A megtartó közösség most fontosabb mint valaha.
A Rákóczi Szövetség első alkalommal szervezte meg nyári szabadegyetemét. A Szabadság, Közösség, Cselekvés elnevezésű összejövetelen többek között Kárpátalja jelenéről és jövőjéről is szó esett. E panelbeszélgetés résztvevői az elvándorlással, az oktatással és a kultúrával kapcsolatos kérdéseket boncolgatták.
Simon Rita (Sátoraljaújhely–Ungvár)
A háromnapos rendezvény megnyitóján Gulyás Gergely kiemelte, a Rákóczi Szövetség által szervezett nyári táborokban évről évre lehetőség van arra, hogy találkozzon a világ magyarsága. A Miniszterelnökséget vezető miniszter reményét fejezte ki afelől, hogy az idén első alkalommal megtartott Rákóczi Szabadegyetem sikere arra ösztönzi majd a szervezőket, hogy a következő években is tartsák meg ezt a rendezvényt.
A szabadegyetem több mint háromszáz résztvevője különböző előadásokat hallgathatott a hétvége folyamán. A válságok évtizede, Magyarország és a nagyvilág című panelbeszélgetésen például Kövér László osztotta meg gondolatait. Az Országgyűlés elnöke kiemelte, egy kormánynak és az államnak az a feladata, hogy megóvja a lakosságot és a nemzetet a megrázkódtatásoktól és a válságoktól. Úgy fogalmazott, a modern Európa a második világháború óta nem élt át olyan mértékű válságot, mint az elmúlt harminc évben. Olyan válságok is keletkeztek, amelyekre senki sem számított. Az ukrajnai fegyveres konfliktus például azzal fenyeget, hogy kirobban a harmadik világháború, a háború átterjed a frontállamokra, a Baltikumra és Lengyelországra, ennek pedig beláthatatlan következményei lehetnek.
Az előadók között volt Hernádi Zsolt, a rendezvényt támogató MOL elnök-vezérigazgatója is, aki energiaellátási kérdésekre adott választ. Szó volt a magyar–román gazdasági kapcsolatok kihívásairól, illetve a magyar nemzetkép kialakításainak jelenkori sikereiről is.
A Kárpátok bércein innen – A Kárpátaljai magyarság jelene és jövője panelbeszélgetésen szűkebb pátriánk került középpontba. Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) elnöke, Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke és Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház vezérigazgatója aktuálpolitikával kezdte az eszmecserét.
Ukrajna a napokban kapta meg az európai uniós tagjelölti státuszt, amelyet követően a KMKSZ közleményt tett közzé. Az elnökség üdvözölte, hogy Magyarország támogatta Ukrajna európai uniós tagjelölti státuszát, egyben köszönetét fejezi ki a magyar kormánynak azokért az erőfeszítésekért, amelyeket a béke helyreállítása és a humanitárius helyzet enyhítése érdekében tesz. Ennek kapcsán Brenzovics László megjegyezte, „a háborús viszonyok közepette az Európai Unió tett egy gesztust Ukrajna felé a tagjelölti státusz megítélésével, de ez még csak az út kezdete az európai integrációhoz.” Emlékeztetett, Törökország már több mint két évtizede megkapta ezt a státusz, és azóta is vár a csatlakozásra.
Orosz Ildikó, a KMPSZ elnöke a háború árnyékában zajló oktatásról adott helyzetjelentést. A kárpátaljai magyar oktatási hálózattal kapcsolatban elmondta, azon dolgoznak, hogy felmérjék a helyzetet, továbbá mindent megtesznek azért, hogy normalizálják a körülményeket, hiszen „a gyerekek és a fiatalok nem tehetnek a háborúról”.
– A Határtalanul! program keretén belül háromhetes nyári iskola vette kezdetét a kárpátaljai tanintézményekben, ahová az 1-6. osztályosok jelentkezhettek – mondta el a KMPSZ elnöke. – Ezzel a programmal közel 3000 diákot érünk el.
Ez ahhoz képest kiemelkedő arány, hogy sokan már a vészharangot kongatták, mondván senki sincs otthon. Nyilván majd a pillanatnyi helyzettől függ, hogy ősszel hányan maradnak, de bizakodók vagyunk.
