Az ukránok 80 százaléka többet beszél ukránul a háború óta.
Az ukránok 78 százaléka a teljes körű orosz inváziót követően kezdett el többet beszélni ukránul. További 11 százalék úgy nyilatkozott, hogy ezt tenné, ha lenne rá alkalma. Tehát az ukránok csaknem 90%-a „önukránosítást“ hajtott végre válaszul az orosz fasizmusra, állapította meg az Ukrinform.
A hírportál a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet felméréséből idéz. E szerint a megkérdezettek 78%-a mondta azt, hogy pénzzel támogatta az Ukrán Fegyveres Erőket. Az ukránok további 58%-a humanitárius szükségletekre szánt összeget, 56%-uk ruhákkal és egyéb dolgokkal segítette a lakóhelyüket elhagyni kényszerült ukrán menekülteket.
A háború kezdete óta a nők 69%-a tapasztalta mentális egészségi állapotának romlását, a férfiaknál ez a szám 46%.
A háborútól kezdve az állampolgárok 65%-ának állandóan vagy alkalmanként alvászavarai vannak.
A megkérdezettek 52%-a pénzproblémákkal küszködik. Szinte azonos arányban – a nők 65%-a, illetve a férfiak 67%-a – számoltak be jövedelemcsökkenésről. Az ukránok 6%-a pedig az otthonát is elvesztette.
Érdekes módon a válaszadók 52%-a „nagyon optimista” Ukrajna jövőjét illetően.
Ez óriási növekedést jelent az optimizmus szintjében a 2021-es decemberi mutatókhoz képest, amikor még csak 9% nyilatkozott így.
A szociológiai csoport megjegyzi, kijelenthetjük, hogy Ukrajna, minden nehézségek ellenére átment egyfajta törésteszten.
A felmérésből kiderül, hogy a győzelem, hadsereg, emberek, egység, hit szavak optimizmust ébresztenek az emberekben. 2021 decemberében erre a kérdésre a „semmi” szó volt a válasz.
Az ukránok 66%-a elfogadhatatlannak tartja a béke megteremtését úgy, hogy Ukrajna csak azokat a területeket kapja vissza, amelyet a háború február 24-i megkezdéséig irányított.
Ellenben 26%-a számára ez a lehetőség megfelelne. Ugyanakkor az ukránok hajlanak arra, hogy szinte lehetetlen megbékélni Oroszországgal úgy, hogy ne veszítsenek területek.
59% úgy véli, tárgyalásokat kell folytatni Oroszországgal, 37% szerint nem.
2030-ra Ukrajnát az ukránok 90 százaléka szeretné EU-tagként, 73 százaléka pedig a NATO-tagként látni.
A háború előtt, 2021 decemberében, ez az arány 58, illetve 48 százalék volt.
A felmérés összefoglalójában megjegyezik, az orosz támadás ellentétes eredményt ért el, ugyanis az ukránok egységesebbek lettek és a nemzeti kultúra köré tömörülnek. A válaszokból kiderült, az emberek 90%-kal gyakrabban használják vagy készek használni az ukrán nyelvet.
A felmérésben 2500 ukránt kérdeztek meg.
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
