszakban 2,5-szeresére, évi 25 százalékra emelje a diszkontrátát.

A hrivnya árfolyamának erősítése

A hrivnya árfolyama jelentősen erősödött az elmúlt hetekben. Május közepén a pénzváltókban egy dollár értéke elérte a 39 hrivnyát, az euróé pedig meghaladta a 40 hrivnyát. Jelenleg az amerikai zöldhasú értéke nem haladja meg a 35,5 hrivnyát, az euró pedig a 38 hrivnyát.

Ennek oka az NBU múlt havi döntése, amely lehetővé tette az ukrán kereskedelmi bankok számára, hogy piaci árfolyamon értékesítsenek valutát, ami fokozta a versenyt a devizapiacon és stabilizálta az árfolyamot.

Szakértők azt jósolják, hogy a diszkontráta 25 százalékra emelése hozzá fog járulni a hrivnya erősödéséhez.

Tarasz Kozak gazdasági szakértő szerint ez a lépés meglehetősen költséges volt az Ukrán Nemzeti Banknak. A valutaintervenciók a március–áprilisi 2 milliárd dollárról májusban 3,4 milliárd dollárra emelkedtek. Ez június 1-től, tekintettel a korlátozott exportra és a növekvő importra, az ország arany- és devizatartalékának 7 százalékos, 25,1 milliárd dolláros csökkenéséhez vezetett. Tehát amennyiben a központi pénzintézet politikája változatlan maradna, az a tartalék további csökkenéséhez vezetne.

Bankbetétek és hitelek

A diszkontráta növekedése jelentősen befolyásolja a kereskedelmi bankok lakossági befektetéseinek és hiteleinek értékét.

Egyes, többnyire kisebb bankok már évi 15-18 százalékra emelték a hrivnya alapú betétek hozamát. A „cápák” ugyanakkor továbbra is kivárnak, nem sietnek a kamatemelésekkel, 4-8 százalékon tartják azokat.

„A lakossági és üzleti bankbetétek kétharmada folyószámla. Ez olyan likviditás, amely bármikor kiváltható. A kamatemelés arra ösztönzi majd a fogyasztókat, hogy hosszabb ideig fektessenek be” – mondta Olekszij Blinov, az Alfa-Bank elemzési osztályának vezetője.

Ami a hitelezést illeti, azzal a közeljövőben problémák adódhatnak, hiszen az állampolgárok

mintegy 50 százaléka ma már a jelenlegi kamatláb mellett sem tudja törleszteni adósságát, ezek emelése pedig jelentősen növelheti a lejárt hitelek számát.

„Az NBU diszkontrátájának 25 százalékra emelése gyakorlatilag lehetetlenné teszi bármilyen hitelprogram kidolgozását nemcsak a fejlesztők, hanem a potenciális ügyfelek számára is” – fejtette ki Volodimir Szementov, az INSPI Development társalapítója és ügyvezető partnere.

Kihívások az állami költségvetés számára

A diszkontráta emelésével a pénzügyminisztérium a hiány finanszírozására katonai kötvények eladásával szerez forrást az állami költségvetésbe. A héten a tárca megtagadta a kötvények hozamának felülvizsgálatát, így az 10-11 százalékon maradt. Ennek eredményeként rekord alacsony szintre csökkent az eladott katonai kötvények összege.

„A pénzügyminisztérium kénytelen lesz olyan új kamatszintet keresni, amely mind a befektetők, mind a költségvetés számára elfogadható lesz” – fejtették ki aggodalmukat szakértők.

A bankok veszélyei

A diszkontráta meredek emelkedése nemcsak az állampolgárokra, a vállalkozásokra, az állami költségvetésre és a bankokra is veszélyt jelenthet.

Andrij Dubasz, az Ukrán Bankszövetség (AUB) elnöke szerint a hosszú és rövid lejáratú hitelek évi 27 százalékos refinanszírozási kamata kéttucatnyi ukrán bank csődjéhez vezethet. Ez pedig súlyos csapást mér az ukrán bankrendszer stabilitására és a belé vetett bizalomra.

A szakember hangsúlyozta: a helyzet stabilizálásához átfogóan egyensúlyba kell hozni a nemzeti bankrendszer szabályozását, az Ukrán Nemzeti Banknak pedig meg kell hallania a bankárok szavát.

„A bankok kénytelenek jogi eszközöket használni érdekeik védelmében. A bankrendszer és az üzleti élet előtt álló kihívások leküzdéséhez rendkívül fontos a hatékony kommunikáció megvalósítása a kormány és a bankrendszer között” – fejtette ki Dubasz.

Az idő eldönti, hogy helyes volt-e az irányadó ráta ilyen meredek emelésére vonatkozó döntés.

Forrás:
KISZó

Szolidaritási előfizetési felhívás!

Szolidaritási előfizetési felhívás!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.

Post Author: KISZó