A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet (MÖSZ) a háború kitörése óta több szálon is segít, egyrészt támogatta a menekültek ellátását, étkeztetését.
Négy hónap telt el azóta, sok minden megváltozott, sok menekült hagyta el itteni ideiglenes szálláshelyét, de azok tábora is nagy, akik kénytelenek itt maradni. E családok gyermekeinek nyári pihenését biztosítja az Ökumenikus Segélyszervezet. Hogy pontosan milyen projektről van szó, arról Gerevich Évát, a Ökumenikus Segélyszervezet ukrajnai képviseletének projektkoordinátorát kérdeztük.
Hegedűs Csilla
– Mivel megkezdődött a szünídő, nyári programot indítunk. Mindez a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet és a Christian Aid Segélyszervezet támogatásával valósulhat meg. Ellátogattunk a helyszínekre, hogy felmérjük, hol lenne érdemes gyermekfoglalkozásokat szervezni. Természetesen olyan helyeket választottunk, ahol legalább nyolc gyermek lakik. Lehetőséget kaptunk arra, hogy a programokra a helyi közösségből is meghívjunk gyerekeket.
– Mikor vette kezdetét a program?
– Az első foglalkozást június 15-én tartottuk, azóta folyamatosan zajlanak Nagyberegen, Gáton, Makkosjánosiban, Nagybaktán, valamint Beregszászban.
Július elsejétől viszont már minden napra tervezünk foglalkozásokat összesen 108 órában, öt helyszínen hat szakpedagógus részvételével.
Minden helyszínen lesz festegetés, táncoktatás, éneklés, sportolás, ismerkedés a környezettel és a természettel, kézműveskedhetnek is. A visszajelzések nagyon jók, a gyerekeknek tetszenek a változatos programok, animátorainkat megszerették, és az is jó ötletnek bizonyult, hogy a helyi közösségből segítőket alkalmazzunk. Mi pedig az irodában szorgoskodunk, hogy előkészítsük a gyerekek tízóraiját, a foglalkozásokhoz szükséges eszközöket.
Ezek a gyerekek sajnos sok rossznak voltak szemtanúi, tudtuk meg Évától ami mindmáig megmaradt bennük, nem csoda, hogy vannak közöttük lelki sérültek is. Ezért egy szakembert is alkalmaznak, aki a kutyájával keresi fel a helyszíneket. A kicsik nagyon szeretik a jámbor, türelmes állatot, melyet kedvükre simogathatnak.
Mi Nagyberegre látogattunk el. Amikor a szakemberek megérkeztek, a gyerekek rohantak feléjük, átölelték őket, annak ellenére, hogy a hölgyek csak másodszor látogattak hozzájuk.
– Első alkalommal festegettünk, és most is azt fogjuk tenni – mondta Morozovszki Marianna. – Úgy látom, most is jó hangulatban zajlik majd a foglalkozás, a gyerekek nagyon szorgalmasak, látszik, hogy jólérzik itt magukat, és bevallom őszintén, én is jólérzem magam köztük – tette hozzá a tanár. A foglalkozáson a legkisebb résztvevő hároméves volt, míg a legidősebbek tizenéves tinédzserek. Ennek ellenére egyforma feladatot kapnak, persze ha szükséges, ős is segít. Ugyanis szerinte teljesen mindegy, hogy a festményt három, vagy tizenhárom éves gyerek készíti, az mind egyéni alkotás, és éppen ettől szép és értékes.
A másik tanteremben Papp Viktória kézműves foglalkozott a gyerekekkel. Ebben a csoportban papírból készítettek nyuszit.
– Változatos programot kell összeállítanunk, ezért mindig más és más dolgot találunk ki, hogy lekössük a gyerekek figyelmét. Legközelebb nemezelni is fogunk, papírvirágokat és pamutfigurákat készítenek – mondta a kézműves. Az ő foglalkozásán 5-14 éves gyerekek vettek részt