Orosz Ildikó elmondta, 65 iskola csatlakozott a kezdeményezéshez, ami „egyrészt lakmuszpapír arra vonatkozóan, hogy mely közösségek életképesek.” Az óvodákra is nagy igény van. A főiskola gyakorló óvodájában 150 gyermekkel foglalkoznak, ahonnan most 25-en ballagtak el és lesznek magyar első osztályosok. Az elnökasszony a pedagógusszövetség társintézményeivel együtt szervezett, különböző tematikájú nyári táborokról is beszélt. A tehetséggondozó, színjátszó, sport-, tánc- és kézműves táborokban is több száz diák fordul meg.
Vidnyánszky Attila arra a kérdésre válaszolva, hogy van-e igény a kultúrára ebben a háborús helyzetben, illetve mennyire bizonytalan most a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház társulatának élete, leszögezte: Magyarország támogatása nélkül nem jött volna létre és most sem létezne a beregszászi színház. A beregszászi társulat alapítója hozzátette, jelenleg a Kijevi Ukrán Ifjúsági Színház munkatársainak egy része lakik a beregszászi színházban.
A Nemzeti Színház vezérigazgatója elmondta, a társulat épp Magyarországon játszott, amikor kitört a háború. A nők hazajárnak, próbálnak itt is és ott is helytállni. Nagyon sok fellépésük van, komoly tempóban járják az országot.
Színpadra állították új produkciójukat, A helység kalapácsát, illetve egyéb előadások is készülőben vannak. A kultúra gyógyító erejéről, fontosságáról szólva hozzátette, az emberekben ilyenkor is előjön az a vágy, hogy egy elveszett életet éljenek újra, és egy-egy előadás révén kicsit belefeledkezzenek abba a világba, elvonatkoztassanak a mindennapoktól.
A több mint 120 napja tartó háború következtében több millió ember hagyta el Ukrajnát. Kárpátalján rengeteg menekült van, egyes becslések szerint közel félmillió ember fordult meg az egymillió fős megyében. A menekülthelyzet kapcsán Brenzovics László felhívta a figyelmet, a háború felerősítette azokat a folyamatokat, amelyek már korábban is megfigyelhetők voltak Ukrajnában. Jelentősen megfogyatkozott a lakosság, az egykori 46 milliós ország jelenlegi becslések szerint 30-35 millió főre csökkenhet.
A KMKSZ elnöke szerint a háború befejezése után fogjuk tisztábban látni a helyzetet és azt, hogy az elindult folyamatoknak mik lesznek a következményei, de mint kiemelte, „azt tudjuk, hogy a délszláv háborúk következtében a vajdasági magyarság száma majdnem felére csökkent”.
A belső menekültek helyzetére kitérve Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnöke emlékeztetett, a főiskola a háború elejétől lakhatási lehetőséget biztosított ukrajnai partnerintézményei számára. A tiszapéterfalvai és a nagydobronyi tagintézményüket az önkormányzatok töltötték meg belső-ukrajnaiakkal. Így előfordult, hogy a kollégiumaikban 700-an is laktak. Továbbá kiemelte, hogy a belső menekültek nagy része azokban a kárpátaljai iskolákban és óvodákban volt elhelyezve, amelyeket az utóbbi évtizedben a magyar kormány támogatásával sikerült felújítani.
Hamarosan kezdődik a felvételi kampány. Ezzel kapcsolatban Orosz Ildikó felhívta a kárpátaljaiak figyelmét, hogy a jelenlegi törvény szerint a szakközépiskolában és felsőoktatásban tanuló és tanító személyek mentesülnek a katonai behívás alól. A főiskola több száz diáknak kínál képzési lehetőséget, és az idén a legtöbb szakra csupán egy motivációs levelet kell benyújtani a felvételinél.
Orosz Ildikó reménykeltően beszélt a magyar iskolába járó gyerekek létszámáról. Többek között kiemelte, sok helyen, ahol már hosszú ideje nem is volt magyar óvoda és iskola, nemrég újra ilyen intézmények nyíltak.
