Az ukrán parlament törvényjavaslatot fogadott el a polgárok háború során megsemmisült ingóságain és ingatlanjain lévő jelzálog- és fogyasztói hitelek eltörléséről – jelentette be Danilo Hetmancev, a parlament pénzügyi, adó- és vámpolitikai bizottságának elnöke. Mint kiderült, a törlesztéshez szükséges pénzeszközöket az állam kompenzálná. Kivitelezhető ez a jelen helyzetben?
Bujdosó Ivett
Danilo Hetmancev kifejtette, a finanszírozás forrásának meghatározása még folyamatban van: az állami költségvetés mellett nemzetközi partnerek segítségére is szükség lehet.
Annak ellenére, hogy a törvényjavaslat a képviselők által már benyújtott hasonló kezdeményezéseket hivatott javítani, felmerültek kérdések annak végrehajtásával kapcsolatban.
„A törvényjavaslatban ugyan szerepel a bankok számára megítélendő kompenzáció, ám a képviselők semmilyen konkrétumot, így a kártérítés idejét és módját sem fűzték a szöveghez” – fejtette ki Olena Korobkova, az Ukrán Bankok Független Egyesületének (NABU) ügyvezető igazgatója. Hozzátette, ennek megfelelően még nem lehet objektív értékelést adni a javaslatról.
A törvénytervezet kritériumainak megfelelő ingatlanok számát is nehéz felmérni, mivel nem egyértelmű az anyagi kár megállapításának mechanizmusa, és a bankok nem kaptak tájékoztatást arról, hogy hány zálogtárgy van azokon a területeken, ahol aktív harcok folynak. Ez pontosan csak a háború után állapítható meg.
„Tekintettel a jelzálog- és az autóhitelek viszonylag kis hányadára, a veszteség nem lesz katasztrofális, így nem érdemes a bankrendszer stabilitását fenyegető veszélyről beszélni” – vélekedett Korobkova.
Hozzátette, a bankok kompenzációjának elmulasztása nem töri meg a rendszert, ám teljesen megölheti a jelzálogpiacot.
Mint ismert, az ukrán bankok a 2008-as gazdasági válság után tizenkét évig szinte egyáltalán nem adtak ki jelzáloghitelt.
„Amennyiben az állam az adósságok elengedése közben nem vigyáz, úgy ismét hosszú évekre elfelejthetjük az utóbbi időben hatékonyan működő megfizethető lakáshiteleket” – mondta.
Korobkova emlékeztetett arra, hogy 2021-ben a bankok csaknem 9 milliárd hrivnya értékű jelzáloghitelt bocsátottak ki, ami 2,4-szerese a 2020-as adatnak.
Az Ukrán Nemzeti Bank diszkontrátájának 10-ről 25 százalékra emelése is tovább ronthatja a helyzetet.
„Aligha érdemes fellendülést várni az ingatlanhitelezési piactól” – mondta Vaszil Nevmerzsickij pénzügyi elemző. Jelenleg a bankok befagyasztották a magánszemélyek jelzáloghitel-kibocsátását, valamint az építőipari cégek finanszírozását.
A piac számára további negatív tényező a jövedelmek csökkenése és a lakosság kiáramlása az országból. A belső menekültek korlátozott pénzügyi lehetőségeik miatt vásárlás helyett szívesebben bérelnek lakást.
Hiába jelentették be egyes kijevi fejlesztők az építési munkálatok újraindítását, a kárveszély miatt mára gyakorlatilag az összes fővárosi építkezés befagyott.
Ukrajna nyugati régióiban biztatóbb a helyzet, ám az ingatlanokhoz drágábban lehet hozzájutni.
„A kárpátaljai megyeszékhely, Ungvár központjában egy négyzetméter akár 1800 dollárba is kerülhet. Ennyi pénzt még a kijeviek sem hajlandók fizetni, tekintve, hogy Prágában és Németországban 1-1,5 ezer euróért már kétszobás lakást lehet bérelni. Törökországban 80-90 ezer dollárért teljesen felújított háromszobás lakás kapható. Kijevben hasonló összegért a csupasz falak várják a tulajdonosukat” – fogalmazott a szakértő.
Tehát azok a pénzintézetek, amelyek tevékenysége e kölcsönök kiszolgálásán alapszik, súlyos veszteségeket szenvedhetnek el, ami eltántorítja a bankokat a jelzáloghitelektől.
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
