A háború ötödik hónapjába lépve egyre nagyobb problémát okoz a költségvetési hiány. Az ország vezetése eleinte a más ágazatokra szánt pénzek átcsoportosításában látta a megoldást, ám az elhúzódó harcok újabb ráfordításokat követelnek.
A legutóbbi hír szerint amennyiben Ukrajna nem talál külső forrásokat, kénytelen lesz csökkenteni a költségvetési kiadásokat, más szóval, a lakosságnak járó szociális kifizetéseket. A költségvetés bevételei rendkívül megcsappantak. A rendelkezésre álló összeg a háborúban álló ország szükségleteinek a felét sem fedezi, ezért a kormány további költségcsökkentésre kényszerül, ami elsősorban a lakosságot érinti.
Utóbbiak azonban nem látják ennyire árnyaltan a helyzetet. A PrivatBank által készített felmérés alapján úgy tűnik, a fogyasztói piac fokozatosan kilábal a háború első heteiben bekövetkezett meredek visszaesés állapotából. Májusban az ukránok növelték bankkártyás fizetéseiket, többet jártak kávézókba és éttermekbe, illetve vásároltak elektronikai cikkeket.
Az állami pénzintézet POS-terminálhálózatának statisztikái szerint az áprilisi 146 millióról májusban 177 millióra nőtt a tranzakciók száma. Ennek megfelelően 34,9 milliárdról 42,3 milliárd hrivnyára emelkedett a termékekre és szolgáltatásokra fordított összeg.
Az is kiderült, hogy az ukránok kártyás kiadásaik jelentős részét étkezésre fordítják. Vitathatatlan, enni kell.
A Kárpáti Közvélemény-kutató Központ szakemberei az elmúlt héten a termékek piaci átlagárait figyelembe véve számították ki a kárpátaljaiak vásárlóerejét.
A helyi kreáció, a bográcsgulyás-index szerint az ínycsiklandó finomságra 2022 májusában egy öttagú családnak 566 hrivnyát kellett elköltenie. Júniusban ez 36 hrivnyával kevesebbe kerül, ugyanis a hozzávalók ára e hónapban 530 hrivnyát tett ki. Ez 6,3 százalékos árcsökkenés.
Más előrejelzések szerint az árak emelkedése várható. Olekszij Kuscs gazdasági szakértő szerint egyes termékek tarifájának megugrása nagymértékű és váratlan lesz az országban. Véleménye szerint a gyakorlat azt mutatja, körülbelül 3-4 hónapon belül a megnövekedett pénzkínálat inflációhoz és 30-40 százalékos áremelkedéshez vezet.
Bármennyire nem szeretnénk, ez a prognózis tűnik hihetőbbnek. A boltok polcain ugyanis leginkább drágulás észlelhető, ami egyes – hiperpozitív – statisztikák elemzésekor némi csalódottságot ébreszthet az olvasóban. A kisebb-nagyobb bevásárlások során a pénztárcában maradt aprópénz többünket rádöbbenthet arra, csak statiszták vagyunk egy statisztikai színjátékban.