Példaként hozta fel Szerednyét, ahol száz éve nem volt magyar iskola, és az ottani magyarság már a tizedére csökkent. Az ottani magánóvodába 40 gyerek jár, és már tavaly sikerült beindítani az első magyar osztályt is, ahová az idén ősztől egy tucat gyerek készül.
Bizakodva jegyezte meg: annak ellenére, hogy állandóan azt hangoztatják, hogy fogy a kárpátaljai magyarság, nagy az elvándorlás, az elmúlt öt évben folyamatosan kétezer körül volt az első osztályba beiskolázott gyerekek száma. Most lehet, hogy csökkenni fog, de még akkor is többen leszünk, mint például Szlovéniában vagy Horvátországban, és ez érték.
Aki megért, s megértet, egy népet megéltet – zárta beszédét Kányádi Sándor szavaival Orosz Ildikó, utalva ezzel az kárpátaljai értelmiség jelenlegi feladatára.
A hely, ahol erőt meríthetnek a közösségben való munkához
A szabadegyetem megkezdése előtt száz lengyelországi és magyarországi fiatal fejezte be táborozását, a következő ötszáz fős vendégsereg pedig Kárpátaljáról érkezik. Ők a közel 30 éves múltra visszatekintő tiszapéterfalvai népzene és néptánctábor résztvevői. A hagyományőrző tábor a háborús helyzet miatt most rendhagyó módon Sátoraljaújhelyen kerül megrendezésre.
A nyár folyamán mintegy hatezer külhoni vagy a diaszpórában élő magyar fiatal fordul meg a központban.
– A Rákóczi Szövetségnek sikerült tábort vernie itt, Sátoraljaújhelyen. Nem akármilyen helyen vagyunk, ez egy szimbolikus térség. Rákóczi földje. Itt van a Magyar Kálvária, egy kőhajításnyire van Borsi, a fejedelem szülőhelye, látjuk innen a kárpátaljai hegyeket is. Sátoraljaújhely fölött a várhegy nyergében helyezkedik el a megújult Rákóczi Hotel, Tábor és Rendezvényközpont. Ez olyan tábor, amely a magyar fiatalok számára meghatározó találkozási pont – közölte a KISZó-val Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke. – A szabadegyetem az idei nyár nagy nyitóeseménye, ahová a Miniszterelnökség, a Mathias Corvinus Collegium (MCC), illetve a Rákóczi Szövetség több mint háromszáz fiatalt hívott meg.
Az volt a célunk, hogy ebben a rendkívüli helyzetben, amikor épp, hogy feleszmélünk a világjárványból és máris háború tör ki a szomszédunkban, határon inneni és túli magyar fiataloknak egy olyan találkozási pontot biztosítsunk, amely lehetőséget ad arra – akár a kárpátaljaiaknak is –, hogy olyan impulzusokat kapjanak, amelyek segítenek abban, hogy innen hazatérve optimistábban, még nagyobb lendülettel próbáljanak tenni a közösségükért.
A kárpátaljai fiataloknak ez több, mint közéleti fórum
Bence Norbert, a Momentum Doctorandus alelnöke, a Rákóczi Szövetség munkatársa elmondta, mintegy negyven kárpátaljai fiatal kapott meghívást a szabadegyetemre.
– Számunkra ez a rendezvény több mint közéleti fórum. Sokaknak a háború óta nem volt lehetősége semmilyen hasonló rendezvényen részt venni, nem tudtak kikapcsolódni. Fontos, hogy összehoztuk most a fiatalságot, hogy másokat is megismerjenek, és olyan barátságokat kössenek külhoni társaikkal, akikkel később is jó kapcsolatokat ápolhatnak. Én is anno így kezdtem a pályafutásomat, egyik nyári tábor jött a másik után, és sikerült bekerülni egy olyan közösségbe, amelyben most lelkesen tevékenykedem.
Az összejövetelen focikupát is hirdettek, ahová nyolc csapat nevezett be, tette hozzá Bence Norbert.
– A mi együttesünk Kárpátalja Bereg-vidék névvel indult. Bravúrosan szerepeltek a fiúk, mindenkit maguk mögé utasítottak a körmérkőzéseken. A döntőt a Miniszterelnökség csapatával játszottuk, 5–1-re megvertünk, a szépítő gólt Gulyás Gergely miniszter lőtte.
